PTE IRODALOMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA (PTE 98)
KÉPZÉSI TERV
A 2016. szeptember 1-jétől érvénybe lépett új képzési modell
(2 + 2 tanulmányi év, 240 kredit)
Kivonat A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa a Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata (PTE SZMSZ 13. számú melléklet) legutóbb 2019. március 21-i ülésén módosított változatából:
21.§ (8) „A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően szervezett doktori képzés keretében megkezdő doktoranduszok esetében a doktori képzés képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként a doktoranduszoknak komplex vizsgát kell teljesíteniük, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.”
KREDIT ELOSZTÁS
Képzési és kutatási kreditek (120)
Irodalomelmélet, poétika modul (30)
Irodalomtörténet, komparatisztika modul (30)
Kultúra-, művészet- és színházelmélet modul (20)
Disszertációs kutatómunka (20)
Oktatási és tanszéki aktivitás (20)
Kutatási és disszertációs kreditek (120)
Disszertációs kutatómunka (80)
Publikációs tevékenység (20)
Oktatási és tanszéki aktivitás (20)
Teljesítési ütem
1-4. szemeszter 120 kredit
5-8. szemeszter 120 kredit
A Doktori Iskola a képzési tervbe foglalt modulokon belül szemeszterenként változó előadókkal és témák meghirdetésével tesz eleget az oktatási feladatoknak. A modulokon belül a Doktori Iskola kurzuskínálata a szakterületekhez igazodik és a diszciplínákon belül változó előadássorozatokat hirdet meg. A hallgatók a felvett kurzusok feltételeit teljesítve szerzik meg a krediteket. A doktorandusok számára kötelező tevékenységformák: a kurzusok teljesítése, önálló kutatómunka, publikálás, konzultáció a témavezetővel, anyaggyűjtés a disszertációhoz, konferencián előadóként való részvétel, tovább részvétel a Doktori Iskola illetve a hozzá kapcsolódó tanszékek munkájában (oktatási, kutatási, szerkesztési, szervezési segédmunkálatok vállalása).
IDŐTERV
Képzési és kutatási szakasz (4 szemeszter)
1.szemeszter
Irodalomelmélet, poétika (10 kredit)
Irodalomtörténet, komparatisztika (10 kredit)
2.szemeszter
Irodalomelmélet, poétika (10 kredit)
Irodalomtörténet, komparatisztika (10 kredit)
3.szemeszter
Irodalomtörténet, komparatisztika (10 kredit)
Kultúra-, művészet- és színházelmélet (10 kredit)
Disszertációs kutatómunka (10 kredit)
Oktatási és tanszéki aktivitás (10 kredit)
4.szemeszeter
Irodalomelmélet, poétika (10 kredit)
Kultúra-, művészet- és színházelmélet (10 kredit)
Disszertációs kutatómunka (10 kredit)
Oktatási és tanszéki aktivitás (10 kredit)
Kutatási és disszertációs szakasz (4 szemeszter)
Harmad- és negyedéven a komplex vizsgát sikerrel teljesített doktorandusok önálló kutatómunkát végeznek, disszertációjuk megírásával foglalkoznak és olyan gyakorlati doktoriskolai, tanszéki tevékenységekben vesznek részt, ami felkészíti őket az önálló kutatói és tanári feladatok eredményes megoldására.
Komplex vizsga
A komplex vizsga feltétele a négyszemeszteres képzési szakasz eredményes teljesítése, továbbá a felvett kurzusok értékelhető minősége, a vállalt feladatok sikeres teljesítése, két sikeres nyelvvizsga igazolása. Maga a vizsga írásbeli és/vagy szóbeli részből áll, valamint szakmai beszámoló benyújtásából a doktori értekezéshez végzett anyaggyűjtésről, kutatómunkáról. Az egyéni felkészülés a komplex vizsgára a PTE Irodalomtudományi Doktori Iskola szakirodalom-jegyzéke alapján folyik, ami a tudásszint felmérésének alapja és mércéje. Az eredményes komplex vizsgát követően a képzés második szakaszában a hallgató a kutatási és disszertációs tevékenységére 80, publikációs tevékenységére 20, oktatási és tanszéki aktivitásra pedig ugyancsak 20 kreditet szerezhet, átlagosan szemeszterenként 30-at. (Ez a kreditszám – a publikációs aktivitásnak, illetve az oktatási és tanszéki aktivitásnak a nem egyenletes eloszlásából adódóan – nem feltétlenül azonos mind a négy félévben.) A negyedik év, illetve a 8. szemeszter végére a hallgató megszerezheti a 120 kreditet.
