A Romológiai Kutatóközpont a PTE BTK Neveléstudományi Intézetének Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke mellett 2012 elején alakult azzal a céllal, hogy a hazánkban és nemzetközi szinten is egyre kiterjedtebben művelt, a roma, cigány népességgel kapcsolatos kutatásokat nyomon követi, strukturálja, értelmezi. Olyan teret kíséreltünk meg létrehozni, ahol nem a primer kutatási tevékenység, hanem a kutatások, kutatók és a befogadó-értelmező közösségek tagjainak találkozásai hangsúlyozódnak.
Ennek a diszkurzív térnek a tagolását a tudománytörténeti sajátosságok és a klasszikus diszciplinák gravitációja alakították. Így jött létre a három műhelyünk: a Nyelvi, Nevelésszociológiai és Társadalmi tanulmányok műhely.
Az egyes műhelyek szerveződése koncentrikus: a Romológia pécsi műhelyének szakemberei és a Wlislocki Henrik Szakkollégium hallgatói alkotják az induló közösséget, és fokozatosan szélesítik a bevont kutatók, szakemberek, hallgatók körét: más felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek, határon túli felsőoktatási intézmények, tudományos kutatást végző intézetek és magánszemélyek, magyarországi és külföldi civil szervezetek, NGO-k kapcsolódnak be a munkába.
Célunk, hogy a hazai és nemzetközi kutatóműhelyek, szakemberek és roma szakkollégiumok között párbeszédet indítsunk, kapcsolatot generáljunk és tartsunk fenn. Ennek fontos színterei a következők:
WHSz – Wlisloczki Henrik Szakkollégium
Romológia folyóirat
Horizontok és Dialógusok – Romológus Konferencia
Gypsy Studies kiadványsorozat
OTDI – „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola
Társadalmi Tanulmányok Műhely
A Társadalmi Tanulmányok Műhely elsődleges feladatának tekinti a cigány, roma népességgel, illetve közösségeikkel kapcsolatos társadalomtudományi, bölcseleti tudások rendszerezését, elemzését, fókuszálását, s ily módon tudományos diskurzus kezdeményezését és fenntartását a területen kutató hazai és külföldi partnerintézményekkel, kutatóműhelyekkel, szakemberekkel.
Célunk, hogy kialakítsunk egy közös platformot, létrehozzuk az együttműködés kereteit, irányait, terepeit, összegyűjtsük, teljes körűvé formáljuk a témát kutató és művelő hazai és nemzetközi szervezetek, műhelyek, kutatócsoportok listáját, s bekapcsoljuk ezeket a Romológia Kutatóközpont munkájába.
A Társadalmi Tanulmányok Műhely az elmúlt években rendszeresen képviselteti magát éves Romológus Konferenciánkon, több kiadvány összeállításában és megjelentetésében működött közre, valamint részt vesz a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék kutatási projektjeiben.
Nevelésszociológia Műhely
A PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszékén az elmúlt két évtizedben az oktató, kutató és fejlesztő tevékenységeink során törekedtünk a vonatkozó hazai és nemzetközi tudományos munkák megismerésére, beépítésére. Ezzel összefüggésben igényként merült fel, hogy a különböző tématerületek kutatóit szakmai műhely keretében közös gondolkodásra hívjuk. E célból alapítottuk meg 2012 tavaszán a Romológia Kutatóközpontot, mely három területen (nyelvi, társadalmi tanulmányok és nevelésszociológiai) szakmai műhelysorozat keretében hívja össze az adott témában járatos kutatókat. A különböző tématerületen szerveződő műhelyek alapvető célja, hogy a meglévő szakirodalomra épülő tudományos szintű kutatások, elemzések és fejlesztések szintetizálódjanak és szakmapolitikai javaslatok révén hozzájáruljanak a társadalmi hasznosuláshoz.
A Romológia Kutatóközponton belül működő Nevelésszociológia műhely több területre fókuszál:
- a cigányságot érintő nevelésszociológiai és oktatáspolitikai kérdéskörök vizsgálata napjainkban és történetiségében,
- az inklúziót és az interkulturalizmust érvényesítő pedagógiai módszertanok, tananyag tartalmak feldolgozása, fejlesztése és terjesztése;
- kutatási adatbázisok gyűjtése és új kutatások generálása.
