Fegyver mellékletes sírok az 5–6. századi Kárpát-medencében.
Tipológia, kombinációk, kronológia és a férfi társadalom rekonstrukciója
NKFI PD-16 121341 pályázat
Dr. Kiss P. Attila
A fegyver mellékletes temetkezések elemzése a népvándorlás és kora középkori régészet igen népszerű témái közé tartozik. Az egyes szerzők főként az alábbi kérdésekre keresték a választ: mennyire fejezik ki az egykori fegyverek az elhunyt társadalmi státuszát, valamint az egykori harceszközök mennyire tükrözik vissza az elhunytak harcmodorát. A népvándorlás és a kora középkor fordulóján, a barbár Európa születésének időszakában egyre több területen jeletek meg nagyobb számban a különböző barbár csoportok nekropoliszaiban a fegyvermellékletes temetkezések. A fegyverek sírba helyezése korábban is szokásban volt a különböző germán közösségek körében, de nagyobb számban ezek a csontvázas temetkezések mellékleteként csak a 4. század vége és 5. század eleji időszakban jelentkeznek. Természetesen a római határok előterében, azaz a Kárpát-medencei Barbaricumban is hasonló jelenségek szemtanúi lehetünk. Az 5. században a hun hatalom megjelenésével a helyi germánok fegyver mellékletadási szokásai jelentősen változnak, sőt újabb keleti elemekkel is színesedik a fegyverzet repertoárja. A század végén a térségben is megjelenik az Európa nyugati és középső felére jellemző Meroving-kori anyagi kultúra, melynek legmarkánsabb elemei az ún. soros temetők (ném. Reihengräberfeld) anyagában fedezhetőek fel. A tárgyi művelődésben tapasztalható egységesülés mellett természetesen helyi jegyek és bizonyos fokú regionális eltérések is megfigyelhetőek. A hun periódust követő soros temető korszak Kárpát-medencei anyaga az újabb lelőhely-korpuszoknak köszönhetően az utóbbi években vált elérhetővé. A helyi germán csoportok (langobardok és gepidák) fegyverzetének kutatása alapvetően Bóna István, Cseh János és Nagy Margit munkásságához köthető.
Pajzsdudor. Hódmezővásárhely-Kishomok, 7. sír (fotó: Kiss P. Attila)
A pályázathoz kötődő vizsgálatok elsősorban az 5. század második felének és az időben azt követő klasszikus soros temető korszak leletanyagára épülnek. Természetesen a korábbi időszak tárgyi kultúrájával történő összevetés is fontosnak tekinthető, minthogy a fegyverzet az anyagi művelődésen belül egy olyan alrendszernek tekinthető, mely sok esetben nem követi az egyes kultúrák változásának ütemét és egyes sajátos elemei továbbélnek a későbbi periódusokban is. Munkám során egy olyan komplex elemzést kívánok elvégezni, mely magába foglalja a Kárpát-medencében található 5–6. századi fegyverek, a hozzájuk kapcsolódó szokások, rítuselemek, valamint az egykori hadszervezethez és társadalomhoz való kapcsolatuk kritikai vizsgálatát is. Az itt élő csoportok belső társadalmi berendezkedéséről az antik szerzők igen kevés adatot közölnek, ezért sok esetben csak a régészeti anyag nyújthat valamilyen szintű segítséget ezek rekonstrukciójához. Emellett természetesen érdemes a korszakra vonatkozó írott és ikonográfiai forrásokat is bevonni a kutatásba. Egy ilyen jellegű összetettebb elemzés nagyban megkönnyítheti a régióval foglalkozó kutatók munkáját is. Az 5–6. században a férfiak temetkezésében az egyes precízen meghatározható övcsatok mellett szinte csak a fegyverek kínálnak jobb keltezési lehetőséget. Ezért is tűnik fontosnak ezeknek a tárgyaknak és a hozzájuk kapcsolódó jelenségeknek a részletesebb elemzése. A pályázat során vizsgálandó kulcskérdések az alábbiak lennének:
1. Az egyes fegyvertípusok tipokronológiai értékelése.A korszakban az alábbi fegyverfajták terjedtek el a vizsgálandó területeken: kétélű kardok (spatha), egyélű hosszú kések (sax), lándzsahegyek, balták, távolsági harc eszközei (íj csontok és nyílhegyek), pajzsok, sisakok és láncpáncél töredékek. A Meroving-korszak germánok lakta területein a különböző etnikumokhoz tartozó harcosok eléggé hasonló harceszközöket használtak. Természetesen az egyes fegyverek időbeli megjelenése és fejlődése régiónként jelentősebb eltéréseket mutat, miként az egyes fegyverek kombinációja és dominanciája is. Fontosnak tekinthető ugyanakkor a fegyverekhez köthető temetkezési szokások vizsgálata. A korábbi kutatásnak már sikerült kimutatnia, hogy egyes fegyverek mellékelésének szokása kifejezetten életkorspecifikus.
