Történetünk:

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1991-ben, az országban az elsők közt indult a szociális munkás képzés. A képzés követelményeit nyugati minták alapján 1990-ben határozták meg az érintett felsőoktatási intézmények szakemberei. A magas színvonalú szociális képzés biztosítása, a szakemberek összefogása érdekében 1991-ben megalakult a Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete, az Iskolaszövetség, amelynek képzést tervező, szervező, irányító aktivitásában tanszékünk a kezdetektől részt vesz. Az eleinte főiskolai szintű szociális munkás képzés hamarosan egyetemi szociálpolitikus, majd egyetemi szociális munkás képzéssel egészült ki. Magyarországon ma Budapest mellett tanszékünk az egyetlen, ahol szociális munka és szociálpolitika szakon egyaránt egyetemi diplomát szerezhet a hallgató. Az országban elsőként vezettük be a kétszer fél éves terepgyakorlati képzési formát. Tanszékünk dinamikus szervezetként, hálózati módon, rugalmasan ágyazódik az egyetem, a helyi társadalom életébe, a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai világba.

Képzéseink a helyi társadalmi igényekre válaszolva, azokat kielégítve tartják szem előtt a diákok elhelyezkedési lehetőségeit. Az oktatás, a tanszéki műhelymunka, a tudományos diákköri tevékenység súlypontjai a helyi és új keletű társadalmi problémák tudományos tematizálásával kapcsolatosak (pl. a drogszcéna változása, az embercsempészet, a migráció fokozódása, a családok átalakulása, a kistérségi települések leszakadása) s szakszerű társadalmi válaszra készítenek fel. Képzésünk tartalmában is megmutatkozik, hogy Pécs, a 2010-ben Európa kulturális fővárosává váló egyetemi város, valamint a régió a nemzetiségek együttélésének színtere. Többségében tudományos fokozattal valamint külföldi képzési tapasztalatokkal rendelkező oktatóink tudományos teljesítménye, gyakorlati jártassága, műhelymunkája, konferenciáink mellett amerikai és nyugat-európai vendégtanárok közreműködése is hozzájárult a saját arculat, az önálló szakmai program markáns megformálásához. A diákok pályázat útján, cserekapcsolatok keretében, egy vagy két szemesztert európai egyetemeken (Bremen, Bayreuth, Fellbach, Oslo) tölthetnek. A csereprogramba bevont országok és városok száma a jövőben tovább bővül. Az Európai Kutatási Térséghez kapcsolódó tanszék elektronikus tudományos kommunikációt folytat európai és amerikai társtanszékekkel, kutatóintézményekkel. A magyar felsőoktatás a Bologna-folyamat keretében csatlakozik az Európai Felsőoktatási Térhez. A szociális képzésben 2006 szeptemberétől vezettük be a programunkat megújító kétciklusú (bachelor, BSW és az erre épülő mester, MSW) képzést. A lineáris képzés országokon keresztül ível, egyetemek közti átjárhatóságot biztosít. Tanszékünk a nemzetközi normáknak megfelelő oktatási struktúrájú szociális munka BA képzés gazdája. A szociális munka mesterképzést és a szociálpolitika mesterképzést 2007-ben indítottuk.

A diákokkal partneri viszonyt kialakító tanszékünkön folyamatosan vizsgáljuk a hallgatói elégedettséget, az elhelyezkedési lehetőségeket, az alkalmazó intézmények véleményét végzett diákjainkról. A szakmai azonosságtudat erősítése szempontjából fontos feladatunk az alumni kapcsolatok ápolása. Képzési programunkat a vizsgák tapasztalatainak az oktatási folyamatba történő visszacsatolása, a diákoknak nyújtott szolgáltatások folyamatos ellenőrzése és fejlesztése, valamint a munkaerőpiaci igények felmérése révén folyamatosan korszerűsítjük. Ebben a munkában nagy segítségünkre vannak azok a kiemelkedő teljesítményű diákok, akik demonstrátorként válnak tanszékünk tagjaivá.


