Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar

 

                                                          
                                                              

283/2012. (X. 4.) Kormányrendelet a tanárképzés rendszeréről

Nyomtatóbarát változatPDF változat

283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet

Hatályos: 2016.07.01 -

a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontjában, valamint a 110. § (1) bekezdés 22. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. § (1) A felsőoktatási intézmény közismereti és szakmai tanárszakon folytathat tanárképzést. Hitéleti tanárszakon egyházi felsőoktatási intézmény folytathat tanárképzést.

(2) Az e rendelet szerint indítható tanárszakok jegyzékét, valamint a tanárszakok párosítási feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) tanári szakképzettség: olyan szakképzettség, amely tanárszakonként különböző szakterületi tudást és valamennyi tanárszakon az oktatásra és nevelésre egységes tanári felkészítést ad;

b) tanárszak: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. mellékletében meghatározott alkalmazási feltételeknek megfelelően az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak az 5–12., illetve 5–13. évfolyamain – általános iskolai tanári szakképzettség esetében az iskolai nevelés-oktatás 5–8. évfolyamain, továbbá az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő 9–11. évfolyamain – a Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek szerinti szaktárgyi rendszer, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon, a felnőttoktatásban az adott szaknak megfeleltethető tantárgyak tanítási, valamint az iskola pedagógiai feladatainak végzésére felkészítő szak;

c) közismereti tanárszak: az iskolai nevelés-oktatás szakaszában, a szakrendszerű oktatásban tanári munkakör betöltésére készít fel;

d) szakmai tanárszak: az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában, illetve az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon, a felnőttoktatásban több szakmai elméleti tantárgy oktatására készít fel;

e) művészeti tanárszak: szakmai tanárszak, amely a művészeti területen alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában – a zenetanárt az alapfokú művészeti iskolában, szakiskolában, a zeneművésztanárt az alap- és középfokú művészeti oktatásban – a művészeti tantárgyaknak megfelelő tanári munkakör betöltésére készíti fel;

f) gyógypedagógia tanárszak: szakmai tanárszak, amely középfokú iskolában, a felnőttoktatásban gyógypedagógiai ismeretek oktatására készít fel;

g) tanárképzés: olyan képzés, amely e rendeletben meghatározott esetekben a közismereti tanárszakokon és az 1. mellékletben a zeneművészet szakmai területen meghatározott tanárszakok tekintetében csak két tanárszak egyidejű képzésével szervezhető meg, illetve vehető fel a felsőoktatási felvételi eljárásban és a mesterfokozat is a szakpárosítás szerinti két tanári szakképzettség követelményeinek teljesítésével szerezhető meg.

1. A tanári szakképzettség

3. § (1) A tanári szakképzettség elemei:

a) a tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás, valamint

b) a tanári munkához szükséges

ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati,

bb) szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai)

tudás, készség, képesség, és

bc) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá

c) a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat .

(2) A szakterületi tudás csak a tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével eredményez tanári szakképzettséget. A tanári felkészítés e rendelet szerinti tanárszakokon közös követelményekre épül.

(3) Az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat a képzés része. A gyakorlat csak akkor kezdhető meg, ha a hallgató – az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani feladatok kivételével – a tanári szakképzettség megszerzéséhez szükséges, az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti elemek tanulmányi és vizsgakövetelményeit, két szakos képzésben mind a két tanárszakján, eredményesen teljesítette.

4. § (1) A tanárszakok képzési területi besorolása mesterképzésben: pedagógusképzés képzési terület.

(2) A tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti közös követelményeit és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit az oktatásért felelős miniszter, a 2. mellékletben meghatározottak szerint, rendeletben teszi közzé.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott hittanár-nevelőtanár szakon, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 93. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az oktatásért felelős miniszter az egyházi jogi személy kezdeményezésére szabályozza a tanárszak képzési és kimeneti követelményeit.

(4) A felsőoktatási intézmények vezetőinek konferenciája által létrehozott szakmai bizottság tantervi ajánlás közzétételével segíti a tanárszakok intézményi tanterveinek kidolgozását.

