Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar

 

                                                          
                                                              

Iskolai szociális munka szakirányú továbbképzési szak

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Az iskolának a hagyományos szerepei és funkciói (nevelés, oktatás) mellett egyre nagyobb feladata van a társadalmi problémák és krízisek megelőzésében, kezelésében. A társadalmi problémák fokozottan jelentek meg az elmúlt években az iskolákban.  Az iskolai szociális munka az intézményrendszeren belül jelentkező problémákat helyben, közvetlenül képes azonosítani, mely alapján professzionális beavatkozási módszereket alkalmaz a segítő szakember. Az iskolában dolgozó szociális, segítő szakember az iskolába és óvodába járó gyermekek segítése során közösségi modell keretei között, szélesebb körben végzi feladatát, hiszen a gyermekeken, mint közvetlen célcsoporton kívül azok szüleivel, társadalmi környezetével is együtt dolgozik. Az iskolai szociális munka olyan professzionális, inter- és multidiszciplináris tevékenység, amely képes az egyének, családok, közösségek és intézmények problémáinak újszerű megoldására, innovatív szolgáltatások bevezetésére, az iskolai célkitűzések támogatására.

 

ISKOLAI SZOCIÁLIS MUNKA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: ISKOLAI SZOCIÁLIS MUNKÁS

A szakképzettség angol nyelvű megnevezése: School Social Worker

A szakirányú továbbképzés képzési területe: Társadalomtudományi.

 

A felvétel feltételei:

Legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben) szerzett oklevél bölcsészettudomány, pedagógusképzés vagy társadalomtudomány képzési területen.

 

Jelentkezési határidő: 2020. szeptember 1.

 

Jelentkezni a honlapról letölthető jelentkezési lappal lehet, mely mellé kérünk csatolni oklevélmásolatot és szakmai önéletrajzot, valamint a regisztrációs díj befizetését igazoló bizonylatot. Jelentkezéskor egyszeri 5.000 Ft felvételi eljárási adminisztrációs díj fizetendő a következő számlaszámra: 10024003-00282716-00000000. Kérjük, hogy az átutalás megjegyzés rovatában tüntesse fel a képzés nevét és a 120287-es számot. Amennyiben a képzés létszámkorlát miatt nem indul, a jelentkezési díjat visszatérítjük Önnek.

 

képzés munkarendje: levelező

 

A tervezett hallgatói létszám: min. 10 fő

 

Képzési idő: 2 félév

 

Konzultációk időpontjai: péntek, szombat (4 alkalom/félév)

Összegyűjtendő: 60 kredit / 140 óra

Költségtérítés összege: 90.000 Ft/félév

 

A felsőoktatási intézményben a tervezett képzésért közvetlenül felelős szervezeti egység

PTE BTK TKI KÖZÖSSÉGI ÉS SZOCIÁLIS TANULMÁNYOK TANSZÉK

A szak felelőse/kapcsolattartó: Boros Julianna egyetemi tanársegédcím: 7624 Pécs, Rókus u. 2., tel/fax: (72) 501-500/23577, mobil: 06/70/601-5329, email: boros.julianna@pte.hu

 

AZ ISKOLAI SZOCIÁLIS MUNKA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSRŐL

 

A képzés célja: olyan multidiszciplináris és interprofesszionális szakemberek  képzése, akik társszakmákkal (pedagógus, gyógypedagógus, védőnő, pszichológus, rendőr, stb.) együttműködve végzik tevékenységüket annak érdekében, hogy feltárják és hatékonyan kezeljék a családi és iskolai krízisekből (pl. a családon belüli, kapcsolati és az iskolai erőszakból fakadó) problémákat, enyhítsék a kulturális feszültségeket, a gyermekszegénységből eredő hátrányokat, megelőzzék az iskolai, közösségi kirekesztődést a közösségi kapcsolatok erősítésével. A közvetetten az iskolai szociális munka eszközeivel csökkentsék az iskolai kudarcok kialakulásának az iskolakerülésnek, valamint az iskolai lemorzsolódásnak a kockázatát. 