A műhelyt fokozatosan – adott vizsgálati területhez kapcsolódóan - szélesíti a bevont kutatók, szakemberek köre. Fontos elv a fiatal kutatók megszólítása, akik között volt romológusok, valamint jelenlegi és volt PhD hallgatók, továbbá a Wlislocki Henrik Szakkollégium különböző karokról érkező diákjai vannak. Szintén elengedhetetlen a partner iskolák szakembereinek és más gyakorló pedagógusoknak a megszólítása. Tudományos területről a PTE és más felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek, valamint határon túli felsőoktatási intézmények, tudományos kutatást végző intézetek és magánszemélyek érkeznek a műhelyekre. E mellett kapcsolatot építünk a magyarországi és külföldi civil szervezetekkel, NGO-k a széles körű szakmai diskurzus érdekében.
A műhely legfontosabb eredményei:
- Partneriskolai hálózat építése sikeres inklúziót megvalósító általános iskolákkal (Kétújfalú, Báta, Darány) 2010 és 2012 között, valamint a hálózat folyamatos működtetése.
- Rendszeres – évenkénti - műhelymunka szervezése, elsősorban a Romológus konferenciához kapcsolódva.
- Közös kiadványok készítése a műhelytagok bevonásával
- 2013 – Esélyegyenlőség a mai Magyarországon (tanulmánykötet)
- 2015 – Inkluzív pedagógia (interaktív tananyag)
- 2015 - A nevelésszociológia alapjai (tanulmánykötet)
- Közös kutatások megvalósítása a Wlislocki Henrik Szakkollégium hallgatóinak aktív részvételével
- 2014-15 - „Amrita” – egy inkluzív diákközösség vizsgálata
- 2016-17 – „A rendszerváltás gyermekei” – nyomonkövető vizsgálat
- 2017-18 – „Inkluzivitás és reziliencia az Arany János Programban”
Nyelvi műhely
Beás Nyelv - romani nyelv
A Pécsi Tudományegyetem BTK NTI Romológia és NevelésszociológiaTanszéke az első olyan felsőoktatási intézmény hazánkban, ahol a magyarországi két cigány nyelv oktatása 1997 óta folyamatos.
Ez az időszak számos tanulsággal szolgált mind a nyelvet tanulók, mind a nyelvet tanítók számára.
- Mindkét nyelvi közösség beszélőinek körében megfigyelhető a nyelvcsere folyamata, ennek következtében a nyelveket anyanyelvként és így hétköznapi kommunikációs eszközként már csak az idősebb generáció használja, a középső és fiatal generáció leginkább már csak a magyar nyelvet beszéli. Ritkán van alkalmunk olyan hallgatóval találkozni, aki anyanyelvi szinten beszéli a beás vagy a romani nyelv bármelyik dialektusát. Ez a tény önmagában meghosszabbítja az utánpótlás nevelés időszakát.
- A cigány nyelv anyanyelvű használata mellett is külön gondként jelenik meg az írásbeliség. Az anyanyelvi kompetencia még nem jelenti ugyanis e nyelvek rendszerének automatikus ismeretét, így a tudatos nyelvhasználat és a nyelvtani rendszer megismerése, a törvényszerűségek felismerése külön tanulási folyamat. Mivel a cigány nyelvek tanulásával a legtöbben az egyetemen találkoznak először, így előzetes ismeretekre csak kevés hallgatónál építhetünk.
- Az elmúlt időszakban számos alkalommal fordultak hozzánk segítségért, egy-egy cím, intézménynév lefordítása, különböző honlapok, tartalmi kivonatok vagy több oldalas szakszövegek fordítása miatt. A cigány nyelvek diglossziás helyzete miatt egy-egy ilyen megbízás számos szakmai kérdést vet fel. A nyelvhasználat funkciók szerinti elkülönülése miatt e nyelvek formális helyzetekben történő használata nehézségekbe ütközik, mivel leginkább informális területeken van kialakult szókincse.
- Az utóbbi időszak gyakori elvárása lett e nyelvek egyenjogúságának elérése és azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek alkalmassá teszik használatukat minél több nyelvhasználati funkcióban.
A NYELVI MŰHELY LÉTREHOZÁSÁNAK CÉLJA:
- azoknak a korpusztervezési feladatoknak az elvégzése, amelyek során e nyelvek alkalmassá válnak a pontos és árnyalt kifejezésre
- nyelvtervezési, nyelvújítási stratégiák meghatározása egy egységes norma, egyfajta nyelvi állandóság kialakulása érdekében: a helyesírás, a nyelvtani és kiejtési szabályok területén egyaránt.
- a beás és a romani nyelv tudatos és szándékos alakítása, szókincs gazdagítási, bővítési módok eldöntése.
