Korai intervenciós mentálhigiénés tanácsadás MA

 

Rövid leírás

A korai intervenciós mentálhigiénés tanácsadó szakember 0-6 éves korú, fejlődési nehézséggel élő gyermekekkel és családjaikkal foglalkozik. A gyermekkori fejlődéssel kapcsolatos szakértelmét felhasználva támogatja a kisgyermekek szükségletalapú szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A korai intervenciós mentálhigiénés tanácsadó egyszerre tölt be koordináló és mentálhigiénés támogató szerepet. Kulcsszemélyként navigálja a gyermeket és a családot az ellátórendszerben a felismeréstől az ellátásba jutásig, nyomon követi a gyermek fejlődését a folyamatban, és kapcsolatot tart az ellátásban résztvevő szakmai képviselőkkel biztosítva az összehangolt együttműködést. A korai intervenciós szakember kiemelt feladata, hogy kapcsolatot építsen ki a családokkal, tájékoztasson a gyermeket érintő kérdésekről, és edukálja a családokat a gyermek optimális fejlődése érdekében. A családok igényeinek figyelembevételével mentálhigiénés támogatást nyújt. Mindemellett módszertani tudásával támogatja a kisgyermeket érintő pedagógiai szakmai tevékenységet, elősegítve a gyermek napközbeni ellátó intézmények közösségeibe való integrációját. 

A képzésről

2023/24 ősz levelező munkarendben

A szakképzettség szempontjából meghatározó diszciplína/ák, tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül:

• Fejlődéslélektani ismeretek: modern fejlődéslélektani elméletek és eredmények; gondozó-gyermek kapcsolat; a normatív és a tipikustól eltérő fejlődés jellemzői; a fejlődés biológiai, környezeti és pszichoszociális védő- és rizikó tényezői; magatartás és érzelemszabályozási problémák; a csecsemő- és kisgyermekmegfigyelés módszertana.

• Mentálhigiénés ismeretek: családi működés rendszerszemléletű elmélete; krízis, trauma, stresszkezelés, megküzdés; mentálhigiénés támogatási módszerek; krízisintervenció gyakorlata; kommunikáció és segítőbeszélgetés; szociális készségfejlesztés.

• Módszertani és pszichometriai ismeretek: kérdőívek, szűrővizsgálatok, adatfeldolgozás gyakorlata, kutatásmódszertan, statisztikai ismeretek.

• Szociálpolitikai ismeretek: szociális ellátórendszer, szociokulturális hátrány, szociális jelzőrendszer, szociális támogatás

• Jogtudományi ismeretek: gyermek- és családjogi ismeretek; a gyermekkori ellátó rendszerek jogi környezete

• Etika ismeretek: szakmai etikus gyakorlat; adatkezelési gyakorlat; kliens kapcsolat.

• Csecsemő és kisgyermeknevelési ismeretek: kisgyermeknevelés gyakorlata, inkluzív nevelés módszertana

• Gyógypedagógiai ismeretek: fogyatékkal élő gyermekek és családjaik; koragyermekkori fejlesztés, a gyógypedagógiai habilitáció, rehabilitáció és nevelés elmélete

• Alkalmazott fejlődésneurológiai ismeretek: genetikai, idegrendszeri és mozgásszervi fejlődési zavarok

• Gyermekpszichiátriai ismeretek: kora gyermekkori mentális egészség kérdései; diagnosztikai klasszifikációs rendszerek és módszerek; csecsemő és kisgyermekkori zavarok; dokumentálási gyakorlat

• Koragyermekkori intervenciós ismeretek: elmélete, protokollja, intézményi ellátórendszere, népegészségügyi kérdések

• Intervenciós tanácsadás ismeretek: családkísérés gyakorlata; hatékony kommunikáció; konzultációs munka a családokkal; egyéni intervenciós munka tervezése és dokumentációja; esetmenedzselés; szülőedukáció; tanácsadás módszerei; team-munka gyakorlata.