 

Az iskolai szociális munka szakirányú továbbképzés ELŐNYEI:

  • Fejlődési, továbbtanulási lehetőséget kínál a diplomásoknak, messzemenően épít a jelentkezők saját szakterületén szerzett szakmai tapasztalataira. 
  • Gyakorlatias tudásanyagot ad a jelentkezőknek, az oktatói gárda az iskolai szociális munka területének elismert, sikeres szakembereiből áll.
  • Speciális, az adott tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket és tudást biztosít
  • Jól alkalmazkodik a gazdasági szféra igényeihez, reagál a munkaerőpiac gyors változásaira (Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló törvény módosításához is kapcsolódik, mely 2018. szeptember 01-től a Család- és Gyermekjóléti Központok kötelezően ellátandó feladatai közé sorolja az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet)

 

A képzésről

A képzés szükségessége:

Az iskolának a hagyományos szerepei és funkciói (nevelés, oktatás) mellett egyre nagyobb feladata van a társadalmi problémák és krízisek megelőzésében, kezelésében. A társadalmi problémák fokozottan jelentek meg az elmúlt években az iskolákban.  Az iskolai szociális munka az intézményrendszeren belül jelentkező problémákat helyben, közvetlenül képes azonosítani, mely alapján professzionális beavatkozási módszereket alkalmaz a segítő szakember. Az iskolában dolgozó szociális, segítő szakember az iskolába és óvodába járó gyermekek segítése során közösségi modell keretei között, szélesebb körben végzi feladatát, hiszen a gyermekeken (mint közvetlen célcsoporton) kívül azok szüleivel, társadalmi környezetével is együtt dolgozik. Az iskolai szociális munka olyan professzionális, inter- és multidiszciplináris tevékenység, amely képes az egyének, családok, közösségek és intézmények problémáinak újszerű megoldására, innovatív szolgáltatások bevezetésére, az iskolai célkitűzések támogatására. A szociális munka az iskola szükségleteire válaszol, a szociális célok a kerettanterv megvalósítását is szolgálják, a szociális jólét, a pszichoszociális jóllét és az iskolai teljesítmény egymással összefügg. A sikeres gyermekjóléti, gyermekvédelmi munka nélkülözhetetlen része az iskolai szociális munka. Az iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzésre az utóbbi években megnőtt az igény.

A munkaerő-piaci igény:

A felsőoktatási intézmények által megvalósított képzések alapvető célja, hogy a munkaerő-piacon hasznosítható tudáshoz, ismerethez, képzettséghez segítse hozzá hallgatóit. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló törvény módosításához is kapcsolódik, mely 2018. szeptember 01-től a Család- és Gyermekjóléti Központok kötelezően ellátandó feladatai közé sorolja az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet. Az e feladat és tevékenység ellátásához szükséges továbbképzés nélkülözhetetlen voltát mutatja, hogy az ország különböző pontjain már az elmúlt években elindították és sikerrel működtetik ezt a szakirányú továbbképzést. A legközelebbi iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzés Szegeden és Székesfehérváron zajlik. Szakmai és adminisztrációs adottságaink lehetővé teszik ezen szakirányú továbbképzés elindítását, hiszen Magyarországon az első iskolai szociális munka szakterületi gyakorlati modell létrejötte Pécs városához és szociális szakembereihez kapcsolódik. Továbbá, az iskolákban dolgozó pedagógusokkal, szülőkkel, gyermekekkel, gyermekvédelmi szakemberekkel készült kutatások alapján megállapítható, hogy nagy szükség van az iskolai szociális munkás tevékenységére. Számolva a hazánkban működő közoktatási intézmények számával és a szociális munka felsőoktatási helyzetével (a tendenciával, hogy az elmúlt években rohamosan csökkent a kikerülő diplomás szociális munkások száma), fontos célkitűzés az iskolai szociális munka képzés beindítása és megerősítése.

A képzés/szolgáltatás célcsoportja:

 A gyermekjólét területén, a gyermekvédelemben, az iskolákban valamint más köznevelési intézményekben dolgozó személyek (pl. pedagógusok, szociális munkások, óvodai és iskolai segítők,stb.) továbbképzése a cél. A képzés levelező tagozaton zajlik. A szakmai programot hazai és nemzetközi kitekintéssel szervezzük, a beiskolázás széleskörű, építve a pedagógusképzésekre is. A képzés elindításához a tervezet szerint az ideális létszám 10 fő.

 

ISKOLAI SZOCIÁLIS MUNKA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

 KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

 

1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Iskolai szociális munka.

 

2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

• Szakképzettség: Iskolai szociális munkás;

• A szakképzettség angol nyelvű megnevezése: School Social Worker.