2. A tanárképzés szakosodási rendjének általános szabályai

5. § (1) Mesterfokozat és tanári szakképzettség az Nftv. 15. § (5) bekezdésére és a 102. § (2) bekezdés d)–e) pontjaira figyelemmel, az 1. mellékletben meghatározott szakokon és szakpárosítási rendszerben:

a) közismereti tanárszakokon és egyes zeneművészeti tanárszakokon kétszakos osztatlan képzésben, a 3. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti elemek követelményeinek teljesítésével szerezhető meg. A közismereti tanárszakokon általános iskolai tanár vagy középiskolai tanár szakképzettség, valamint a zeneművészeti szakmai területen zenetanár vagy zeneművésztanár szakképzettség a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint szerezhető;

b) szakmai tanárszakokon, és az a) pont szerinti zeneművészeti tanárszakok kivételével, a művészeti tanárszakokon osztott vagy egyszakos osztatlan képzésben szerezhető meg. Osztatlan képzésben a mesterfokozat és a tanári szakképzettség megszerzésének feltétele, hogy a hallgató a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi tudáshoz a külön rendeletben meghatározott alapképzési szak kreditjeiből a 6. § (2) bekezdése szerint, az adott tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott minimális kreditet összegyűjtse, továbbá teljesítse a 3. § (1) bekezdés b)és c) pontja szerinti elemek követelményeit. Osztott képzésben a tanárszak szakterületi eleme az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben nem szereplő ismereteket határozza meg;

c) művészeti tanárszakon a művészeti képzési terület szerinti nem tanári mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben felvett tanárszakon, a 3. § (1) bekezdés b)–c) pontjai szerinti tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével is megszerezhető.

(2) Az 1. mellékletben meghatározott tanárszakokon a tanárszak szakterülete szerinti nem tanári szakon szerzett mesterfokozatot követően a 3. § (1) bekezdés b)–c) pontjai szerinti tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével szerezhető meg a tanári szakképzettség.

(3)1 A felsőfokú – főiskolai, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú – végzettség és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség egyszakos képzésben szerezhető meg. A képzésben a tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés ba) és c) pontja szerinti követelményeket teljesítettnek kell tekinteni.

(4)2 Tanító szakképzettség birtokában, tanárszakon való továbbtanulás során, a tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti követelményeit teljesítettnek kell tekinteni. Tanári szakképzettséget egyszakos képzésben lehet szerezni. A szakterületi ismeretek elismerésére a kreditelismerés általános szabályai az irányadóak.

(5)3 Alapfokozat és szakképzettség birtokában tanári szakképzettség az 1. mellékletben meghatározott tanárszakokon osztatlan tanárképzésben szerezhető. A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeretek részeként az alapképzési ismeretekből az annak megfelelő tanári szakon legalább 100 kreditet kell elismerni. Az alapképzésben a második tanári szakhoz megszerzett differenciált szakmai ismereteket – az annak megfelelő második tanári szakképzettséghez – 50 kredit beszámításával kell elismerni.

6. § (1) Az 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt osztatlan, kétszakos tanárképzésben a képzési idő legalább 10 félév, az összegyűjtendő kreditek száma legalább 300 kredit. Ha mindkét szak középiskolai tanárszak vagy zeneművésztanár szak, a képzési idő 12 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 360 kredit, ha csak az egyik szak, akkor a képzési idő 11 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 330 kredit. A két tanárszakon a szakterületi ismeretek együttes kreditértéke legalább 200, legfeljebb 260 kredit. Az általános iskolai tanári szakképzettséghez – tanárszakonként – 100 kreditet, a középiskolai tanári szakképzettséghez 130 kreditet kell összegyűjteni. E rendelet szerint megszerzett általános iskolai tanári szakképzettséget követően ugyanazon a szakterületen a középiskolai tanári szakképzettség megszerzéséhez 60 kreditet kell összegyűjteni.

(2) Szakmai tanárszakon egyszakos, osztatlan képzésben a képzési idő 10 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 300 kredit. Szakmai tanárszakon egyszakos képzésben a tanárszak szerinti szakterületi ismeretek kreditértéke, a szakterülettől függően, legalább 160 kredit.

(3) A tanári felkészítés kreditértéke osztatlan kétszakos és egyszakos tanárképzésben, valamint osztott képzésben mesterszakon is legalább 100 kredit. Teljes idejű képzésben az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat 2 félév. Az összefüggő iskolai gyakorlaton a 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti tanári felkészítés részeként 50 kreditet kell összegyűjteni. A tanári felkészítés közös követelményeit, elemeinek kreditértékét a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.

