Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar

 

                                                          
                                                              

Poptörténeti emlékponttá avatták a legendás pécsi Szenes Klubot!

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Poptörténeti emlékponttá avatták január 3-án a 30Y és Kispál és a Borz „otthonát”, a pécsi zenei-, kulturális- és buliéletet közel öt évtizede meghatározó, kultikus egyetemi klubot, a Szenest.

Poptörténeti emlékponttá avatták a legendás pécsi Szenes Klubot! | Fotó: Szenes Klub

A Szenes Klubot minden pécsi – és főleg minden pécsi egyetemista – ismeri, joggal. A város kulturális- és buliéletét meghatározó, több évtizedes múltra visszatekintő egyetemi klubban indult a Kispál és a Borz, valamint a 30Y pályafutása is. Lovasi Andrásék a kezdetek kezdetén itt próbáltak és első koncertjüket is a klubban adták 1987-ben, Beck Zoliék pedig 2006-ban a Szenesben játszottak először telt ház előtt a Csészényi tér lemezbemutató koncertjén (amit amúgy egyszer meg is kellett szakítani, mert az első sorban összepréselődött rajongók egyike véletlenül beleöntötte a sörét az egyik erősítőbe).

De persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 2016-ban jelentősebb „ráncfelvarráson” átesett kultikus hely az itt tanuló hallgatók megkerülhetetlen központjaként is fontos, meghatározó szerepet tölt be az itt zajló workshopokkal, előadássorozatokkal, színdarabokkal, társasjátékozással, filmklubokkal, szakestekkel, szakmai beszélgetésekkel, miegyébbel.

Épp ezért talán annyira nem is meglepő, hogy a legendás intézmény immár hivatalosan is a magyar könnyűzene történetének emlékhelye lett, ugyanis pénteken délután a szinte feldolgozhatatlanul hosszú nevű Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Programjának Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja a 2015-ben elindított „Poptörténeti Tanösvény” részeként „poptörténeti emlékponttá” nyilvánította a Szenest.

A klubban található bányászcsille fölé felhelyezett emléktábla avatásán részt vett Bajnai Zsolt, az NKA Hangfoglaló Program Kollégiumának vezetője, Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja és Koszits Attila zenei-művészeti szakíró, az egyetemi óraadója.
 
 Poptörténeti emlékponttá avatták a legendás pécsi Szenes Klubot! | Fotó: Szenes Klub


Bajnai Zsolt beszédében kiemelte, hogy immár 5 éve helyezik el szerte az ország klubjaiban és koncerthelyszínein az emlékpont-táblákat, a Szenes több mint a huszadik ilyen kiemelt helyszín a programban, de – tette hozzá – még nagyon sok hasonló táblát szándékoznak felavatni a jövőben. Hangsúlyozta, hogy további céljuk, hogy a fővárosi klubok mellett 2020 végére a nagyobb vidéki városok könnyűzenei helyszíneinek történetét is megörökítsék és publikálják.

Poptörténeti emlékponttá avatták a legendás pécsi Szenes Klubot! | Fotó: Szenes Klub


Heidl György elmondta, hogy az emléktábla-avatás fontos pillanat a bölcsészkar és az egyetem életében, hiszen a karon létezett és jelenleg újra kidolgozás alatt áll – a kar és a Zenélő Egyetem közös munkájának köszönhetően – populáris- és könnyűzenével foglalkozó kurzus, ami azért lényeges – folytatta – mert annak ellenére, hogy a fiatalok rendszeres fogyasztói ezeknek a zenéknek, mégis keveset tudnak annak kultúrájáról és szakmaiságáról. Mint mondta, a populáris zenét nem hagyhatja figyelmen kívül egy egyetem se.

A klubot és történetét bemutató Koszits Attila hangsúlyozta, hogy az országban kevés olyan egyetemi klub létezik, amely olyan régóta működik, mint az 1972-ben indult, 48 éves Szenes. Mint mondta, a Szenes előtt az egyetemi étkezdében, különböző kari oktatótermekben voltak különböző összejövetelek, előadások, táncestek, de az egyetemisták számára igazi, közös közösségi tér még nem létezett. Persze, a Szenes első – valamilyen mértékben mindig kontrollált – működési éveiben a pártdirektíva még az volt, hogy a helyet „a fiatalok számára vonzó szocialista tartalommal töltsék meg”.

A 30Y egy dalt is írt a klubról:

 


Érdekesség – folytatta – hogy a kezdeti időkben a folkzene kapott kiemelt szerepet a klubban: fellépett a Szenesben a Muzsikás vagy például 1973-ban a Szélkiáltó, de Cseh Tamás is rendszeresen játszott az akkoriban a KISZ vezetése alatt álló egyetemi klubban, ahol azért a diszkók is népszerűek voltak.

Aztán a ’80-as és a ’90-es évek során a klub egyre szabadabbá, nyitottabbá vált, folyamatosan változó – ugyanakkor mindig népszerű – koncert- és rendezvény-programját és profilját a mindig éppen aktuális vezetése határozta meg és határozza meg – mondta Koszits. A lényeg viszont az, hogy a Szenesben a hazai könnyűzene szinte minden fontos, meghatározó, sikeres zenekara fellépett már.

Forrás: PécsMa / Pernecker Dávid

PTE BTK

 

 

 A jövő embere a bölcsész.