Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar

 

                                                          
                                                              

A mesterképzésekről közérthetően

Nyomtatóbarát változatPDF változat

 

Bár az új szerkezetű, bolognai oktatási rendszer már 2006-tól él, nem mindenki számára világos, hogy milyen lehetőségeket kínál. A régi rendszerben főiskolát/egyetemet végzettek pedig, akik a diplomaosztó után jónéhány esztendő elteltével most szeretnének visszakapcsolódni a felsőoktatásba, általában tanácstalanul állnak az újdonságok özönében, hiszen olyan sok minden változott azóta.
 
A bizonytalankodó továbbtanulni vágyóknak szeretnénk némi segítséget nyújtani ezen az oldalon.

 

A mesterképzés fogalma

Milyen alapvégzettséggel milyen mesterszakot választhatunk?

Tanári mesterképzés

Kreditelismertetés

Részismereti jogviszony

 
 

 

Mesterképzés - diplomásoknak és diploma előtt állóknak

A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA, MSc) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet, illetve egyetemi szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg.

A mesterképzés a 2006. évi felvételi eljárástól Magyarországra is bevezetett bolognai oktatási rendszer második képzési szintje. Míg az alapszakos diploma (BA v. BSc, azaz Bachelor of Arts v. Bachelor of Sciences) - ha mindenáron meg akarjuk feleltetni a hagyományos rendszerbelinek, akkor - kb. főiskolai szintűnek felel meg, a mesterdiploma (MA v, MSc, azaz Master of Arts v. Master of Sciences) ennek egyetemi szintű megfelelője lehet. A 6-8 féléves alapszakos tanulmányok után következik, általában 4 féléves képzés.

Az államilag finanszírozott (2012-től: állami ösztöndíjas) mesterképzésbe az alapszakot végzettek 35%-a léphet tovább, a többiek költségtérítéses (2012-től: önköltséges) képzésben tanulhatnak. A továbblépéshez felvételi vizsgát kell tenni, mely felsőoktatási intézményenként és azokon belül szakonként különböző jellegű lehet (írásbeli, írás- és szóbeli, beszélgetés vagy tételhúzás, esetenként alkalmassági), abban azonban zömében megegyeznek, hogy az előző diploma eredménye a felvételi pontszámításnál latba esik. Ami nem is csoda, hiszen a mesterképzésbe a legjobbakat várja a felsőoktatás. Ezért megéri tehát jól tanulni már az alapképzésben is.

A hagyományos rendszer szakjaihoz képest az alapszakok köre szűkebb választási lehetőséget kínált. Míg régen 413 szak közül választhattunk, az új rendszerbe belépőket már csak mintegy 100 alapszak fogadta, igaz, széles szakirányválasztási lehetőséggel (jelenleg kb. 111 féle alapszak nyert akkreditációt országosan).
Ezzel szemben a mesterképzésben nagyon nagy a választék: jelenleg 243 szak alapítását engedélyezte a Magyar Akkreditációs Bizottság.

A mesterképzéseket két csoportra oszthatjuk: diszciplináris és tanári mesterszakokra.

A PTE BTK-n, ahogy az ország többi intézményében is, 2009. a mesterszakok boom-jának éve volt, hiszen 2009. nyarán végzett és őszén kezdett az első, már bolognai alapszakos tanulmányokat befejező évfolyam. Ezért is szerettünk volna minél nagyobb választékot kínálni hallgatóinknak a következő képzési szinten.

2014-ben már összesen 36 mesterszakkal vártuk leendő hallgatóinkat, ebből 21 diszciplináris és 15 tanári szak volt. 

Természetesen azok előtt is nyitva állnak a mesterképzések, akik már rendelkeznek diplomával, és azt még a régi, hagyományos rendszerben szerezték.

 

 

Milyen mesterképzés választható az alapképzési szakodra?

A "honnan hová" fontos kérdés a bolognai rendszer útvesztőiben.

