A pozitív testkép nem csupán az önbecsülésünket növeli, hanem védelmet is nyújt a média által sugallt irreális szépségideálokkal szemben – derült ki a Magyar Pszichológiai Szemlében megjelent tanulmányból. A szerzők a Pécsi Tudományegyetem BTK Pszichológia Doktori Iskolájának hallgatója, Őry Fanni, valamint témavezetője dr. Meskó Norbert.
A kutatók két fázisban vizsgálták a Test Megbecsülése Kérdőív érvényességét és megbízhatóságát. Az első vizsgálat során 465 egyetemista nő vett részt egy online felmérésben, ahol a test megbecsülésének kapcsolatát mérték az önbecsüléssel, a testi válaszkészséggel, valamint a kozmetikai műtétek iránti nyitottsággal. Az eredmények alapján a test megbecsülése szoros összefüggést mutatott az önbecsüléssel és a testi válaszkészséggel (azaz, a testi érzetek tudatosításának képességével).
A második vizsgálatban, amelyen 102 egyetemista nő vett részt, a kutatók egy előhangoláson alapuló kísérletet alkalmaztak, hogy feltérképezzék, miként befolyásolják a testtárgyiasító üzenetek a testmegbecsülést. Kiderült, hogy azok a résztvevők, akik testtárgyiasító üzenetekkel találkoztak, alacsonyabb pontszámokat értek el a testmegbecsülés terén, míg a testpozitív üzenetek kedvezőbb testmegítélést eredményeztek.
„A pozitív testkép nemcsak önmagunk elfogadását segíti, hanem egyfajta védelmi mechanizmusként is működik a média által sugallt vékonyságideállal szemben” – emelte ki a legfontosabb eredményt Őry Fanni. „A Test Megbecsülése Skála (BAS2) magyar változatának alkalmazása nem csupán a pozitív testkép mérésében bizonyult megbízhatónak, de pozitív megfogalmazása miatt segíthet a mentális egészség megőrzésében is, különösen a közösségi médián felnövő fiatalok esetében.” – tette hozzá dr. Meskó Norbert.
A kutatók szerint a pozitív testkép kialakításának elősegítése és megszilárdítása fontos szerepet játszhat a testképzavarok és az ezekből fakadó problémák, például a szorongás, depresszió vagy étkezési zavarok megelőzésében.
Elméleti háttér
A testkép egy komplex, multidimenzionális konstruktum (Cash, 2002; Rieves és Cash, 1996), amely tulajdonképpen a saját testtel kapcsolatos pszichológiai élményt jelenti (Ábrahám és mtsai, 2017). Ez a konstruktum rendelkezik érzelmi, viselkedéses és kognitív komponensekkel, illetve jelentős részét képezik a szelfpercepciós élmények is (Ábrahám és mtsai, 2017; Avalos, Tylka és Wood-Barcalow, 2005; Cash, 2002). A testkép tehát a saját testtel kapcsolatos vélekedést jelenti, amelynek fókuszában elsősorban a fizikai megjelenés áll (Rieves és Cash, 1996). A testkép jelenségének több évtizedes kutatása a negatív és a pozitív testkép egymástól elkülönülő és önmagában is komplex konstruktumainak vizsgálatait foglalja magába (Linardon, McClure, Tylka és Fuller-Tyszkiewicz, 2022; Tylka és Wood-Barcalow, 2015a).
A kutatás célja
Jelen kutatássorozat célja a Test Megbecsülése Skála átdolgozott verziójának validálása magyarul (BAS2; Body Appreciation Scale-2).
Módszer
Az első vizsgálatban, amelyben 465 nő (Méletkor = 21,9, SD = 2,5, 18–28 év) vett részt online, a test megbecsülését az önbecsüléssel, a testi válaszkészséggel, a vonzó megjelenés fontosságával, a testi attitűddel és a kozmetikai műtétek elfogadásával összefüggésben vizsgáltuk. Megerősítő faktorelemzést, korrelációs és MIMIC-elemzést futtattunk. A második vizsgálatban 102 egyetemista nő (Méletkor = 20,6, SD = 2,0, 18–28 év) vett részt személyesen. A Scrambled Sentence feladatot primingként használtuk a kérdőívcsomag előtt, amelyben a test megbecsülését a kozmetikai műtétek elfogadásával, a tárgyiasított testtudattal és az önbecsüléssel összefüggésben vizsgáltuk.
Eredmények
Eredményeink szerint az egyfaktoros Test Megbecsülése Skála-2 (BAS2) magyarul is kiváló mérőeszköz a saját testhez való pozitív, elfogadó viszonyulás mérésére. A test megbecsülésének magasabb szintje magasabb önbecsüléssel és testi válaszkészséggel függ össze, míg a saját testtel kapcsolatos negatív érzések (elégedetlenség, tárgyiasítás) a média által reklámozott szépségideállal, illetve a kozmetikai műtétek elfogadásának alacsonyabb szintjével áll kapcsolatban. A primingként alkalmazott testtárgyiasító üzenetekkel való feladatvégzés negatív kapcsolatban áll a test megbecsülésének alakulásával egyetemista nők körében.
Következtetések
A testhez való viszonyt érdemes pozitív megközelítésből tovább vizsgálni, és olyan tényezőket feltárni, amelyek elősegítik a testhez való pozitív viszonyulás mihamarabbi kiépülését és megszilárdulását, különösen a közösségi média világában felnövő fiatalok esetében.
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság | Portál csoport - 2020.