Gyakorlat a képzés alatt:

Kétszer 60 órás (összesen 12 kredit) külső intézményben eltöltött terepgyakorlat, (1) egészségügyi vagy szociális és (2) oktatási ágazathoz tartozó intézményben. A szakmai terepgyakorlatok minden esetben kísérőszemináriumokkal együtt kerülnek meghirdetésre, belső egyetemi mentorálás kíséretében. A külső intézményben ellátható feladatokat szakmai tutorálás mellett végzik. A terepmunka részei hospitálás, esetkövetés, esetvezetés, a gyermek állapotának és környezetének felmérése, teammunka, együttműködés társágazatok képviselőivel.  A terepmunka teljesítési követelménye: esettanulmány

A képzés célja, a korai intervenciós mentálhigiénés tanácsadó szakember kompetenciái

A képzés célja olyan kora gyermekkori intervenciós tanácsadó szakemberek képzése, akik tájékozottak a kora gyermekkori intervenció átfogó rendszerét érintő elméleti, módszertani és mentálhigiénés szemléletű gyakorlati tudástartalmakban. Ismereteinek birtokában képesek nyomon követni a 0-6 éves gyermek fejlődését, felismerni az eltérő fejlődésmenet tényét és támogatásának szükségességét, feltárni a támogatás lehetséges módjait, megszervezni és monitorozni az intervenciós ellátás folyamatát. A fejlődési nehézséggel küzdő gyermekek családjaik számára hiteles tájékoztatást, mentálhigiénés támogatást tudnak nyújtani, elősegítik a szülői kompetenciák kibontakozását és a családok aktív részvételét a gyermek intervenciós ellátásban. Kulcsszemélyként képesek, a gyermeket és családját az ellátó rendszerben navigálni, biztosítva a társágazatok képviselői valamint a szakember-kliens közti összehangolt működést és hatékony kommunikációt.

A KIMT képesítéssel rendelkező szakember a képzés elvégzését követően a koragyermekkori intervenció területének elméleti, módszertani és mentálhigiénés szemléletű gyakorlati ismereteinek birtokában képessé válik arra, hogy intézményi és otthoni keretek között nyomon kövesse, illetve támogatni tudja a gyermek fejlődését, a szülő-gyermek kapcsolatot, azon belül pedig a szülő és a család érzelmi erőforrásait, kompetenciáit felmérje és erősítse. Képes a gyermekkori fejlődési nehézségek korai felismerésére, bizonyítékokon alapuló sztenderdizált és validált fejlődést mérő eszközök használatára (a képzés keretében elsajátítandó eljárásokkal). Megbízható és hiteles tájékoztatást tud nyújtani a szülők számára gyermeknevelés és a fejlődés területén, különösen a fejlődési nehézséggel küzdő gyermekek családjaik számára. Szakmai támogatója és koordinátora azon társszakmák (bölcsődei gondozó, óvónő, védőnő, gyermekorvos, gyermekpszichológus, gyógypedagógus, konduktor) képviselőinek, akik a gyermekek egy-egy fejlődési területét érintő specifikus nehézségek ellátásában érdekeltek, ezért képes megszervezni a gyermek ellátását és követni a gyermek fejlesztésének hatékonyságát, fejlődésének mértékét. Mindennek fényében szaktudása interdiszciplináris, képes az eltérő szakterületekről származó tudások, információk integrálására. Képes önálló autonóm módon és átfogóan értékelni a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek és családjaik egyéni szükségleteit, és a gyermeket az írásbeli, személyre szabott családi szolgáltatási terv keretében kezelni. A KIMT szakember korai beavatkozási módszere mentálhigiénés szemléletű, családközpontú, interdiszciplináris és egyénre szabott megközelítéseket alkalmaz a gyermekek és a család erősségeinek, kreativitásának és kompetenciáinak javítására, valamint szükségleteik kielégítésére.

A korai intervenciós mentálhigiénés tanácsadó szakember elhelyezkedését jellemzi, hogy részben alapszakjának megfelelő területen tud speciális korai intervenciós szaktudást igénylő feladatokat elvégezni. Nevezetesen a pedagógusképzés területén BA diplomával végzettek számára (csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus, gyógypedagógus) az MA képzés a pedagógus életpályamodellben biztosít a szakterületükhöz kötődő előrelépési lehetőséget. Így az alapképzettségüket kiegészítve tudnak ellátni preventív, fejlődési szűrő és családtámogatási feladatokat a bölcsődei, óvodai vagy speciális intézmény keretein belül.

Emellett a mesterszakon végzettek önálló, autonóm szakemberként vesznek részt a korai intervenciós ellátó rendszerben, nevezetesen regionális korai intervenciós módszertani központokban (ezek kialakítása az ágazatfejlesztés részeként folyamatban van), korai fejlesztő és diagnosztizáló központokban, fejlesztést kínáló alapítványoknál, gyermekvédelmi intézményeknél, Biztos Kezdet házakban, családsegítő, család- és gyermekjólléti szolgálatoknál, nevelőszülői hálózatnál.