 

3. A szakirányú továbbképzés besorolása:

3.1. képzési terület szerinti besorolása: társadalomtudomány képzési terület

3.2. a végzettségi szint besorolása:

  • ISCED 1997 szerint: 5A
  • ISCED 2011 szerint: 6
  • az európai keretrendszer szerint: 6
  • a magyar képesítési keretrendszer szerint: 6

3.3. a szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:

  • ISCED 1997 szerint: 762
  • ISCED-F 2013 szerint: 0923

 

4. A felvétel feltételei:

Legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben) szerzett oklevél bölcsészettudomány, pedagógusképzés vagy társadalomtudomány képzési területen.

5. A képzési idő, félévekben meghatározva: 2 félév.

6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit.

7.  A képzés célja és a szakmai kompetenciák (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség):

7.1. A képzés célja: olyan multidiszciplináris és interprofesszionális szakemberek  képzése, akik társszakmákkal (pedagógus, gyógypedagógus, védőnő, pszichológus, rendőr, stb.) együttműködve végzik tevékenységüket annak érdekében, hogy feltárják és hatékonyan kezeljék a családi és iskolai krízisekből (pl. a családon belüli, kapcsolati és az iskolai erőszakból fakadó) problémákat, enyhítsék a kulturális feszültségeket, a gyermekszegénységből eredő hátrányokat, megelőzzék az iskolai, közösségi kirekesztődést a közösségi kapcsolatok erősítésével. A közvetetten az iskolai szociális munka eszközeivel csökkentsék az iskolai kudarcok kialakulásának az iskolakerülésnek, valamint az iskolai lemorzsolódásnak a kockázatát.

7.2. Szakmai kompetenciák:

7.2.1. Tudás:

-          birtokában van az iskolai szociális munka aktuális és korszerű nemzetközi szakirodalmi ismereteinek;

-          ismeri az iskolai szociális munkával, pedagógiai munkával, gyermekvédelmi tevékenységgel kapcsolatos jogi szabályozásokat, törvényi hátteret;

-          tisztában van az iskolai szociális munka és a pedagógiai kutatás módszertani vonatkozásaival;

-          rendelkezik olyan elméleti és módszertani ismeretekkel, amelyek birtokában a felmerülő problémák, megoldandó feladatok során korrektív és/vagy preventív megoldásokkal szolgál;

-          ismeri az iskolai szociális munka során alkalmazható beavatkozási módokat;

-          ismeri és érti a szakmai területhez kapcsolódó pszichológiai, jogi, pedagógiai, egészségügyi, szociológiai tudományok szociális munkához tartozó fogalomkészletét;

-          ismeri és érti a társadalom működését, a társadalmi folyamatokat, a társadalmi és szociális problémák keletkezését, jelenlétét és a veszélyeztető tényezőket, valamint, hogy mindezek hogyan hatnak az egyes emberekre, családokra, csoportokra, szervezetekre, közösségekre;

-          ismeri és érti a társadalompolitika területeit, a szociálpolitika meghatározó irányait, elosztási mechanizmusait, valamint az egyéni, családi, közösségi élethelyzetekben és a társadalmi szociális problémák kezelésében alkalmazható szociálpolitikai alapelveket és technikákat;

-          ismeri és érti a társadalmi egyenlőtlenségeket, megismeri az egyenlőtlenségek és a kirekesztés csökkentése érdekében felhasználható szociálpolitikai eszközöket;

-          ismeri és érti a szociális munka szerepét, lényegét, funkcióit, komplexitását, multi-, interdiszciplináris jellegét;

-          ismeri a szociális szolgáltatási rendszert, a közszféra, valamint a magánszféra – ezen belül civil-, egyházi, piaci szféra – rendszereit;

-          ismeri más segítő szakmák kompetenciaköreit, felkészült a gyakorlat során felmerülő problémák szakmai illetékességének felismerésére, és más szakmák szakembereivel való szakszerű együttműködésre

 

7.2.2. Képesség:

Képes:

-          kritikus szemlélettel és reflektív módon megfogalmazni a társadalmi és szociális problémákat, a veszélyeztető tényezőket és a problémakezelés folyamatát;

-          a bizalomépítésre, nyílt, hiteles, hatékony kommunikációra;

-          szükségletfelmérésre, az egyén és környezete közötti folyamatoknak, kölcsönhatásoknak, problémáknak holisztikus elemzésére;

-          az egészségmegőrző szemlélettel az iskolai közösséghez tartozók egészséges életvitelének gyakorlati megvalósításában segítséget nyújtani;

-          a szakmai csapatmunkára, a partneri együttműködésekre az érintettekkel, szakmai szervezetekkel, a társszakmák és a közigazgatás szakembereivel, civilekkel, önkéntesekkel, közösségi szolgálaton részt vevő diákokkal.