(4)4 Szakmai tanárszakon osztott képzésben a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit. A képzésben összegyűjtendő kreditek száma 90 kredit és a képzési idő 3 félév, ha az előzetesen megszerzett köznevelési munkatapasztalat elismerése alapján az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat időtartama 2 félév helyett lehet 1 félév.

(5)5 Az 5. § (1) bekezdés c) pontja és az 5. § (2) bekezdése szerint felvett tanárszakokon a képzési idő 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint 60 kredit.

(6)6 Az 5. § (3) bekezdése szerinti képzésben, főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában, ugyanazon a szakterületen, egy szakon a középiskolai tanárszak képzési ideje 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 60 kredit, két tanárszakon a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit. Egyetemi szintű, mesterfokozatú vagy főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben – a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint – a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit. Tanító szakképzettség birtokában, ha a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret 100 kredit, akkor a képzési idő 4 félév és a megszerzendő kreditek száma 120 kredit. Ha a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret 130 kredit, akkor a képzési idő 5 félév és a megszerzendő kreditek száma 150 kredit. Szakoktató szakképzettség birtokában újabb, szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit.

(7) A részidős képzés és az újabb végzettség, szakképzettség megszerzésére irányuló képzés tekintetében a 3. § (1) bekezdés elemeihez rendelhető krediteket, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat időtartamára és követelményeire vonatkozó speciális rendelkezéseket a képzési és kimeneti követelményekben kell meghatározni azzal, hogy részidős képzésben az előzetesen megszerzett munkatapasztalat elismerésével az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat időtartama lehet 1 félév.

(8)7 Osztatlan kétszakos képzésben a középiskolai tanári szakképzettséget és az általános iskolai tanári szakképzettséget adó tanárszakok az 1. melléklet szerint egymással is párosíthatók.

7. § (1)8 Az általános iskolai és középiskolai közismereti tanárszak adott szakterületen közös képzési szakaszra épül. Az általános iskolai vagy középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzési szakasz a közös képzési szakaszt követően választható. Az osztatlan kétszakos képzésben a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi elemek tekintetében, a szakpárban történő előrehaladás érdekében arányos elosztásban, legalább 150 kreditet kell összegyűjteni. A közös képzési szakasz követelményeit a tanárszak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, amely követelmények alapján a tantervben a közös képzési szakaszra, két tanárszakon, a képzési idő első 6 féléve tervezhető.

(2) Ha a közismereti tanárszakon középiskolai és általános iskolai tanár szakképzettség is szerezhető, a hallgató – a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott követelményeknek való megfelelés alapján – a közös képzési szakasz követelményeinek teljesítésekor választhat, hogy az általános iskolai tanári szakképzettséget vagy középiskolai tanári szakképzettséget szerez. Adott közismereti tanárszakon történő szakváltás vagy intézményváltás során a közös képzési szakaszban összegyűjtött krediteket teljesítettnek kell tekinteni.

8. § (1) A hallgató kérelmére – a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint, a második félév végéig – a szakpár legfeljebb egyik tanárszakjának, legfeljebb egyszeri megváltoztatására lehetőséget kell adni.

(2) A tanárszakon a 3. § (1) bekezdése a) pontja szerinti szakterületi elem legalább 60 kreditjének összegyűjtése esetén a hallgató átvételét kérheti alapképzési szakra.

(3) Az alapképzésre felvett hallgató az alapképzés szakterülete szerinti osztatlan tanárszakra a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kérheti átvételét. Az átvétel során a felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy melyik tanárszakkal párosítva vehető fel a tanárszak és meddig, milyen feltételekkel kell a hiányzó krediteket összegyűjteni.

9. § (1)–(2)9

(3) Tanárszak indításának feltétele, hogy a felsőoktatási intézményben biztosítottak legyenek a tanárszak 3. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott elemek oktatásának és megszervezésének személyi és tárgyi feltételei.

(4) Amennyiben egy tanárszakon az adott felsőoktatási intézményben nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek, a felsőoktatási intézmény az oktatásához szükséges feltételek megteremtéséről másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésről kötött együttműködési megállapodás szerint is gondoskodhat. A közös képzés indítására a szakindítás nyilvántartásába vételének szabályai és eljárása az irányadóak.

10. § A tanárképző központ ellátja az Nftv. 103. §-ában meghatározott feladatait. A működésére vonatkozó részletes szabályokat a felsőoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

3. Záró rendelkezések

11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezései alapján osztatlan képzésben tanárképzés, felmenő rendszerben, először 2013. szeptember 1. után indulhat.

