Lezárult kutatási programok, pályázatok

Nagy Szulejmán szultán szigetvári türbe-erődjének régészeti feltárása

Régészeti feltárás Szigetvár-Turbék Alsóhegyen

A régészeti terület Szigetvár külterületén, a 67-es útról jobbra letérve Turbék és Zsibót felé tartó földút közelében, Turbék-Szőlőhegy-Alsóhegy területén található, ahol terepbejárási és lelet-intenzitás vizsgálati módszerekkel 2013-ban a dr. Pap Norbert (PTE TTK) vezetette kutatócsoportunk egy oszmán lelőhelyet lokalizált. Az újabban előkerült török, német és latin nyelvű írott források és terepbejárások alapján feltételeztük, hogy Törvényhozó Nagy Szülejmán oszmán szultán forrásokban is megjelenő szimbolikus türbéje (síremléke) és a köré épült palánk-erődítmény nem a turbéki templom mellé, hanem ehhez a lelőhelyhez kapcsolódott. A templom területét a Hancz Erika (PTE BTK) vezette 2009. évi feltárások eleve kizárták. Az újabb lokalizációhoz Kitanics Máté (MTA) dolgozta fel a latin, német és magyar, Hancz Erika (PTE BTK) az oszmán forrásokat és Gyenizse Péter (PTE TTK) végzett környezeti rekonstrukciót a területen. 2016 őszétől a kutatás magasabb szintre emelkedett, amikor Fodor Pál professzor úr (MTA) vezetésével sikerült egy Otka kutatási program keretében folytatni a munkát. A török kormány alá tartozó TIKA szervezet is figyelemmel kíséri a munkánkat, valamint küld konzulenseket. Magyar és török diákokkal, jó hangulatban folyik a feltárás.

 

Nagy Szülejmán szultán az általa vezetett utolsó magyarországi hadjárata során, 72 éves korában, valószínűleg köszvényben vagy agyvérzésben itt hunyt el, és a belső szerveit az oszmán krónikások szerint valahol errefelé temették el, az oszmán katonaság tudta nélkül. Hogy valóban eltemették-e a szerveket, az kérdéses, ám testét ideiglenesen itt hantolták el, mielőtt Isztambulba vitték volna. Holttestét később az általa épített isztambuli dzsámi melletti türbében helyezték végső nyugalomba. A szultán fia, II. Szelim azonban még ugyanebben az évben elrendelte, hogy Szigetváron is egy szimbolikus síremlék épüljön apja számára. Ez később épült meg, és kedvelt zarándokhellyé vált. Eszterházy Pál 1664-es helyszínrajza egy fallal és árokkal körülvett területet ábrázol, a belsejében a türbével, egy dzsámival, egy kolostorral és a létesítményt őrző katonák szálláshelyeivel.

Az itt elvégzett többszöri geofizikai vizsgálatok (Geomega Kft. és Echtelion Bt.) is bíztató eredményt hoztak: a föld alatt több épület fala, valamint árok és talán erődítésmaradványok bontakoznak ki, az Esterházy Pál féle alaprajzzal is összevethető módon.

            Az ásatási területen a régészeti feltárást Hancz Erika régész (Pécsi Tudományegyetem Régészet Tanszék) vezette 2015 őszétől. Az első épület egy négyzetes alaprajzú, Mekka felé tájolt, központi helyiséget és egy háromosztatú előcsarnoki részt tartalmazó kisméretű kupolás oszmán épület volt, mely a keresett türbének bizonyult. A közepében talált rablógödörben talált régészeti maradványok (vörösmárvány-szerű oszloptöredékek, kő gerendák, pódium-töredékek, ablakszem töredékek, csillag motívumos arabeszkes díszítőkövek, palmetta formájú csúcsdíszek) a türbe építészeti emlékei, így a rablógödröt valószínűleg a törökök távozása után ide érkező hadsereg tagjai, illetve a helyiek áshatták annak érdekében, hogy a legendás aranyedényt megtalálják. Az épületet ólomkupola, a padlót vörösmárvány-szerű padlótéglák fedték, a négyzetes fő helyiség közepén a szimbolikus koporsó fa pódiumának helyét is sikerült megtalálni.

A 2016 tavaszán-nyarán folytatott feltárás során előkerültek a forrásokban is megjelenő dzsámi a minaret alapozásával, valamint az L, majd később U alakú halveti derviskolostor alapjai is. Ez utóbbi négy északi helyiségét kutattuk meg, melynek során szemeskályha maradványai, pörkölődött búzaszemek, őrlőkő, csizma, táska és övcsat, szív alakú veret és egyéb bronz vagy réz veretek, pipák, kerámia-török és üvegtöredékek láttak napvilágot, melyek az itt folyó mindennapi életről tesznek tanúbizonyságot. Az erősséget övező árkot egy helyen átvágtuk, mellette halvány cölöpnyomok is megfigyelhetők voltak. Az elkövetkezendő években a kolostor mellett az épület-komplexum további épületeinek (kaszárnya) és a palánk egyes részeinek feltárását tervezzük.

 

Hancz Erika ásatásvezető régész

A projektről bővebben:

http://szigetvar.btk.mta.hu/

 

A tudományos felfedezésről a sajtóban:

http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20160616-hodoltsag-szigetvar-szu...

https://pte.hu/hirek/szulejman_szultan_turbejet_fedezhettek_fel_szigetva...

http://nepszava.hu/cikk/1079099-szulejman-sirja---a-szultan-turbeje-keru...

http://www.ng.hu/Civilizacio/2016/08/11/Legendak-es-valosag-Zrinyi-es-Sz...

Történettudományi Intézet

H-7624 Pécs, Rókus u. 2.    +36-72-501-500    hegedus.katalin@pte.hu