 

A munkakörébe tartozó feladatok

• kezdeményezi és elvégzi a gyermek fejlődési szűrővizsgálatát a képzés keretében elsajátított valid és sztenderd eszközökkel,
• kezdeményezi a gyermek speciális (pszichológiai, gyógypedagógia) vizsgálatát
• nyomon követi a gyermek állapotának változását
• közvetít a szakellátást végző szakemberek között (teamkonferenciákat szervez, oktatási-nevelési és szociális-gyerekjóléti területen dolgozó szakemberek számára értelmezi és jó gyakorlatokba átültethetővé teszi a pszichológiai és gyógypedagógia szakvélemények tartalmát)
• kapcsolatot tart a korai fejlesztésben részesülő gyermek családjával (a szülők számára segít értelmezni az ellátási területekről kapott információkat, megszervezi a család és a szolgáltató kapcsolatát; felméri a család erősségeit és gyengeségeit, és ehhez mérten támogatja a szülők nevelési-gondozási kompetenciáit; edukálja a szülőket)
• mentálhigiénés tanácsadást nyújt

Háttér-információ a képzési programról

Korai intervenciós mentálhigiénés tanácsadó (továbbiakban KIMT) szakember mesterszintű képzése a kora gyermekkori ellátásból hiányzó kompetencia- és erőforráshiány pótlására törekszik, megteremtve a lehetőségét annak, hogy növekedjen azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél az első hat életév során felismerik a fejlődési rizikót vagy atipikus fejlődést, és megfelelő ellátás felé irányítják őket, illetve megfelelően koordinálják az ellátásukat. A jelenlegi alacsony ellátottság oka (Kereki, 2020) az , hogy az egészségügyi-szociális-korai nevelési ágazatokban részben a kurrens és átfogó szakmai ismeretek hiánya, részben az erőforrások szűkössége miatt a gyerekek fejlődési rizikójának észlelése nem történik meg. Vagy megtörténik a rendszer egyik pontján, de nem adódik át a szolgáltatást nyújtónak, a család szociális hátrányai, kommunikációs nehézségek, szakemberek túlterheltsége miatt nem érkezik preventív vagy segítő-fejlesztő beavatkozás, és nem történik utánkövetés még a felismert magas fejlődési rizikóval élő gyermekek jelentős részénél sem.

Az utóbbi évtizedekben megvalósuló hazai és európai fejlesztések hatására a kora gyermekkori (0-6 év) intervenció területén a hangsúly a gyermek túléléséről a gyermek fejlődésére és fejlesztésére helyeződött. A szemlélet változása azt is jelenti, hogy a korábbi, a gyermek tünetét középpontba állító ellátási modell helyett komplexebb megközelítés vált szükségessé a hatékonyabb eredmény elérése céljából. A kora gyermekkori intervenció újabb modelljei előtérbe helyezik az ökológiai megközelítést és a gyermek többrétű támogatását, melynek része a családi erőforrások és a szülői készségek fejlesztése, az inkluzív közösségi támogatás a gyermek természetes környezetében és a jól szervezett multidiszciplináris teammunka. A kora gyermekkori ellátásban megjelenő ökológiai szemlélet sürgeti az olyan szakemberek képzését, akik multidiszciplináris tudással, családközpontú és mentálhigiénés szemléletű tanácsadói kompetenciával rendelkezve alkalmasak arra, hogy áthidalják a hazai korai ellátórendszerben tapasztalható erőforráshiányt, kapacitásproblémákat, és a megfelelő szolgáltatáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségét. A korai intervenciós mentálhigiénés tanácsadó szak létesítése összhangban van az európai és a hazai egészség- és szociálpolitikai ajánlásokkal és elősegíti a hazai ellátórendszerből hiányzó humán erőforrás biztosítását és képzését.

A nemzetközi irányelvekkel összhangban a hazai színtéren a kora gyermekkori intervenciót érintő szabályozási környezet és ellátási rendszer az utóbbi évtizedben jelentős változáson ment keresztül. Egységesebb irányba mozdult el a szakterületet képviselő társágaztok szemlélete, jelentősebbé vált a szakmaközi együttműködés és az ellátási útvonalak is átláthatóbbá váltak. A változáshoz jelentősen hozzájárult az elmúlt időszakban az ágazati fejlesztést célzó támogatott projektek (pl. „A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése” EFOP 1.8.5, Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft). A jelentős szemléleti, szerkezeti változás ellenére még számos hiányosság jellemzi a kora gyermekkori intervenciós ellátórendszert. Az egyik jelentős elégtelensége a létező rendszernek a speciális integratív személettel rendelkező szakemberek hiánya, akik dedikáltan az ellátásra szoruló kisgyermekek és családjaik támogatására képzettek.