Küldetés: 

A szociális munkás hivatást azok választják, akikben erős szándék él a kapcsolati, érzelmi és megélhetési problémákkal megküzdeni nem tudó személyek, családok, és közösségek segítésére - erőforrásaik mozgósítása, érdekérvényesítő képességük, személyközi viszonyaik, kommunikációs készségük fejlesztése révén. A szociális munkás alapvégzettséggel rendelkező szociálpolitikusok a szociális védelem rendszerének tervezésében, építésében és fejlesztésében szerzett tapasztalataik, jártasságuk által válnak a társadalmi integráció erősítésének szakértőivé. A szociális munkás és a szociálpolitikus alapvető emberi értékeket képviselve végzi professzionális, az egyént és a közösséget egyaránt szolgáló, erőforrásokat mozgósító, a szociálpolitika intézmény- és eszközrendszerét, stratégiáját fejlesztő, megújító tevékenységét.

A Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék oktatási tevékenysége felkészült, elkötelezett, innovatív, önálló és kritikai gondolkodásra képes, ugyanakkor kollektív munkára alkalmas szakemberek képzésére irányul. Biztos szemléleti alapokat, szerteágazó szakmai ismereteket, integrált tudást nyújt többek közt a szociális esetkezelés, a kommunikáció, a szociálpolitika, a szociológia, a jog, a közgazdaságtan, a pszichológia és a kutatásmódszertan területén. A képzés során figyelmet fordítunk arra, hogy a hallgató a szociális munka gyakorlásához szükséges, az emberi fejlődéssel, viselkedéssel, a társadalmi, gazdasági és kulturális intézményekkel kapcsolatos integrált tudást szakmai fórumokon is képes legyen megjeleníteni. A tantermi órák és a terepmunka kiegyensúlyozott kapcsolatát megvalósító képzés folyamatos szerepfejlődésre, egész életen át történő tanulásra motivál és orientál.

Tudományos téren a kritikai kérdésfeltevésre, a társadalmi jelenségek hátterének kutatására és értelmezésére, a szociális folyamatok elemzésére, az empirikus vizsgálatokkal tesztelt tudás alkalmazására képes szakemberek képzése a célunk. Az elméletileg alátámasztott, reflektív, kulturális sajátosságokkal számoló és ökológiai érzékenységet is magában foglaló tudás biztos alapot nyújt a szociális szakember változást katalizáló, jog- és érdekérvényesítő törekvéseket mozgósító, szociális intelligenciát fejlesztő tevékenységéhez.

A képzés szocializál a felelősségteljes, rugalmas, kreatív gyakorlatra, amely az emberi létezés komplex viszonyai között is kompetens, az erőforrásokkal, lehetőségekkel, tartalékokkal, és a sérülékenységekkel, krízisekkel, tragédiákkal egyaránt foglalkozik. Az egyetemi oktatás hangsúlyos feladata a kliensekkel és más szakemberekkel való együttműködés, a dialógusba lépés készségének kialakítása és fejlesztése.

A szociális munka definíciója

(International Federation of Social Workers, 2000)

A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi fejlődést, a kapcsolati-társas mezőben kialakuló problémák megoldását, a hatalomtól megfosztottak hatalomban való részesedését a nagyobb társadalmi jólét és jól-lét elérése érdekében. Az emberi jogok és a szociális igazságosság, esélyegyenlőség elvei alapvetőek a szociális munkában.
A szociális munka az egyén és a környezete közötti sokrétű, összetett kölcsönhatással foglalkozik. Küldetése, hogy képessé tegye az embereket lehetőségeik minél teljesebb kiaknázására, így gazdagítsa életüket és megelőzze a diszfunkciókat. A professzionális munka a problémamegoldásra és a változásra összpontosít. A szociális munkások a változás előmozdítói a társadalom és az egyén, a család és a szűkebb közösség életében. A szociális munka az értékek, elméletek és a gyakorlat egymással szorosan összekapcsolódó rendszere. 