 

7.2.3. Attitűd:

-          az iskola társadalmának szociális problémáira fókuszáló szemléletmóddal a másodlagos és harmadlagos prevenció során ökológiai szemlélettel a jelenségeket tágabb kontextusba értelmezni;

-          az iskolában felmerülő szociális és/vagy társas viszonyhoz kötődő problémák megoldásához szükséges valamennyi lehetséges erőforrás mozgósításával az iskola társadalmának (tanulók, tanárok, szülők, egyéb iskolai aktorok) és a helyi közösség élet formálásán, helyreállításán, működőképességének biztosításán dolgozik;

-          munkájával hozzájárul az iskolai élet zavartalan működéséhez szükséges komplex feltételek megvalósításához, ezáltal közvetve a tanulók szocializációs, illetve tanulmányi sikereihez;

-          érzékeny és nyitott a társadalmi és szociális problémákra, elkötelezett és felelősséget vállal a szakma értékei és a társadalmi szolidaritás ügye mellett;

-          nyitott mások megismerésére, empátiával viszonyul az emberekhez, családokhoz, csoportokhoz és közösségekhez;

-          elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.

 

7.2.4. Autonómia és felelősség:

-          munkáját minden körülmények között felelősen, a szociális munka és a pedagógia, szociálpedagógia értékeit és alapelveit, a szociális szakmai etikai kódex iránymutatásait figyelembe véve, elméleti és gyakorlati megalapozottsággal végzi és képviseli;

-          elkötelezett a társadalmi egyenlőség, a demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett;

-          autonóm módon képes felismerni szerepét és helyét az iskolában és a társszakmákkal való együttműködés során, a segítő munka közvetlen gyakorlatában, a különböző szinteken megvalósított team munkában;

-          felelősséget vállal a szolgáltatásokat igénybe vevők életébe történő beavatkozásért;

-          elkötelezett a szakmai etikai alapelvek gyakorlati alkalmazására, valamint a jogi és etikai keretek közötti felelős cselekvésre;

-          felelősséget vállal a rábízott információkért, valamint a dokumentációban rözgzített adatokért, titoktartási kötelezettségét megtartja;

-          szakmai fejlődésének tudatos és felelős irányítója, képzésekben és továbbképzésekben, szupervízióban fejleszti önismeretét, önértékelését és szakmai tudását;

-          tevékenységét a kritikai gondolkodáson alapuló, kiszámítható, következetes, autonóm munkavégzés, a saját tevékenységre vonatkozó reflexiók jellemzik;

-          elméleti és módszertani ismeretinek birtokában, szakmai kapcsolatrendszerén keresztül autonóm módon felelősen alkalmazza az iskolai szociális munka során hatékony feladatmegoldást elősegítő preventív és/vagy korrektív módszereket.

 

8. A szakirányú továbbképzés szakmai jellemzői, a szakképzettséget vezető szakterületek és azok kreditaránya, amelyből a szak felépül:

8.1. Alapozó tárgyak: 10-15 kredit

Bevezető iskolai szociális munka ismeretkörökbe; a globalizáció következtében fennálló potenciális változások a család, az iskola és a társadalom kapcsolatában, az alkalmazott jogszabályok, nemzetközi vonatkozások.

8.2. Szakmai törzsanyag: 35-45 kredit

Az iskolai szociális munka pedagógiai, pszichológiai és módszertani vonatkozásai; a társadalmi és gazdasági folyamatok, az iskola és a gyermekvédelem összefüggéseinek kérdései és a szakma válaszai, beavatkozási stratégiák;

 

8.3. Választható ismeretek: 5-10 kredit

kutatásmódszertan, hatékony kommunikáció, teljesítménymérés, önértékelés.

8.4. A szakdolgozat: 5 kredit.

 

A KÉPZÉS TANTERVE

 

Az iskolai szociális munka szakirányú továbbképzés oktatói: dr. habil. B. Erdős Márta, Boros Julianna, Finta Kornélia, Gergál Tímea, Prof. Dr. Kelemen Gábor, Mihaldinecz Csaba, dr. Molnár Dániel, Nagy István, dr. Szabóné Szalay Csilla, dr. habil. Szöllősi Gábor

 

PTE BTK