Általános elvek és szabályok
Az Országos Doktori Tanács 2016. február 12-i ülésén elfogadott szöveg:
A komplex vizsgára történő jelentkezés feltételei
- A doktori fokozatszerzés idegen nyelvi kötelezettségeinek teljesítése (ld. Nftv. 53.§ (5) b) pont: „két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása”);
- A doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit ÉS valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).
A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.
A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos/művészeti előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”).
A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból/témakörből tesz vizsgát, a tárgyak/témakörök listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is.
A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy előzetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelje a vizsgázót.
A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak)ból. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén az adott vizsgaidőszakban nem ismételhető.
Az intézmény doktori szabályzata rendelkezhet a komplex vizsga vagy annak részei számszerű (ötfokozatú) vagy szöveges (summa cum laude, cum laude, rite, nem megfelelt) értékeléséről. A komplex vizsga vagy annak részeinek értékelése része lehet a doktori fokozat minősítése kialakításának.
A komplex vizsga irodalomjegyzéke 2016-tól
Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest, 1999: 11-158.
Auerbach, Erich: Mimézis. A valóság ábrázolása az európai irodalomban, Budapest, 1985
Bahtyin, Mihail: A szó esztétikája, Budapest, 1976
Bahtyin, Mihail: Dosztojevszkij poétikájának problémái, Budapest, 2001
Bourdieu, Pierre: A művészet szabályai. Az irodalmi mező genezise és struktúrája. Budapest, 2013
Casanova, Pascale: La république modiale des Lettres, Paris, 1999
de Certeau, Michel: A cselekvés művészete, Budapest, 2010
Compagnon, Antoine: Az elmélet démona, Pozsony, 2006
Culler, Johnatan: Dekonstrukció, Budapest, 1997
Damrosch, David: How to Read World Literature, Wiley-Blackwell, 2009
Damrosch, David: What Is World Literature? Princeton UP 2003
Dávidházi Péter: Per passivam resistantiam, Budapest, 1998
de Man, Paul: Az olvasás allegóriái, Szeged, 1999
Derrida, Jacques: Grammatológia, Typotext, 2014
Eco, Umberto:
Fischer-Lichte, Erika: A dráma története. Pécs, 2001
Foucault, Michel: A tudás archeológiája. Budapest, 2001
Gadamer, Hans Georg: A szép aktualitása, Budapest, 1994
Genette, Gérard: Metalepszis, Pozsony, 2006
Ginzburg, Carlo: Nyomok, bizonyítékok, mikrotörténelem. Budapest, 2010
Heidegger, Martin: A műalkotás eredete, Budapest, 1988
Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Budapest, 2003
Margócsy István: Az égi és földi virágzás tükre, Budapest, 2007
Milbacher Róbert: Bábel agoráján, Pécs, 2015
Ricœur, Paul: A diszkurzus hermeneutikája. Paul Ricoeur válogatott tanulmányai, Budapest, 2010
Ricœur, Paul: Az élő metafora, Budapest, 2006
Ricœur, Paul: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Budapest, 1999
Rohonyi Zoltán: A romantikus korszakküszöb, Budapest, 2001
Steiner, George: Bábel után. Nyelv és fordítás I-II. Budapest, 2005-2009
Szegedy-Maszák Mihály: A magyar irodalmi romantika sajátosságai = Sz-M. M.: „Minta a szőnyegen”. A műértelmezés esélyei, Budapest, 1995: 119–128.