Értékek: A szociális munka humanitárius és demokratikus eszmék talaján született, értékei az egyenlőség és az emberi méltóság tiszteletén alapulnak. Megszületése óta, már több mint száz éve, a szociális munka gyakorlata mindig az emberi szükségletek kielégítésére és az emberi lehetőségek minél teljesebb kiaknázására összpontosított. A szociális munka akcióit az emberi jogok tisztelete és a társadalmi igazságosság elvei motiválják és legitimálják. A szociális munkás szakmai szolidaritást vállal a hátrányos helyzetűekkel, küzd a szegénység ellen, és azért, hogy felszabadítsa a sebezhető és elnyomott embereket, megszüntesse a társadalmi kirekesztést. A szociális munka értékeit az egyes országos, illetve a nemzetközi etikai kódexek tartalmazzák.

Elmélet: A szociális munka módszertana olyan rendszerezett tudományos eredményeken alapszik, amelyek részben kutatásokból, részben a gyakorlat értékeléséből származnak. Elismeri az ember és környezete közötti kölcsönhatás összetettségét. A szociális munka a komplex helyzetek elemzése, az egyéni, szervezeti, társadalmi és kulturális változások elősegítése érdekében az emberi fejlődésről és viselkedésről, valamint a társadalmi rendszerekről szóló elméletekre, szaktudásra támaszkodik.

Praxis: A szociális munka a társadalomban meglévő akadályokat, méltánytalanságokat, igazságtalanságokat veszi célba. Válságokra és szükséghelyzetekre, valamint a mindennapi személyes és társadalmi problémákra válaszol. A sokféle készség, technika és tevékenység, amelyet alkalmaz, összhangban áll az ember és környezete holisztikus szemléletével. A professzionális beavatkozások széles skálán mozognak a főként személyre összpontosító pszichoszociális folyamatoktól a szociálpolitika, a tervezés és fejlesztés módszereinek hasznosításáig. Beletartozik a tanácsadás, a klinikai szociális munka, a csoportmunka, a szociálpedagógia és a családterápia, valamint azok az erőfeszítések, amelyek segítik az embereket, hogy saját helyi közösségükben eljussanak a megfelelő forrásokhoz és szolgáltatásokhoz, sőt maguk is tevékenyen részt vegyenek ezek bővítésében. A beavatkozások magukban foglalják az intézményi adminisztrációt, a közösségszervezést és a társadalmi, politikai akciókhoz való kapcsolódást is. A szociális munka gyakorlatában a prioritások az egyes társadalmakban a kulturális, történelmi és szocioökonómiai helyzettől függően változnak.


Kívánalmak: 

A szociális munkás hivatást ajánljuk mindazoknak az érettségizett diákoknak, akik késztetést éreznek arra, hogy közreműködjenek a nélkülöző, bajban lévő (pl. érzelmi, kapcsolati, megélhetési válság, krízis) emberek, családok, csoportok és közösségek számára történő segítségnyújtásban. A szakszerű, professzionális módon tevékenykedő szociális munkások a változás olyan katalizátorai, akik elsősorban a személy és környezete közti kapcsolatrendszer és a szociális háló erősítése, helyreállítása révén járulnak hozzá az érintettek megküzdő képességeinek növeléséhez, ezáltal nehézségeik megoldásához, megelőzéséhez, illetve a helyzet romlásának megakadályozásához.

A szociális munkások értékeikben elkötelezettek az emberi élet minőségének javítása, a szolidaritás, s társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség, valamint a jólét és jóllét növelése mellett. Kritikus gyakorlatukban és közösségi szolgálatunkban egyaránt a szegénység, az elidegenedés, a társadalmi kirekesztés és a privilégiumok csökkentésére törekszenek.

 Elhelyezkedési lehetőségek:

 A szociális munkás a szociális ellátórendszer legkülönfélébb területein és intézménytípusaiban helyezkedhet el, ahol igény jelentkezik segítő tevékenységére.

