A program vezetője: Dr. habil. Gyimesi Júlia
A PTE BTK Pszichológiai Doktori Iskolája keretében működő, 1997 óta fennálló Elméleti Pszichoanalízis Doktori Program a pszichoanalízissel kapcsolatos hazai kutatások legjelentősebb tudományos műhelye. Nem pszichoanalitikus terapeutákat képez; célja olyan szakemberek képzése, akik magas szinten jártasak a pszichoanalitikus elméletekben, és azokat a legkülönfélébb humán területeken végzett kutató- és oktató munkájukban, valamint terápiás tevékenységükben tudják alkalmazni.
A program markánsan interdiszciplináris irányultságú; rendszeres oktatónk között vannak pszichoanalitikusok és pszichoterapeuták, filozófusok, irodalomtudósok, továbbá a pszichológia különféle területeit képviselő, pszichoanalitikus irányultságú kutatók.
A program közreműködésével készül az Imágó Egyesület folyóirata, az Imágó Budapest (2011-ig Thalassa) folyóirat, amely az elméleti pszichoanalízis tudományos fóruma Magyarországon, és amely a program hallgatói számára is publikációs lehetőséget biztosít. A program szorosan együttműködik hazai és külföldi szervezetekkel, élő kapcsolatokat épített ki külföldi egyetemeken működő hasonló programokkal, illetve a pszichoanalízis elméletének és történetének számos kutatójával. Évente több külföldi és hazai vendégelőadót fogadunk és rendszeres műhelykonferenciákat szervezünk.
A programban résztvevő oktatók és hallgatók kutatómunkája az alábbi témákat öleli fel:
- A pszichoanalízisnek mint a XX. századi modernitás egyik legfontosabb szellemi mozgalmának, tudományos irányzatának és kulturális jelenségének történeti rekonstrukciója és értelmezése.
- A pszichoanalízis néhány fontos alapfogalmának és metapszichológiai kategóriájának (tudattalan, elfojtás, hisztéria, vágy, trauma, identitás, narratívum stb.) újraértelmezése, filozófiai, esztétikai, történeti, antropológiai kontextusának feltárása.
- A magyarországi pszichoanalízis, a „budapesti iskola” nemzetközileg is jelentős alakjai (Ferenczi Sándor, Róheim Géza, Hollós István, Hermann Imre, Bálint Mihály és mások) életművének gondolati és történeti rekonstrukciója, a magyar pszichoanalitikus mozgalom tagjainak migrációja, hatásuk Nyugat-Európában és Észak-Amerikában.
- A művészi alkotó- és befogadótevékenység sajátosságai, a narratív identitás jelentősége az élettörténet alakulásában; a pszichoanalízis szerepe a pszichobiográfiai és pszichohistóriai modellek kialakításában.
- A korai kötődési zavarok, a „nyelvzavar”, a kisgyermekkori trauma problémájának értelmezései elméleti és terápiás szempontból.
- A testtel és a szexualitással kapcsolatos diskurzusok változó szerepe a pszichoanalitikus gondolkodásban; a testre vonatkozó szociológiai, filozófiai és esztétikai reflexiók.
- A demarkáció és a határmunkálatok problémája pszichoanalízis és a pszichológia történetében; a nyugati ezotéria pszichológiatörténeti hatása.
Elsősorban ezekhez a témákhoz kapcsolódó jelentkezéseket várunk.