12. § (1)10 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján meghatározott tanárképzési mesterszakon az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben meghatározott képzési és kimeneti követelmények szerint szerezhető szakképzettség.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendeletekkel meghatározott osztott képzésben – a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – tanári mesterszakon 2016 szeptemberében indulhat utoljára új évfolyam.

(3)11 A felsőoktatási intézmény akkor jogosult – a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelettel megállapított – 1. melléklet szerinti tanárszakok indítása nyilvántartásba vételének kezdeményezésére, ha az adott közismereti tanárszakok, szakirányok indítását osztatlan képzésben, az adott szakmai tanárszakok, szakirányok indítását osztott képzésben az Oktatási Hivatal 2015. szeptember 1-jét megelőzően már nyilvántartásba vette.

(4)12 A (3) bekezdés szerinti e rendeletben meghatározott osztott képzésben – a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelettel megállapított – 1. mellékletben felsorolt tanárszaknak megfelelő tanári mesterszakon 2017 szeptemberében indulhat először új évfolyam.

(5)13 A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár, drámapedagógia-tanár, múzeumpedagógia-tanár, játék- és szabadidő-szervező tanár, multikulturális nevelés tanára, fogyatékosok rekreációja-tanár, inkluzív nevelés tanára, család- és gyermekvédő tanár, tanulási- és pályatanácsadási-tanár, tehetségfejlesztő tanár, kollégiumi nevelőtanár, pedagógiai értékelés és mérés tanára, tantervfejlesztő tanár, minőségfejlesztés-tanár, andragógus tanár tanárszakokon a 2016/17-es tanévtől mesterfokozatú képzés helyett – a szakirányú továbbképzésben meghatározott képzési és kimeneti követelmények alapján és az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételét követően – szakirányú továbbképzés indítható.

(6)14 Az 5. § (3)–(5) bekezdése szerinti képzésben az idegen nyelv műveltségi területhez tartozó tanárszakokra történő felvétel feltétele felsőfokú (C1), komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, a holland nyelv és kultúra tanára, a portugál nyelv és kultúra tanára és az ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára tanárszakra történő felvétel feltétele felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvismeret, a romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra tanára) tanárszakra történő felvétel feltétele romani vagy beás nyelvből, a japán nyelv és kultúra tanára tanárszakra történő felvétel feltétele japán nyelvből legalább középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

13. §15 E rendeletnek a – felsőoktatás szabályozására vonatkozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított – 6. § (4) és (6) bekezdését, 7. § (1) bekezdését és 12. § (6) bekezdését, valamint 1. melléklet 2. pontját a Módr. hatálybalépését16 követően indult képzésben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

1. melléklet a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelethez17

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAKOK JEGYZÉKE

1. Közismereti tanárszakok

 

A

B

1.

műveltségi terület

tanárszak

2.

magyar nyelv és irodalom

magyartanár1 (általános iskolai)

3.

 

magyartanár(középiskolai)

4.

 

magyar mint idegen nyelv tanára3

5.

idegen nyelvek

angol nyelv és kultúra tanára1 (általános iskolai)

6.

 

angol nyelv és kultúra tanára1 (középiskolai)

7.

 

német nyelv és kultúra tanára1 (általános iskolai)

8.

 

német nyelv és kultúra tanára1 (középiskolai)

9.

 

német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára1 (általános iskolai)

10.

 

német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára1 (középiskolai)

11.

 

bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára2

12.

 

finn nyelv és kultúra tanára3

13.

 

francia nyelv és kultúra tanára2

14.

 

holland nyelv és kultúra tanára2

15.

 

horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára2

16.

 

japán nyelv és kultúra tanára2

17.

 

latin nyelv és kultúra tanára2

18.

 

lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára2

19.

 

kínai nyelv és kultúra tanára2

20.

 

olasz nyelv és kultúra tanára2

21.

 

orosz nyelv és kultúra tanára2

22.

 

portugál nyelv és kultúra tanára2

23.

 

román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanára2

24.

 

romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra tanára) 2

25.

 

spanyol nyelv és kultúra tanára2

26.

 

szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanára2

27.

 

szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára2

28.

 

szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára2

29.

 

újgörög és nemzetiségi görög nyelv és kultúra tanára2

30.