2. Az fegyveres (férfi) társadalom rekonstrukciója és annak módszertani problémái. Az egykori hadszervezet és a férfi társadalom rekonstrukciója a korábbi szakmunkákban a fegyveres temetkezések elemzésére épült. Ezekkel kapcsolatban azonban számos módszertani probléma vetődik fel. A társadalmi folyamatok változásának dinamikája csak egy összetettebb elemzés révén ragadható meg, mely során a temetkezési rítust is alaposabban vizsgálat alá kell venni. A hadszervezet felépítésére még így sem vonhatóak le minden esetben következtetések, hiszen a fegyverkombinációk változása sokkal inkább a harcmodorban bekövetkező változásokat tükrözhet vissza. Ezeknek az elemzéseknek az elkészítése fontosnak tekinthető, hiszen több európai régióval való összevetésnek is alapját képezhetik a későbbiekben.
Lándzsahegy. Hódmezővásárhely-Kishomok, 96. sír (fotó: Kiss P. Attila)
Munkám forrásbázisa részben már publikált, valamint több egyenlőre még közöletlen régészeti forrás leletegyüttes felhasználására épül. Sajnálatos módon a korábban publikált anyag egy jelentős része is pontatlanul lett rögzítve, ezért szükségesnek látszik a leletek újbóli személyes vizsgálata és adatrögzítése is. Egyes tárgyak esetében fontosnak tekinthető az arceometalurgia elemzések elvégzése. A Kárpát-medencei leletanyagból eddig csak egy-két langobard és egy gepida fegyveren végeztek el ilyen vizsgálatot, ugyanis ezek számos ponton hozzájárulhatnak a készítés technika jobb megismeréséhez. Az egyes fegyverek funkciójának és használatának pontosabb meghatározásához a kísérleti régészet bevonását is fontosnak tekintem. Az egyes lelőhelyek régészeti adatait, ahol van rá esély, ott antropológiai vizsgálatokkal is ki szeretném kiegészíteni. A nemre és életkorra vonatkozó információk mellet a különböző traumás sérülések, vagy a nagyobb fizikai igénybevételt mutató jegyek az elhunytak vázain, számos új adattal járulhatnak hozzá korábbi ismeretanyagunkhoz.
A projekthez kapcsolódó konferencia előadások:
2016. november 3–4. Migráció, technikai innováció, zsoldosok? Az 5. század második felében a Kárpát-medencén kívül előkerülő keskeny pengéjű langsaxok eredete. „Hadak útján”. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXVI. konferenciája. Gazdaság–Kereskedelem–Kézművesség. ELTE BTK Régészettudományi Intézet. Budapest
2017. június 7–9. „A lándzsával harcoló gót, a karddal dühöngő gepida és a nyilában bízó hun.” Megjegyzések a Kárpát-medence 5. századi fegyveres temetkezéseihez. X. Szegedi Medievisztikai Konferencia. Szeged.
2017. június 6. The military force and weapons of the Gepids in light of the written and archaeological sources. 24th International Medieval Congress, Leeds.
2017. október 27–28. Szóba sem jöhet Skandivia? A hódmezővásárheéy-kishomoki sírok esete. „Hadak útján”, a népvándorláskor fiatal kutatóinak XXVII. konferenciája. DE BTK Klasszika Filológiai és Ókortörténeti Tanszék – Déri Múzeum Régészeti Tár – MNM. Debrecen.