Családsegítő-, gyermekjóléti szolgálatoknál, gyermek-védelmi szakszolgálatnál, oktatási, nevelési intézményekben, kórházakban, mentálhigiénés ellátást biztosító intézményekben, munkanélkülieket, hajléktalanokat, fogyatékkal élőket, szenvedélybetegeket, időseket ellátó önkormányzati és civil szervezeteknél, humán-politikai csoportoknál, önkormányzatoknál, büntetés-végrehajtási intézetekben, bírósági pártfogói területen, hogy csak a leggyakoribb példákat említsük.

Statisztikai számítások szerint, 2010-ig mintegy 17 ezer szakképzett szociális munkásra volna szükség Magyarországon. Ennek az igénynek a jelenleg működő tíz szociális munkást képző intézmény mindeddig csupán 18%-át volt képes kielégíteni, kb. 3 ezer főiskolai végzettségű „általános szociális munkás", és mintegy 250-300 egyetemi végzettségű „okleveles szociális munkás" kibocsátásával a hazai szociális munkaerő-piacra. Baranya megyében a szociális szolgáltatások területén kb. 300 közalkalmazott dolgozik, akiknek legfeljebb 1/5 része rendelkezik szociális munkás szakképesítéssel. A szakképzett szociális munkások iránti igény az utóbbi évtized során a szociális szolgáltató-rendszer valamennyi területén folyamatosan nőtt.


Közösségi alapú tanulás és önkéntesség: 

A közösségi alapú tanulás (Community Based Learning) a környezeti-kapcsolati felelősség és a társadalmi fenntarthatóság eszméit és értékrendjét követő gyakorlat. A diákok felsőoktatásban végzett tanulmányi munkáját a kötelező gyakorlaton túl is összeköti az egyetemek környezetében működő közösségekkel, társadalmi szervezetekkel. Tanszékünk az elsők között honosította meg ezt a felelős, erőforrások összekapcsolására építő gyakorlatot hazánkban.

A fogadó szervezetek így értékes, képzett munkaerőhöz juthatnak, a diákok gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, az egyetemi tanszék - s általa az egyetem - erősebben integrálódik a helyi közösségbe. Minden érintett fél kapcsolati hálózata kiterjed, társadalmi tőkéje megnövekszik.

Diákjaink a közösségi alapú tanulási programokban - a tanterv engedte mértékig bekapcsolódva - természetesen krediteket is szerezhetnek. Tanulmányi munkájukat az egyetemi oktató és a külső fogadó szervezet közösen irányítja. Képzési programjaink a hallgatókat felkészítik a személyes és közösségi segítés, fejlesztés területein való közreműködésre, és a társadalomtudományi kutatásokban, elsősorban a szükségletfelmérő és az értékelő kutatásokban való részvételre.

Egy másik fontos kapcsolódási terület az egyetemi önkéntesség. Tanszékünk maximálisan támogatja és elismeri a diákok önkéntes munkáját. Szoros munkakapcsolatot alakítottunk ki a Baranya Megyei Önkéntes Centrummal. A diákok ezen a szervezeten keresztül, mint regisztrált önkéntesek kapcsolódhatnak különböző, a közjóra irányuló civil kezdeményezésekhez, és segíthetik az állami és egyházi szervezetek munkáját is. Fontosnak tartjuk, hogy a magunk kezdeményezéseivel hozzájáruljunk a hazai önkéntesség fejlesztéséhez, szem előtt tartva, hogy az önkéntesség feltétele az önkéntes aktív, cselekvő személyes részvétele, involváltsága; és az önkéntesség minden kényszertől mentesen, szabad elhatározásból, saját döntés, vállalás alapján végzett tevékenység.

Mind a közösségi alapú tanulás, mind pedig az önkéntesség gyakorlása során fontos a következő szempontok figyelembevétele:

- Mindkét forma költséghatékony megoldást jelenthet akkor, ha egy szervezet valamilyen, az adott projekthez hozzáadott érték megvalósítására törekszik. Tekintettel a válság nyomaira, átmeneti kapacitásproblémák is áthidalhatóak ezeknek a forrásoknak a segítségével. Egyik sem jelent azonban „ingyenmunkát", mindkét esetben figyelembe kell venni a felmerülő költségeket. Ezek egy része menedzsment költség, azaz a szupervízió, a koordináció, a kommunikáció költsége - tanszékünknek erre jelenleg kevés felszabadítható kapacitása van, de igyekszünk minden megkeresésre válaszolni. Más költségek közvetlenül az adott feladathoz kapcsolódnak (az utazás, étkezés, a felelősségbiztosítás költségei, amelyet sem a nemritkán napi megélhetési gondokkal küzdő diákok, sem pedig a tanszék nem tud átvállalni).