Szegedy-Maszák Mihály: Megértés, fordítás, kánon, Pozsony, 2008
Szondi, Peter: Bevezetés az irodalmi hermeneutikába, Budapest, 1996
Takáts József: Ismerős idegen terep, Budapest, 2007
Uszpenszkij, B. V.: A kompozíció poétikája, Budapest, 1984
White, Hayden: A történelem terhe, Budapest, 1997
Sorozatok, tanulmánygyűjtemények, tematikus számok, cikkek
Bacsó Béla (szerk.): Kép – fenomén – valóság, Budapest, 1997
Benjamin, Walter: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában. In: Kommentár és prófécia, Budapest, 1969
Bókay A. – Vilcsek B. (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása, Budapest, 1998
Bókay A. – Vilcsek B. – Szamosi G. – Sári L. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása , Budapest, 2002
Cavallo, Guglielmo – Chartier, Roger (szerk.): Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Budapest, 2000
CLCWeb: Comparative Literature and Culture –
Gere Zsolt: „Hat gím jőve sebten elébe" (Vörösmarty eposzterve és őstörténeti felfogása a Zalán futását követően). = ItK 2000/3-4. 454-496.
Gilbert E.—Kovács Á. (szerk.) Kultúra, szöveg, narráció, Pécs, 1994
Haun Saussy (szerk.) Comparative Literature in an Age the Globalization, Boston, 2006
Helikon. Irodalomtudományi Szemle, MTA, Budapest (Komparatisztikai kutatások az ezredfordulón 2014. 4; Transznacionális perspektívák az irodalomtudományban 2015. 2.)
Hites Sándor: A magyar regénytörténet „megalapítása” = A magyar irodalom történetei. 1800-1919-ig. Budapest, 2007: 196-212.
Martinkó András: A földi menny eszméje Vörösmarty életművében. = M.A.: Teremtő idők, Bp., 1977.
Porkoláb Tibor: A „Dicsőség Temploma”-képzet és a bárdköltészeti szerephagyomány. = Itk 2002/12.
Takáts József (szerk.): Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve. Budapest, Kijárat, 2003.
Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei 1-5. Pécs, 1996-1997
Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 1-12. Budapest, 1998-2014
Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája, Budapest, 2003
*****
Tanulmányi és vizsgarend
A hallgató az irodalom- és kultúratudományok alapvető diszciplínáit a képzési szakaszban a három modul keretében meghirdetett kurzusok által ismeri meg. A képzési szakaszt lezáró komplex vizsgára jelentkezéshez nyolc kurzus kötelező teljesítése szükséges.
Az első négy szemeszterben rendszeres óralátogatási kötelezettség van. A kurzusok anyagából a doktorandusok szemeszterenként beszámolnak, vagy vizsgát tesznek. (A beszámolás formái: benyújtott tanulmány, szakfordítás, a programvezető által felkért előadás megtartása graduális kurzus keretében vagy szóbeli vizsga.) A negyedik szemeszter végén a hallgatók komplex vizsgát tesznek, amelynek feltételeit külön rendelet szabályozza.
A hallgatók hat szemeszteren át (3. – 8. szemeszter) disszertációs konzultációk keretében adnak számot kutatási eredményeikről témavezetőiknek, valamint időnként a hallgatók és oktatók előtt, illetve konferenciákon vesznek részt. A teljesített 8. félév után (melynek része a 4. félév végén letett sikeres komplex vizsga) a megszerzett 240 kreditet követően kérvényezhető az abszolutórium, elindítható a doktori fokozatszerzés folyamata. A tanulmányok a disszertáció sikeres megvédésével zárulnak.
Publikációs követelmények a PTE Irodalomtudományi Doktori Iskolában
Kivonat a PTE doktori szabályzatából (PTE SZMSZ 13. sz. melléklet):
38. § (1) „A doktorandusz a doktori témájában végzett kutatásainak eredményeiről tudományos közleményekben, illetve (dokumentált) művészeti alkotótevékenységével számol be. A doktori iskola működési szabályzata tartalmazza, hogy a doktori értekezés benyújtójának az értekezés beadásakor milyen – megjelent vagy közlésre elfogadott – tudományos közleményekkel, illetve művészeti alkotótevékenységéről milyen dokumentációval kell rendelkeznie.”
