Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar

 

                                                          
                                                              

Közösségfejlesztés szakirányú továbbképzési szak

Nyomtatóbarát változatPDF változat

A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

Közösségfejlesztő tanácsadó  

A képzés nyelve: magyar

A képzést létesítő és indító intézmény megnevezése és címe:
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék, 7623 Pécs, Ifjúság u. 6.

A képzés szakmai vezetője: 
Bognárné dr. Erdős Márta egyetemi docens

 

A szak felvételének feltétele: Legalább alapképzésben szerzett oklevél: agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, hitéleti, informatika, jogi, közigazgatási, rendészeti és katonai, műszaki, művészet, művészetközvetítés, pedagógusképzés, orvos- és egészségtudomány, sporttudomány, társadalomtudomány, természettudomány képzési területen.

Jelentkezési határidő: 2020. július 30.

Jelentkezni a honlapról letölthető jelentkezési lappal lehet, mely mellé kérünk csatolni oklevélmásolatot és szakmai önéletrajzot. A felvételi beszélgetés időpontjáról - a jelentkezési határidőt követően - minden jelentkezőt írásban tájékoztatunk. A képzés min. 15 fő jelentkezése esetén indul.

Képzési jellemzők: 
Levelező munkarendű, költségtérítéses szakirányú továbbképzés.  
A költségtérítés összege: 100.000,- / félév


Konzultációk: 4 alkalom / félév(csütörtök du.-péntek)
Kapcsolattartó: Nyers Szilvia (nyers.szilvia@ pte.hu)

A képzési idő: 2 szemeszter

A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

 

A képzés célja

A Közösségfejlesztés szakirányú továbbképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik a közösségfejlesztés hazai és nemzetközi hagyományaihoz kapcsolódva a részvételi demokrácia, a fenntartható, a környezetre érzékeny, komplexen értelmezett közösségi-társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében, az egymás iránti tisztelet és elfogadás jegyében tevékenykednek. A közösségek képessé és erőssé tétele révén szolgálják a társadalmi méltányosság ügyét.

„A közösségfejlesztés (…)elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat.” (www.kka.hu

A közösségfejlesztés, mint terület differenciálódása az angolszász országokban számos eltérő modellt, megközelítést hozott létre, e területek közül saját képzésünkben a társadalmi fenntarthatóság kérdéskörére, a részvételi tervezésre (CBP), a részvételi kutatási módszerek alkalmazására (CBPR) és a narratív megközelítésben, az erősségekre alapozó szemléletben (strength-based perspective) rejlő lehetőségekre összpontosítunk.

A közösségfejlesztés egyrészt önálló tevékenységként is megállja a helyét (lakóhelyi közösségekben végzett, eltérő konkrét eszközökkel és adott tevékenységek révén megvalósuló fejlesztő munka), másfelől gazdagíthatja a bementi oklevélnek  megfelelő  terület művelését. Eszköztárával jelentősen hozzájárulhat bármilyen szakmai tevékenységhez, ami emberek összehangolt, konstruktív és kezdeményező szellemű együttműködését igényli. Így alkalmazható a közösségi művészet, közösségi várostervezés, kertépítés, az egészségügy egyes területein, vagy akár gazdasági életben.

 

Szakmai kompetenciák:

Tudás:

Ismeri a közösségfejlesztés nemzetközi és hazai történetét, alapelveit, legfontosabb modelljeit, az adott közösség megismerésének részvételre alapozó módszereit.

Ismeri a rendszerszemléletű, ökológiai gondolkodásmód alapjait és jelentőségét, a lokalitást tágabb kontextusban is interpretálja.

Tudja, mi a közösségek szerepe az egyén és a társadalom életében, és ezzel összefüggésben ismeri a szubszidiaritás jelentőségét.

A dialógust, mint közösségi társadalmi lehetőséget értelmezi, és ismeri kialakításának módszereit.

Tudja, miképpen tárhatja fel a kapcsolati-közösségi erőforrásokat, és miképpen működhet közre ezek fejlesztésében.

Képesség:

Fejlett kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik.

Képes az elmélet, a gyakorlat, és a részvételre alapozó kutatási módszerek integrálására.

Képes az előítéletes, dogmatikus gondolkodás és a szakmaiság árnyalt megkülönböztetésére; és utóbbi érvényre juttatására munkája során.

Képes az érdekviszonyok áttekintésére.

Képes elősegíteni lappangó konfliktusok artikulálását, kiélezett helyzetekben képes  elősegíteni a közösség képviseletének méltányos, optimális, együttes módjainak érvényre jutását, a konfliktusok, válságok közepette etikusan cselekszik.

Képes arra, hogy a lehető legtöbb érintett prespektíváját egyidejűleg ismerje meg és tartsa szem előtt, és facilitálja a közösségi döntéshozatal folyamatát.

Képes elősegíteni azt, hogy a közösség felismerje és megsokszorozza saját erőforrásait. Képes az önreflexióra, a kritikai gondolkodásra.

Munkáját transzdiszciplináris, holisztikus megközelítéssel végzi.

Képes elősegíteni interprofesszionális, interszektorális együttműködések létrejöttét.

Képes a segítő szakmák deficit-nyelvét meghaladó módon, a közösség értékeit mindenkor szem előtt tartva és megmutatva elősegíteni a közösségen belüli és a külső partnerekkel folytatott dialógust.

Attitűd

Érzékeny a különböző lokális kultúrák sajátosságaira.

Megfelelő távolságot tartva a patronáló-szolgáltató szemlélettől, elkötelezett a közösségek erőssé és képessé tétele iránt. Bátorító, ösztönző szerepet vállal.

Munkája során jó értelemben vett szakmai alázat jellemzi, és ennek birtokában mindenkor az általa szolgált közösség autonómiájának, belső és külső szolidaritásának növelésére törekszik. A források közös feltárása során leleményességről és kreativitásról tesz tanúbizonyságot; egyben elősegíti ezeknek a pozitív képességeknek a felfedezését a közösség tagjainál.

Hiteles és etikus módon végzi munkáját.

Autonómia és felelősség

Önállóan végez közösségfejlesztő tevékenységet saját szakterületén.

Felismeri saját tevékenysége fontosságát, társadalmi szerepét, ebből fakadóan megfelelő szerepmodell a közösség számára.

Ugyanakkor felismeri saját korlátait, amelyek abból erednek, hogy feladata a közösségi autonómia megerősítése, a közösségi döntések és cselekvés facilitálása: a „semmit róluk nélkülük” jegyében.

A közösségfejlesztés alapelveit, értékeit képviseli mindazokon a színtereken, ahol szakmaiságára szükség van.

 

A szakirányú továbbképzés szakmai jellemzői, a szakképzettséghez vezető szakterületek és azok kreditaránya, amelyből a szak felépül:

A közösségfejlesztés elméleti alapjai: 6-10 kredit  

A közösségfejlesztés módszerei és legfontosabb színterei: 25-35 kredit

Készségfejlesztés, szakmai identitás fejlesztése: 14-18 kredit

A szakdolgozat (portfólió-fejlesztés) kreditértéke: 6

PTE BTK