- Az egyetemi élet sajátossága, hogy a szeptemberben, illetve februárban induló félév tervezését hónapokkal korábban meg kell kezdenünk. Így a közösen megvalósítandó program tervezésének optimális ideje az előző év novembere, illetve a tárgyév április-májusa.

Eddigi eredményeink:

Korábbi, az önkéntességet középpontba állító kurzusainkhoz kapcsolódó gyakorlati tevékenységük, közösségfejlesztő munkájuk, és számos egyéni kezdeményezésük mellett hallgatóinknak a 2012/13 tanév második félévében alkalma nyílt bekapcsolódni a „Felelő(s) Közösségek - Response-able Communities nemzetközi konferencia szervezési munkálataiba (További információk: http://baranyakonf2013.pte.hu/).

A 2013/14-es tanév tavaszi félévében a Baranya Megyei Munkaügyi Központ és a Türr István Képző és Kutatóintézet egyes kutatásait segítették hallgatóink.

További szempontok:

A modern értelemben vett önkéntesség hazánkban viszonylag új fejlemény, így érdemes áttekinteni azoknak az országoknak a tapasztalatait, amelyekben évtizedes tapasztalatok halmozódtak fel e téren:

Az önkéntes-menedzsment gyakorlata a fejlett országokban kilenc sarokpontra támaszkodik. Ezek a következők:

- az önkéntes szupervíziója, a vele való kommunikáció

- felelősségbiztosítás

- szűrés, kiválasztás

- rendszeres adatgyűjtés az önkéntesek tevékenységéről

- a szervezet önkéntespolitikája, munkaköri leírás (mindkettő írásban lefektetve)

- az önkéntes tevékenységének elismerésére irányuló mozzanatok

- az önkéntesek szervezetre gyakorolt hatásának éves értékelése

- szakmai képzések szervezése az önkéntesek számára

- az önkénteseket irányító fizetett alkalmazottak képzése (Hager, Brudney, 2004)

Az önkéntesbarát szervezet (Allen, 2006) négy alapvető jellemzője a következő:

- A munka alapjait küldetésük világos megfogalmazásával teremtik meg. Képesek kommunikálni, hogy miben lesz jobb, más a világ a szervezet munkája nyomán. Fizetett munkatársakat és önkénteseket egyaránt alkalmaznak céljaik elérésére.

- Az inspiráló vezetést hatékony menedzsmenttel társítják. Az önkéntesekért a teljes szervezet felelősséget vállal, de világosan definiált keretek között.

- Ügyelnek a fizetett munkatársak és az önkéntesek partneri viszonyára, pontosan meghatározzák a szerepeket, elősegítik egymás kölcsönös megbecsülését, és segítenek abban, hogy a szervezet küldetését mindannyian szem előtt tartsák.

- Képesek tanulni, növekedni és változni: ez azt jelenti, hogy meghallgatják az önkéntesek véleményét, és tanulnak tőlük.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a tapasztalatok szerint növekvő, vagy egyenletesen magas munkanélküliségnél az önkéntességet rivális tevékenységnek tekintik, olyannak, mint ami munkahelyeket vehet el a potenciális fizetett alkalmazottaktól.


EFOP Projekt: 

http://szockepzes.hu/

„Szociális munkás és közösségek segítésére irányuló felsőoktatási képzések innovatív, duális és gyakorlatorientált fejlesztése. Transzformatív-dialogikus tanulás a kooperáció szolgálatában.”

 

Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék

H-7624, Pécs, Rókus utca 2. (M. épület)    +36-308932950, +36-72-501500/64310    feher.lilla@pte.hu