 

ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára2

31.

matematika

matematikatanár1 (általános iskolai)

32.

 

matematikatanár1 (középiskolai)

33.

ember és társadalom

történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára1 (általános iskolai)

34.

 

történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára1 (középiskolai)

35.

 

filozófiatanár3

36.

 

etikatanár2

37.

 

hon- és népismerettanár2

38.

 

könyvtárostanár2

39.

 

közösségi művelődés tanár2

40.

ember és természet

biológiatanár1 (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai)

41.

 

biológiatanár1 (egészségtan) (természettudományi gyakorlatok) (középiskolai)

42.

 

kémiatanár1 (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai)

43.

 

kémiatanár1 (természettudományi gyakorlatok) (középiskolai)

44.

 

fizikatanár1 (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai)

45.

 

fizikatanár1 (természettudományi gyakorlatok) (középiskolai)

46.

 

természetismeret-környezettan tanár2(természettudományi gyakorlatok)

47.

földünk-környezetünk

földrajztanár1 (általános iskolai)

48.

 

földrajztanár1 (középiskolai)

49.

informatika

informatikatanár1 (általános iskolai)

50.

 

informatikatanár1 (középiskolai)

51.

művészetek

ének-zene tanár2

52.

 

népzene- és népikultúra-tanár2

53.

 

média-, mozgókép- és kommunikációtanár2

54.

 

rajz- és vizuáliskultúra-tanár2

55.

 

művészettörténet-tanár3

56.

 

dráma- és színházismeret-tanár2

57.

testnevelés és sport

testnevelő tanár1 (általános iskolai)

58.

 

testnevelő tanár1 (középiskolai)

59.

 

gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár2

60.

életvitel és gyakorlat

technika-, életvitel- és gyakorlat-tanár2

A közismereti tanárszakok párosítási feltételei

1/ A tanárszakok egymással és a 2/ szakokkal is párosíthatók osztatlan, kétszakos képzésben. A tanárszak indítható a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épülően második, további mesterszakon folyó, tanári szakképzettség megszerzésére irányuló egyszakos képzésben.

2/ A tanárszak csak az 1/ tanárszakokkal párosítható osztatlan, kétszakos képzésben. A tanárszak indítható a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épülően második, további mesterszakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló egyszakos képzésben. Az ének-zene tanár, a népzene- és népikultúra-tanár, a rajz- és vizuáliskultúra-tanár, a média-, mozgókép- és kommunikációtanár, a dráma- és színházismeret-tanár szakok egymással is párosíthatók. A gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár szak csak a testnevelő tanár szakkal párosítható.

3/ A tanárszak csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épülően második, további mesterszakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben és felsőfokú – főiskolai, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú – végzettség és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben szervezhető meg és egyszakos képzésben is felvehető.

2. Szakmai tanárszakok

 

A

B

1.

szakmai terület

tanárszak

2.

műszaki

mérnöktanár (szakirányok: gépészet-mechatronika, elektrotechnika-elektronika, informatika, bio-vegyipar, építő-építészet, könnyűipar, faipar, nyomdaipar, közlekedés, környezetvédelem-vízgazdálkodás, polgári és biztonságvédelem, műszaki-gazdasági)

3.

közgazdasági

közgazdásztanár (szakirányok: közgazdaságtan, pénzügy-számvitel, ügyvitel, vendéglátás-idegenforgalmi, kereskedelem-marketing, vállalkozási ismeretek)

4.

agrár

agrármérnöktanár (szakirányok: mezőgazdaság, mezőgazdasági gépész, élelmiszer, erdészet- és vadgazdálkodás, földmérés, kertészet- és parképítés)

5.

gyógypedagógia

gyógypedagógia-tanár

6.

konduktor

konduktortanár

7.

egészségügy

egészségügyi tanár

8.

neveléstudomány

pedagógiatanár2

9.

zeneművészet1

zenetanár (szakirányok: zongoratanár, orgonatanár, csembalótanár, hárfatanár, gitártanár, lanttanár, harmonikatanár, cimbalomtanár, hegedűtanár, mélyhegedűtanár, gordonkatanár, gordontanár, fuvolatanár, furulyatanár, oboatanár, klarinéttanár, szaxofontanár, fagott-tanár, kürttanár, trombitatanár, harsonatanár, tubatanár, ütőhangszertanár, magánénektanár, jazz-zongoratanár, jazzgitártanár, jazzbasszusgitár-tanár, jazzbőgőtanár, jazzszaxofontanár, jazztrombitatanár, jazzharsonatanár, jazzdobtanár, jazzénektanár, jazz-zeneszerzéstanár, zeneismeret-tanár, egyházzenetanár, ének-zene tanár)

10.

