Csathó Árpád

Csathó Árpád

Árpád a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Magatartástudományi Intézetében egyetemi docens és az intézet vezetője. Doktori fokozatát a Radboud Egyetemen (Nijmegen, Hollandia) szerezte. Jelenlegi kutatásai elsősorban két területre fókuszálnak: az akut és krónikus mentális fáradtságra, valamint az akut és krónikus fájdalomra. Fő módszertani megközelítései a kognitív kísérleti módszertanon alapulnak, ugyanakkor kérdőíve-alapú kutatásokat is végez és publikál a kognitív, az egészség- és az evolúciós pszichológia területén.


Kutatás


A mentális fáradtság hatása a vizuo-motoros kontroll folyamatokra
A kísérletsorozat a vizuálisan irányított mozgástevékenység változását vizsgálja növekvő mentális fáradtság szint alatt. A projekt fő kérdése az, hogy a mozgásirányítást milyen alfolyamatokon keresztül befolyásolja a mentális fáradtság. Abból a feltevésből indulunk ki, hogy a fáradtság elsősorban olyan mentális tevékenységekre van kedvezőtlen hatással, amelyek fokozott kognitív kontrollt igényelnek. A kutatás során a mentális fáradtságot hosszan tartó feladatvégzéssel váltjuk ki. A projekt célkitűzései a következők. [1] Vizsgáljuk egyrészt azt, hogy a növekvő fáradtság mennyire befolyásolja a mozgás-kontroll stabilitását, illetve váratlan helyzetben mutatott flexibilitását. [2] Célkitűzésünk továbbá az is, hogy összehasonlítsuk a téri és az idői feladatjellegek szerepét a mozgás-kontroll fáradékonyságában. [3] Harmadik célkitűzésünk annak a kérdésnek a vizsgálatára irányul, hogy milyen mértékben vezethetők vissza a fáradtság hatására bekövetkező mozgásváltozások a feladat-motiváció csökkenésére, vagy a kognitív kapacitás kimerülésére. [4] A motiváció kérdésére vonatkozik a 4. célkitűzés is: erőfeszítés és jutalom alapú döntési helyzetek mentén vizsgáljuk, azt, hogy fáradt állapotban mennyire változik a nehezebb mozgási tevékenységre való motiváció a feladat jutalmazó értékének, illetve nehézségének függvényében. [5] Végül, fontos célkitűzésünk az is, hogy elektrofiziológiai adatok rögzítésével (pl. EGK, bőrellenállás), megvizsgáljuk az autonóm idegrendszeri változást, illetve az ahhoz kapcsolódó arousal változás irányát (növekvő, vagy csökkenő trend) a hosszan tartó mozgásvégrehajtás során.

Publikációk

ORCID 
Research Gate 
MTMT