Nyilván vannak esetek, mikor ez a kérdés nem merül fel, mert pl. egy történelem alapszakot végzett hallgató történelem mesterképzésben szeretné folytatni a tanulmányait, vagy pl. germanisztika BA-val német nyelv, irodalom és kultúra MA-n szeretne végezni a diák. Ennél azonban sokkal nagyobb távlatok vannak a mesterképzésben, és ez egyben azt is jelenti, hogy a dolog ennél jóval bonyolultabb. A továbbiakban igyekszünk a jogszabályok megfogalmazta információkat közérthető formába önteni - emellett természetesen eláruljuk, hogy hol is lehet utánaolvasni a dolgoknak.

Kezdjük mindjárt ott, hogy hol is van az leírva, hogy milyen szakok léteznek, hogyan lehet azokra bekerülni, és mit nyerünk, ha elvégzünk bizonyos tanulmányokat?

Ezt a szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló jogszabály tárgyalja (Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV.3.) OM rendeletet 2016-ban az új jogszabály, a 18/2016. (VII.5.) EMMI rendelet váltotta).

Ezekből jól látható, hogy a diszciplináris (nem tanári) mesterképzések zöme esetén

  • vannak olyan alapdiplomák, melyek a továbbtanuláskor egy az egyben elfogadhatók,
  • vannak olyanok, melyek bizonyos feltételekkel fogadhatók el (azaz bizonyos számú kredittel eleve rendelkezni kell meghatározott ismeretkörökben), és
  • vannak olyanok, melyek elfogadhatók ugyan, de csak akkor, ha a továbbtanulni szándékozó a jelentkezés előtt különbözeti tanulmányokat folytat és az ismeretkörönként előírt kreditmennyiséget megszerzi.

Az utóbbi két esetben a kreditek meglétét igazolni kell, ezt nevezik kreditelismertetési eljárásnak. Amennyiben a kreditelismertetés során az derül ki, hogy nincs meg a szükséges kreditmennyiség a jelentkezéshez, akkor az előtanulmányokat részismereti hallgatói jogviszony keretében végezhetik el azok, akinek nincs már hallgatói jogviszonyuk felsőoktatási intézménnyel.

 

 

Kreditelismertetési eljárás

Ez tehát az a folyamat, amit akkor kell kezdeményeznie a jelentkezőnek a megcélzott egyetemnél/főiskolánál, ha olyan diplomával szeretne egy adott mesterszakra jelentkezni, amely arra a mesterszakra nem egy az egyben (teljes kreditbeszámítással) elfogadható.

Ez az adott szak képzési és kimeneti követelményeiből (KKK) olvasható ki.

Bármikor indítható, nem kell, sőt nem is ajánlott vele megvárni a felvételi jelentkezési időszakot. Ha időben benyújtja a pályázó kérelmet, időben választ kap az intézménytől határozat formájában, és így a felvételi jelentkezéskor indexmásolat és egyéb dokumentumok helyett (pl. oklevélmelléklet) elegendő a határozatot mellékelni a jelentkezési laphoz.

A kreditelismertetési űrlap ki- és letölthető itt. A bírálóknak 22 munkanap áll rendelkezésükre a döntéshez. Az eljárás nálunk ingyenes.

Az elismerés alapja a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 49.§ (5) bekezdése:

"Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kreditelismerés – tantárgy (modul) előírt kimeneti követelményei alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. A tudás összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: Képzési és Kreditátviteli Bizottság, KKB) végzi."

 

 

Részismereti hallgatói jogviszony

Kérdés tehát, hogy ha a jelentkező alapvégzettsége nem fogadható el teljes kreditbeszámítással a kívánt mesterszakra, akkor mit lehet tenni?

A bolognai rendszer lehetővé teszi, hogy ilyen esetben ne csak az alapképzésben lehessen pótolni a hiányzó krediteket (azaz kötelezően megmérettetni újra egy felvételi eljárásban és 6 félévet tanulni egy alapképzési szakon), hanem az ún. részismereti jogviszony keretében.

A jogviszony kérelemmel létesíthető, önköltséges, felvételizni nem kell.

Igyekszünk minden szakunkon biztosítani annak lehetőségét, hogy a vágyott mesterképzéshez hiányzó kreditek megszerezhetőek legyenek. Ez a képzés önköltséges, két félévre létesíthető, bővebb információ itt.

 

 

Tanári mesterképzés

A tanári mesterképzés 2017-től megváltozik. A korábbi, alapképzés utáni 5 féléves kétszakos tanári mesterszakokat 2016-ban lehetett utoljára indítani. 