A hazai programok világosan rámutattak a mai ellátó rendszer nehézségeire, beleértve a szakmai erőforráshiányt és az intézményi rendszer strukturális és funkcionális problémáit. A leggyakrabban megjelenő nehézség az ellátó rendszerben az egységes személet és az egységesen koordinált szabályozás hiánya, a társágazatok között összehangolt működés problémái, az információ áramlás akadozása, a szülők számára a rendszerben történő eligazodás nehézkessége és az információhiány az intervenciós és az utógondozási lehetőségekről. A rendszer hiányosságai többszörösen jelennek meg a hátrányos régiókban és szociális környezetben élő családok körében.

Magyarországon az ellátásra szoruló, de ellátatlan hat éven aluli gyermekek aránya 40 %-ra tehető (Kereki, 2020). Ezt a becsült értéket a fejlődési kockázattal jellemezhető gyermekek statisztikai adatai is alátámasztják. A KSH nyilvántartása szerint 2020-ban 103 ezer gyermek született, akik közül 10% már születéskor magasabb egészségügyi fejlődési kockázattal volt jellemezhető: 10281 újszülött került a Perinatális Intenzív Centrumok ellátásába. A születéskor már fennálló egészségügyi kockázat mellett számolni kell a pszichoszociális rizikóval is, ami tovább növelheti az ellátásra szoruló fejlődési rizikóval élő gyermekek számát, így 25-30 %-ra tehető a szegény háztartásokban élő 0-5 év közötti gyermekek aránya (A közoktatás indikátor rendszere, 2019). A korai rizikóval jellemezhető gyermekek magas arányát ugyanakkor nem tükrözik az ellátó rendszerbe bekerülő gyermekek statisztikai adatai, ugyanis korai fejlesztés keretében ellátottak száma 0-3 éves kor között 2015-ben 4001 fő (EMMI). A sajátos nevelési igény (SNI) szakvélemény arányait figyelembe véve azt látjuk, hogy 2020-ban a 3-6 éves korú óvodás gyermekek 3.1%-a (kb. 10 ezer fő) számított sajátos nevelési igényűnek. Miközben ez az arány iskolás gyermekek körében már duplája, a gyermekek 7.8%-át érintette, leggyakrabban tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavar (69%), enyhe értelmi fogyatékosság (12%) és beszédfogyatékosság (8.5 %) következtében. Ezentúl a rendszer működésének elégtelenségét jól példázza a magasabb kockázati csoportokba tartozó gyermekek pl. koraszülöttek fejlődésének utánkövetési és utógondozási gyakorlata (gyermekek 10%-át érinti Magyarországon). Egyrészt a koraszülött gyermekek utógondozása nem egységes, másrészt bár a fejlődés szempontjából jelentős rizikó tényező a koraszületés, az utánvizsgálók 31%-a egyéves korban lezárja a gyermek fejlődésének követését, és az elvárt 8 éves korig tartó utánvizsgálat nem történik meg még szűrés szintjén sem (Kereki, 2020). Miközben az úgynevezett „szunnyadó rizikó” vagy „mozgó rizikó” jelensége valószínűsíti, hogy a gyermek későbbiekben újra veszélyeztetté válik, ha nem kap időben megfelelő minőségű egyéni szükségleteihez igazodó ellátást (Ribiczey és Kalmár, 2009), vagyis a fejlődés korai problémái iskoláskorban manifesztálódnak, amikor a fejlődési hátrány leküzdésére tett kísérletek már kevésbé hatékonyak.

Az említett eltérő fejlődésmenetű gyermekek korai intervenciója a hazai gyakorlatban leginkább a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységei köréhez tartozik. Viszont a rendszerben hiányként azonosíthatók a preventív ellátási tevékenységi körök, melyek a gyermekek korai lelki egészségét és fejlődését támogatják. A rendszer működésére jellemző, hogy a pedagógiai szakszolgálatok járási és megyei szintjeinek továbbá az egészségügyi és szociális ellátórendszerek szolgáltatásainak összehangolása még nem kielégítő, ezért gyakran a szülői érdekérvényesítésen múlik a megfelelő ellátáshoz való jutás. Hiányoznak azok a kulcsszereplők a kora gyermekkori ellátásból, akik képesek hidat képezni az ágazatok és a szolgáltatások között. Ezen felül a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi szempontból is egyenlőtlen: első sorban a hátrányos helyzetű régiókban, mint Észak-Magyarországon vagy Dél-Dunántúlon maradnak ellátatlanok a fejlődési nehézséggel küzdő gyermekek, számos esetben a fejlődési probléma felismerése is elmarad.