A doktorandusoknak a tanulmányaik során, valamint a disszertáció megírása, benyújtása és nyilvános vitában való megvédése közötti időszakban az alábbi publikációs követelményeknek kell megfelelniük (elvárási minimum):
5 szaktanulmány
5 bírálat
3 szakfordítás
1 szerkesztés vagy társszerkesztés
(tanulmánykötet vagy folyóirat tematikus blokkja, amely tárgyát illetően összefügg a jelölt kutatásainak és disszertációjának témájával)
A fenti műfajok tájékoztató jellegűek. Aki a fent előírtnál több szaktanulmányt publikál, azzal ki tudja váltani a bírálatokat, szakfordításokat. Fordítva azonban ez nem működik: bírálattal, szakfordítással nem lehet kiváltani a szaktanulmányokat.
Azon publikációkat tudja az Iskola tekintetbe venni, amelyek hazai és külföldi irodalmi, művészeti és társadalomtudományi szakfolyóiratokban jelentek meg.
Kívánatosnak tekintjük legalább két konferenciaelőadás megtartását, vagy konferencia, szaktanácskozás, kerekasztal-beszélgetés megszervezését is.
A PTE egyetemi és kari doktori szabályzata alapján a doktorandusok csak az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) adatbázisába felvitt publikációs adatok alapján igazolhatják elvégzett kutatási eredményeiket. Adataikat rendszeresen frissíteniük kell.
Felvétel a doktori képzésre
A jelentkezők pályázatot és kutatási tervet nyújtanak be, felvételi beszélgetésen vesznek részt, ahol indokolják jelentkezésüket és előadják a javasolt doktori témával kapcsolatos kutatási terveiket.
Alapadatok
Irodalomtudományi Doktori Iskola
Tudományág, tudományterület
Tudományterület:
Bölcsészettudományok
Tudományág:
Irodalom- és kultúratudományok
A doktori képzést szervező hivatalok, felelős személyek
A doktori iskola vezetője: Dr. Müller Péter egyetemi tanár
Titkárság: Kiss Bernadett
Cím: 7624 Pécs, Ifjúság u. 6.
Telefon: 72/501-521; 72/503-600/24363
Fax: 72/501-521
E-mail: kiss.bernadett@pte.hu; idi.pte@gmail.com
Honlap: http://irodalomdoktori.btk.pte.hu/
Jelentkezési lap igénylése és benyújtása
A jelentkezési lap igénylése:
https://btk.pte.hu/felveteli_jelentkezesi_lap
A pályázathoz csatolandó dokumentumok:
(a) kitöltött jelentkezési lap. Az űrlap letölthető vagy beszerezhető a programokat szervező tanszékeken, illetve a Doktori Irodában;
(b) legalább jó rendű egyetemi oklevél másolata; a felvételi évében végző egyetemi hallgatók esetén ez a dokumentum a szóbeli vizsgán kerül bemutatásra;
(c) nyelvtudást igazoló bizonyítvány másolata: legalább egy középfokú "C" típusú állami, vagy ezzel egyenértékű államilag akkreditált nyelvvizsga; a környező országokból érkező és ott egyetemi oklevelet szerzett magyar anyanyelvű hallgatók egyik idegen nyelveként elfogadjuk az adott állam nyelvének felsőfokú ismeretét;
(d) szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék;
(e) kutatási terv, a tervezett kutatási téma 6-8 gépelt oldalas leírása;
(f) a költségtérítéses pályázók részéről a munkaadó nyilatkozata arról, hogy lehetővé teszi maximum heti egy napon a konzultációkon való részvételt;
(g) jelentkezési vizsgadíj befizetését igazoló postai befizetési szelvény másolata. A csekk beszerezhető az érintett tanszékeken.
A felvétel követelményei és feltételei:
Az értékelés szempontjai: Az alapfeltétel a PTE Irodalomtudományi Doktori Iskolája által képviselt történeti, elméleti és interdiszciplináris szakterületeknek megfelelő értékes tudományos kutatói terv benyújtása. Közelebbi tájékozódásra a doktori iskola jellegét és tudományos arculatát tükröző honlap, oktatóinak és kutatóinak munkássága, valamint a https://doktori.hu felületén olvasható dokumentumok alkalmasak. Olyan témajavaslatokat nem fogad, melyekhez a DI nem biztosíthat megfelelő szakmai irányítást.
A képzésben állami ösztöndíjas és az önköltséges formában lehet részt venni.
Pécs, 2019. április 9.
