A PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék, a PTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolája, valamint az Életrajzi narratív kutatóműhely konferenciát rendez
A múltról a mának – 21. századi múltkonstrukciók a 20. századi Magyarországról
címmel.
Az elmúlt évtizedek paradigmaváltó emlékezetkutatási tendenciái újszerű értelmezési és ábrázolási lehetőségeket teremtettek a múlt feldolgozására. Fókuszba került többek között különböző csoportok emlékeinek versengése és kölcsönhatása; a globális és lokális hagyományok keveredése; a transzgenerációs traumakutatások; alárendelt közösségek, illetve elfeledett események emlékezetének helyreállítása; az emlékezet mediális közvetítettségének újabb esetei; a nosztalgia-, illetve retromáia-jelenség, és még hosszasan sorolhatnánk. Bár e megközelítésmódok jellemzően a nemzetközi emlékezetkultúra kontextusában bontakoztak ki, az új módszerek és elméletek a helyi, nemzeti emlékezet(ek) átrendeződését, újragondolását is szükségessé tették. Magyarországon különösen igaz ez a 20. század (traumatikus, máskor idealizált, vagy épp alulreprezentált) történéseiről és korszakairól alkotott képzeteinkre. A konferencia célja, hogy az előző évszázad magyar történelméről alkotott újabb elbeszéléseket, nézőpontokat, a múltkonstrukciók eltérő változatait azonosítsa a 21. századi alkotói gyakorlatokban. (Néhány illusztratív példát említve: ahogyan Závada Pál Egy piaci nap, vagy Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye elfeledett antiszemita pogromok emlékezetét hívja elő és különböző történelmi események összefüggéseire mutat rá; ahogyan a Kádár-korszak nosztalgikus ábrázolása elterjed az elmúlt évek populáris magyar filmjeiben (Made in Hungária, Nyugati nyaralás stb.) és lektűrjeiben (Véres Balatonsorozat); ahogyan az emlékezet újabb mediális hordozói a múlthoz fűződő viszony sajátos lehetőségeit teremtik meg, mint például egyes társasjátékok (Újrajátszott Trianon, Pesti Srácok stb.)) Amint arra Max Silverman rámutat, az emlékezet politikai és etikai formáit nemcsak követi, de gyakran meg is előzi az emlékezet poétikája. A reprezentációs eljárásoknak ezért közös képzeletünk alakításában is kiemelt szerepet tulajdoníthatunk – kutatásuk szélesebb körű társadalmi, kulturális, politikai és etikai relevanciával bír.
A rendezvényre – amely címét egy 2000-es évekbeli történészi tanulmánykötetből kölcsönözte – olyan előadásokat várunk, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeinek az ezredforduló után született irodalmi, filmes, színházi, vagy egyéb mediális ábrázolásait, valamint újszerű történetírói perspektíváit vizsgálják.
A konferencia lehetséges témái:
A nemzeti emlékezetkultúra belső átrendeződése, heterogenitása és kisebbségi csoportok emlékezete a tágabb nemzeti emlékezetben
Traumatikus múltképek alakulása
Nosztalgikus történelmi emlékezet
Történelmi emlékezet a populáris kultúrában – történelmi krimik, alternatív történelmi regények, videojátékok, retró, stb.
„Magántörténelem”: az utóbbi évtizedekben kiadott 20. századi magyar emlékiratok, naplók múltképei
Újabb történetírói narratívák és stratégiák
Jelentkezni maximum 1500 leütés terjedelmű absztrakttal lehet a multrolamanak@gmail.com emailcímen,
2026. március 22-éig.
A jelentkezések elfogadásáról március 29-ig küldünk visszajelzést.
Az előadások tervezett hossza: 20 perc.
A konferencia tervezett időpontja: 2026. április 21–22.