A szociális munkás hivatást azok választják, akikben erős szándék él a kapcsolati, érzelmi és megélhetési problémákkal megküzdeni nem tudó személyek, családok, és közösségek segítésére - erőforrásaik mozgósítása, érdekérvényesítő képességük, személyközi viszonyaik, kommunikációs készségük fejlesztése révén. A szociális munkás alapvégzettséggel rendelkező szociálpolitikusok a szociális védelem rendszerének tervezésében, építésében és fejlesztésében szerzett tapasztalataik, jártasságuk által válnak a társadalmi integráció erősítésének szakértőivé. A szociális munkás és a szociálpolitikus alapvető emberi értékeket képviselve végzi professzionális, az egyént és a közösséget egyaránt szolgáló, erőforrásokat mozgósító, a szociálpolitika intézmény- és eszközrendszerét, stratégiáját fejlesztő, megújító tevékenységét.
A Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék oktatási tevékenysége felkészült, elkötelezett, innovatív, önálló és kritikai gondolkodásra képes, ugyanakkor kollektív munkára alkalmas szakemberek képzésére irányul. Biztos szemléleti alapokat, szerteágazó szakmai ismereteket, integrált tudást nyújt többek közt a szociális esetkezelés, a kommunikáció, a szociálpolitika, a szociológia, a jog, a közgazdaságtan, a pszichológia és a kutatásmódszertan területén. A képzés során figyelmet fordítunk arra, hogy a hallgató a szociális munka gyakorlásához szükséges, az emberi fejlődéssel, viselkedéssel, a társadalmi, gazdasági és kulturális intézményekkel kapcsolatos integrált tudást szakmai fórumokon is képes legyen megjeleníteni. A tantermi órák és a terepmunka kiegyensúlyozott kapcsolatát megvalósító képzés folyamatos szerepfejlődésre, egész életen át történő tanulásra motivál és orientál.
Tudományos téren a kritikai kérdésfeltevésre, a társadalmi jelenségek hátterének kutatására és értelmezésére, a szociális folyamatok elemzésére, az empirikus vizsgálatokkal tesztelt tudás alkalmazására képes szakemberek képzése a célunk. Az elméletileg alátámasztott, reflektív, kulturális sajátosságokkal számoló és ökológiai érzékenységet is magában foglaló tudás biztos alapot nyújt a szociális szakember változást katalizáló, jog- és érdekérvényesítő törekvéseket mozgósító, szociális intelligenciát fejlesztő tevékenységéhez.
A képzés szocializál a felelősségteljes, rugalmas, kreatív gyakorlatra, amely az emberi létezés komplex viszonyai között is kompetens, az erőforrásokkal, lehetőségekkel, tartalékokkal, és a sérülékenységekkel, krízisekkel, tragédiákkal egyaránt foglalkozik. Az egyetemi oktatás hangsúlyos feladata a kliensekkel és más szakemberekkel való együttműködés, a dialógusba lépés készségének kialakítása és fejlesztése.
A szociális munka definíciója
(International Federation of Social Workers, 2000)
A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi fejlődést, a kapcsolati-társas mezőben kialakuló problémák megoldását, a hatalomtól megfosztottak hatalomban való részesedését a nagyobb társadalmi jólét és jól-lét elérése érdekében. Az emberi jogok és a szociális igazságosság, esélyegyenlőség elvei alapvetőek a szociális munkában.
A szociális munka az egyén és a környezete közötti sokrétű, összetett kölcsönhatással foglalkozik. Küldetése, hogy képessé tegye az embereket lehetőségeik minél teljesebb kiaknázására, így gazdagítsa életüket és megelőzze a diszfunkciókat. A professzionális munka a problémamegoldásra és a változásra összpontosít. A szociális munkások a változás előmozdítói a társadalom és az egyén, a család és a szűkebb közösség életében. A szociális munka az értékek, elméletek és a gyakorlat egymással szorosan összekapcsolódó rendszere.
Értékek: A szociális munka humanitárius és demokratikus eszmék talaján született, értékei az egyenlőség és az emberi méltóság tiszteletén alapulnak. Megszületése óta, már több mint száz éve, a szociális munka gyakorlata mindig az emberi szükségletek kielégítésére és az emberi lehetőségek minél teljesebb kiaknázására összpontosított. A szociális munka akcióit az emberi jogok tisztelete és a társadalmi igazságosság elvei motiválják és legitimálják. A szociális munkás szakmai szolidaritást vállal a hátrányos helyzetűekkel, küzd a szegénység ellen, és azért, hogy felszabadítsa a sebezhető és elnyomott embereket, megszüntesse a társadalmi kirekesztést. A szociális munka értékeit az egyes országos, illetve a nemzetközi etikai kódexek tartalmazzák.
Elmélet: A szociális munka módszertana olyan rendszerezett tudományos eredményeken alapszik, amelyek részben kutatásokból, részben a gyakorlat értékeléséből származnak. Elismeri az ember és környezete közötti kölcsönhatás összetettségét. A szociális munka a komplex helyzetek elemzése, az egyéni, szervezeti, társadalmi és kulturális változások elősegítése érdekében az emberi fejlődésről és viselkedésről, valamint a társadalmi rendszerekről szóló elméletekre, szaktudásra támaszkodik.
Praxis: A szociális munka a társadalomban meglévő akadályokat, méltánytalanságokat, igazságtalanságokat veszi célba. Válságokra és szükséghelyzetekre, valamint a mindennapi személyes és társadalmi problémákra válaszol. A sokféle készség, technika és tevékenység, amelyet alkalmaz, összhangban áll az ember és környezete holisztikus szemléletével. A professzionális beavatkozások széles skálán mozognak a főként személyre összpontosító pszichoszociális folyamatoktól a szociálpolitika, a tervezés és fejlesztés módszereinek hasznosításáig. Beletartozik a tanácsadás, a klinikai szociális munka, a csoportmunka, a szociálpedagógia és a családterápia, valamint azok az erőfeszítések, amelyek segítik az embereket, hogy saját helyi közösségükben eljussanak a megfelelő forrásokhoz és szolgáltatásokhoz, sőt maguk is tevékenyen részt vegyenek ezek bővítésében. A beavatkozások magukban foglalják az intézményi adminisztrációt, a közösségszervezést és a társadalmi, politikai akciókhoz való kapcsolódást is. A szociális munka gyakorlatában a prioritások az egyes társadalmakban a kulturális, történelmi és szocioökonómiai helyzettől függően változnak.