A tanári oklevelet szerezni kívánó középiskolásoknak 2013-tól az osztatlan tanárképzésbe kell jelentkezniük.

Akik alapképzésbe jelentkeztek, azok az itt leírtak szerint válthatnak képzést.

A diplomával már rendelkezők számára továbbra is nyitott a(z újabb) tanári oklevél megszerzésének lehetősége, 2-4-5 féléves képzésben. Tanárszakjainkat és a részletes jelentkezési feltételeket itt olvashatják.

Az osztatlan képzési rendszer tanári mesterszakjait (ún. rövid ciklusú képzés) egyszakos, levelező munkarendű képzésként hirdetjük.

A szakokat három csoportba sorolhatjuk: "normál", "hosszú" és "rövid" képzési idejű szakok.

A "normál" szakok:

  • angol nyelv és kultúra tanár,
  • magyartanár,
  • német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára,
  • német nyelv és kultúra tanára,
  • történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára

Ezen szakok 2 féléves meghirdetéseire jelentkezhetnek azok, akik

  • azonos szakon egyetemi/mester szintű oklevéllel rendelkeznek és most a tanári szakképzettséget szeretnék hozzá megszerezni
  • azonos szakon főiskolai tanári oklevéllel rendelkeznek és most mesterszintűre szeretnék emelni a szakképzettségüket

Ezen szakok 4 féléves meghirdetéseire jelentkezhetnek azok, akik

  • eltérő szakos tanári oklevéllel rendelkeznek (főiskolai/egyetemi/mester szinten)
  • tanítók

 

A "rövid" szakok:

  • etikatanár
  • hon- és népismeret tanár
  • média-, mozgókép és kommunikációtanár 

A jelentkezői kör ugyanaz, mint a normál szakokénál az alábbi megkötésekkel:

  • 2 féléves etikatanár szakra csak etika szakos egyetemi vagy mesterszintű oklevéllel rendelkezők jelentkezhetnek
  • 2 féléves hon- és népismeret tanár szakra csak kulturális antropológia vagy néprajz szakos egyetemi bölcsész vagy kulturális antropológia vagy néprajz MA oklevéllel rendelkezők jelentkezhetnek.
  • Média-, mozgókép- és kommunikációtanár szakot csak 4 féléves képzési idővel hirdettünk.

 

A "hosszú" szakok:

  • francia nyelv és kultúra tanára
  • horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára
  • latin nyelv és kultúra tanára
  • olasz nyelv és kultúra tanára
  • romológiatanár
  • filozófiatanár

A jelentkezői kör ugyanaz, mint a normál szakokénál, itt azonban már 5 féléves meghirdetéseket is találnak (kivéve filozófia): ezekre a tanító oklevéllel rendelkezők jelentkezhetnek.

A nyelvi tanárszakokon bemeneti feltétel még egy C1-es komplex nyelvvizsga az adott nyelvből. Ezt legkésőbb az adott évi felvételi eljárás utolsó dokumentumpótlási határidejéig lehet pótlólag csatolni a felvételi jelentkezéshez.

A felvételi vizsga egy szóbeli beszélgetés, mely kitér a szaktárgyi tudásra és a tanári motivációra is. A 2 féléves képzésbe jelentkező tanári szakképzettséggel még nem rendelkezők számára ez kiegészül még egy alkalmassági vizsgával is.

 

Ezeken felül létezik még a 2 féléves pedagógiatanár mesterszak, melyre csak a neveléstudomány mesterszak elvégzése után van mód.

 

 

Hogyan lehet tanár jogászból, mérnökből, közgazdászból, szakoktatóból vagy egyéb, tanári vagy tanítói oklevéllel nem rendelkező diplomásból?

Ha van olyan szakmai tanárszak, amely az ő végzettségükre épül, akkor először azt kell elvégezniük (lsd. 283/2012. rendelet). Ez után végezhetnek el közismereti tanárképzést.

Ha nincs ilyen, akkor sajnos a tanári pályát elölről kell kezdeniük (10-11-12 féléves szakpáros osztatlan tanárképzés), vagy szerencsés esetben egy olyan diszciplináris mesterszak elvégzése kínálkozik, amelyre építhető tanárszak.