 

zeneművésztanár (szakirányok: zongoraművész-tanár, zongorakísérő-korrepetitor tanár, csembalóművész-tanár, orgonaművész-tanár, hárfaművész-tanár, gitárművész-tanár, cimbalomművész-tanár, harmonikaművész-tanár, hegedűművész-tanár, mélyhegedűművész-tanár, gordonkaművész-tanár, gordonművész-tanár, fuvolaművész-tanár, oboaművész-tanár, klarinétművész-tanár, szaxofonművész-tanár, fagottművész-tanár, kürtművész-tanár, trombitaművész-tanár, harsonaművész-tanár, tubaművész-tanár, ütőhangszerművész-tanár, énekművész-tanár, régi-zene csembalóművész-tanár, régi-zene blockflöteművész-tanár, népi hegedűművész-tanár, népi brácsaművész-tanár, népi bőgő-/cselló-/ütőgardon-/tamburabőgőművész-tanár, népi furulyaművész-tanár, népi klarinét-/tárogatóművész-tanár, népi dudaművész-tanár, népi cimbalomművész-tanár, tamburaművész-tanár, népi citera-koboz-tekerőművész-tanár, népi harmonikaművész-tanár, népi énekművész-tanár, népzeneelmélet-tanár, egyházzeneművész-tanár (egyházzene-kóruskarnagy), egyházzeneművész-tanár (egyházzene-orgonaművész), zeneszerzőtanár, muzikológus-tanár, zeneelmélet-tanár, kóruskarnagyművész-tanár, ének-zene művésztanár)

11.

táncművészet

tánctanár (szakirányok: klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, társastánc, tánctörténet és -elmélet)

12.

 

táncművésztanár (szakirány: klasszikus balett, néptánc)

13.

ipar-, építő-, film- és videoművészet, multimédia

design- és vizuálisművészet-tanár

14.

képzőművészet

képzőművésztanár

15.

színház- és filmművészet

színházművészeti tanár

16.

filmművészeti tanár

A szakmai, művészeti tanárszakok (szakirányok) párosítási feltételei

1/ Zenetanár szakon osztatlan kétszakos képzésben a zeneismeret-tanár szakirány az ének-zene tanár szakiránnyal párosítható. Zeneművésztanár szakon kétszakos osztatlan képzésben a kóruskarnagyművész-tanár az ének-zene művésztanár vagy a zeneelmélet-tanár szakiránnyal, a zeneelmélet-tanár szakirány az ének-zene művésztanár vagy a kóruskarnagyművész-tanár szakiránnyal, az egyházzeneművész-tanár szakirányok az ének-zene művésztanár szakiránnyal, a népi hangszeres művésztanár szakirányok a népi énekművész-tanár szakiránnyal, a népi hangszeres művésztanár és a népi énekművész-tanár szakirányok a népzeneelmélet-tanár szakiránnyal, továbbá a népi hangszeres művésztanár szakirányok egymással párosíthatók.

2/ A tanárszak csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épülően második, további mesterszakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben szervezhető meg és egyszakos képzésben is felvehető.

3. Hitéleti tanárszak

 

A

B

1.

szakmai terület

tanárszak

2.

hitoktatási terület

hittanár-nevelőtanár1

A hittanár-nevelőtanár szak párosítási feltételei

1/ A hittanár-nevelőtanár szak párosítható közismereti tanárszakkal.

2. melléklet a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelethez

A tanári felkészítés közös követelményei és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményei

A képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák:

1. a tanárszak megnevezését (magyar és angol nyelven);

2. a tanári szakképzettség oklevélben történő megjelölését (magyar és angol nyelven);

3. a képzési területet;

4. a tanárképzés általános követelményeit:

4.1. a tanárképzésben szerezhető végzettségi szintet, valamint az Nftv. 52. § (6) bekezdésben meghatározott címet;

4.2. a képzési időt félévekben;

4.3. a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát;

4.4. osztatlan képzésben, közismereti tanárszakon az általános iskolai és középiskolai tanárszak közös szakaszának kreditszámát;

4.5. tanári szakképzettség elemeinek:

4.5.1. a tanárszak szakterületi ismereteinek,

4.5.2. a tanári felkészítés

4.5.2.1. pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati,

4.5.2.2. szakmódszertana (tantárgypedagógia),

4.5.2.3. képzéssel párhuzamosan folyó iskolai gyakorlati képzése,

4.5.2.4. összefüggő, egyéni iskolai gyakorlata

minimális kreditértékét;

4.6. a szakdolgozathoz és portfólióhoz rendelhető kreditértéket;

4.7. a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értékét;

4.8. az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket;

5. a tanári felkészítés közös követelményeit:

5.1. a tanári kompetenciákat, a tanári tevékenység gyakorlásához szükséges:

5.1.1. szakmai tudást,

5.1.2. szakmai képességeket,

5.1.3. szakmai attitűdöt;

5.2. a tanári felkészítés ismereteit:

5.2.1. a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati képzés,

5.2.2. a szakmódszertan (a diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógia)

ismeretköreit;

5.3. a gyakorlati képzés elemeit

5.3.1. az elméleti képzéssel integráltan folyó iskolai gyakorlati képzés formáit,

5.3.2. az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat területeit;

6. a tanárszaknak megfeleltethető szaktárgy(ak) tanításához szükséges :

6.1. tanári kompetenciákat:

6.1.1. szakmai tudást,

6.1.2. szakmai képességeket;

6.2. az adott tanárszakhoz kapcsolódó, a tantárgya(ka)t, műveltségi területet alapozó szakterületi ismereteket;

6.3. a Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek szerinti szaktárgyi, műveltségterületi oktatási és fejlesztési célokhoz kapcsolódó szakterületi tudást, szaktudományos ismeretköröket; általános iskolai tanári szakképzettség és középiskolai tanári szakképzettség esetén

6.3.1. a közös képzési szakasz és

6.3.2. az önálló képzési szakaszok

ismeretköreit;

6.4. a rokon tantárgyak, illetve a műveltségi területek rendszerének átfogó, integráló ismeretköreit,

6.5. az adott tanári szakképzettség gyakorlati képzéséhez kapcsolódó speciális tantervi egységek, (labor, projekt, szakképzési, művészetoktatási, stb.) gyakorlatok követelményeit,

7. a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanárképzés speciális képzési formáiban a követelményeket:

7.1. osztatlan képzésben, ugyanazon a szakterületen, az általános iskolai közismereti tanárszak követelményeire épülő középiskolai tanárszak követelményeit, a szakképzettség elemei szerint összegyűjtendő kreditek számát,

7.2. a tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterfokozatot követő, a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés követelményeit, a szakképzettség elemei szerint összegyűjtendő kreditek számát,

7.3. a mesterfokozat és tanári szakképzettség birtokában az újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés követelményeit, a tanári szakképzettség elemei szerint összegyűjtendő kreditek számát,

7.4. a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti, főiskolai szintű tanári szakképzettségre épülően a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzés követelményeit, a tanári szakképzettség elemei szerint összegyűjtendő kreditek számát,

7.5. pedagógus, nem tanári szakképzettség birtokában a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés követelményeit, tanári szakképzettség elemei szerint összegyűjtendő kreditek számát, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás, munkatapasztalat beszámításának lehetőségét.


1 Az 5. § (3) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § (9) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

2 Az 5. § (4) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 14. § e) pont ea) alpontja szerint módosított szöveg.

3 Az 5. § (5) bekezdését a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése iktatta be.

4 A 6. § (4) bekezdése a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5 A 6. § (5) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 14. § e) pont eb) alpontja szerint módosított szöveg.

6 A 6. § (6) bekezdése a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

7 A 6. § (8) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § (9) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

8 A 7. § (1) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 14. § e) pont ec) alpontja, a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg.

9 A 9. § (1)–(2) bekezdését a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 14. § e) pont ed) alpontja hatályon kívül helyezte.

10 A 12. § (1) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

11 A 12. § (3) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdésével megállapított, a 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 30. §-a szerint módosított szöveg.

12 A 12. § (4) bekezdése a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

13 A 12. § (5) bekezdése a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 47. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

 

14 A 12. § (6) bekezdését a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

15 A 13. §-t a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

16 A hatálybalépés időpontja 2016. július 1.

17 Az 1. melléklet a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet 12. § (8) bekezdésével megállapított, a 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 18. §-a szerint módosított szöveg.