Interjú - Aracs Bianka

• Milyen háttérből érkeztél a szociológiai tanulmányaidhoz?

1992-ben születtem. Tüke pécsi vagyok. Középiskolába a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába jártam, általános és néprajz tagozatra. Már a gimnázium előtt javában cserkészkedtem. Ezért is választottam a néprajz tagozatot. Ezt az érdeklődésemet nevezem a szociológiai tanulmányaim előfutárának. Másfelől ismertem a Szociológia Tanszék akkori vezetőjét, Gáspár Gabriella tanárnőt, aki a kezembe adta egyszer E. Aronson: A társas lény című könyvét. Annyira tetszett az a sok szociálpszichológiai kísérlet, amelyeket a könyvben olvastam, hogy többet akartam mindezekről tudni. Ettől kezdve nem volt kérdés, hogy hova jelentkezem. Attól függetlenül, hogy tisztában voltam vele, hogy Baranya megyében, meg Pécsen ez nem egy annyira versenyképes szakma, mint egy közgazdász vagy egy jogi diploma. Utólag azonban nem bántam meg a választásom, mert a szociológia ad egy annyira általános tudást, amit utána, ha az ember egy kicsit még hozzátanul, bárhol tudja kamatoztatni. Legyen az a közgazdaság területe, vagy ha az állami szférába akar az ember elmenni, vagy az oktatásban maradni, esetleg a HR területén elhelyezkedni, mindenhová egy nagyon jó ugródeszkát nyújt.

Még az egyetemi képzés elején elköltöztem otthonról. Önálló életet akartam kialakítani magamnak. Tanulmányaim alatt végig dolgoztam diákként az Állás-Pont 2000 Kft.-nél, ahol jelenleg is dolgozom.

• Miért esett a választásod a szociológia képzésre?

Annyira tetszett a már említett könyv, hogy kíváncsi voltam, hogy mit lehet még a képzésen tanulni.

• Az egyetemi tanulmányaid során mely témakörök érdekeltek leginkább?

Ez nálam félévről félévre változott egészen addig, amíg nem kellett szakdolgozatot írni. A legelején – és ezzel nem voltam egyedül, több csoporttársam is így volt – az egyetemisták szabadidőeltöltése, lakhatási szokásai stb. érdekelt, mint témakör leginkább. Majd a párkapcsolat, nemek közötti eltérés kérdésköre érdekelt. Ami mind a mai napig foglalkoztat az egyrészt az egészség-, betegségmagatartás, egészségszociológia, illetve az időszociológia. Az utóbbi témakörből írtam az alap- és a mesterszakon is a diplomadolgozatomat. Annak idején Paku Áron tanár úr foglalkozott az idővel, Berger tanár úr meg a térelmélettel. Sokat vaciláltam, de végül is az idő témakörét választottam. Meglepő módon ezt a témakört a mindennapokban és a munkahelyemen is nagyon jól tudom hasznosítani; hiszen az idő körforgásában élünk, ez határoz meg mindent.

• Melyik szociológiai szemléletmód gyakorolt rád leginkább hatást?

Sok volt egyébként, de talán Bourdieu társadalmi rétegződés elméletei gyakoroltak rám leginkább hatást; e mellett pedig még Fukuyama: Bizalom című munkája. Ezt a könyvet még annyira nem értettem, amíg a mesterszakra jártam, de azóta foglalkoztatott és újra elolvastam. Nehéz könyvnek tartom mind a mai napig, de nagyon hasznosnak is.

• Az egyetem elvégzését követően mely munkahelyeken, milyen feladatkörökben dolgoztál?

Ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódik, hogy az egyetem elvégzését követően én egy hosszú párkapcsolatból léptem ki, elváltam, és gazdasági okokból több munkahelyet is váltottam.

Az egyetem után közvetlen próbáltam elindítani egy saját vállalkozást. Két fiatalember alapított egy céget, olyasmivel foglalkoztak, mint a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, és én is láttam ebben rációt, hogy ilyen cégre még szükség lehet, de az utolsó pillanatban visszaléptem. Jó pár hónapom ment el emiatt az egyetem után. Egy átmeneti időszak következett, amikor a korábbi és jelenlegi munkahelyemen, az Állás-Pont 2000 Kft.-nél vállaltam munkát. Amit nagyon szerettem volna a Központi Statisztikai Hivatalhoz bekerülni. Ezért eldöntöttem, hogy megpróbálkozom a kérdezőbiztosi feladattal, hogy bekerüljek a rendszerbe. Erre fel is vettek. Hónapokig összeíróként dolgoztam a KSH-nak. Fárasztó munka volt, alacsony fizetésért. Közben reméltem, hogy lesz üresedés az intézménynél. Mivel nem kaptam lehetőséget, hogy statisztikusként dolgozzak, elkezdtem más munkahelyeket keresni. Egy ismerősöm szólt, hogy az Egészségtudományi Karon lesz egy üresedés, igazgatási ügyintéző – oktatásszervező pozícióra keresnek embert. Megkaptam ezt az állást. Nagyon szerettem az egyetemen dolgozni. A mai napig onnan vannak a legkedvesebb ismerőseim, barátaim, a jelenlegi párom is. Amikor a munkám során kiderült, hogy értek a statisztikához, az SPSS-hez is, akkor megkértek arra, hogy tanítsak, illetve foglalkozzak e kapcsán is a hallgatókkal. Így lett az, hogy amellett, hogy oktatásszervezőként dolgoztam, kaptam statisztika/ kutatásmódszertani órát is. Több mint két évig dolgoztam az egyetemen (2017-2019). Ez idő tájt váltam el. Nagyon kevés volt a fizetésem. Egyedül nem tudtam kijönni, hónapról-hónapra éltem. El kellett mennem a multiszférába, ahol versenyképesebb fizetést tudtak ajánlani. A BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-nél helyezkedtem el, mint termelés ütemező/ tervező. Idén tavaszig dolgoztam itt. Nagyon jó volt a fizetés és a munkahely is, de szerettem volna folytatni a tanulmányaimat doktori iskolában. Eddig mindig találtam valami kifogást, hogy miért nem kezdem el. Sajnos azonban a Dohánygyárnál nagyon sok volt a munka, amellett már nagyon nehéz lett volna bárminek is beleférnie. Volt, amikor hétvégén is dolgozni kellett, és egy idő után már nem bírtam, belebetegedtem a munkába. Láttam, hogy a tanulmányaimat sem fogják támogatni, úgyhogy eldöntöttem, hogy váltani fogok. Idén májusban kerestek meg a korábbi munkahelyemtől, az Állás-Pont 2000 Kft.-től, hogy egy új pozíciót fognak létrehozni és e kapcsán rám gondoltak. Teljesen megtaláltuk a számításunkat. Pont olyan feladatkört kaptam, amire nekem volt szükségem. Kellően végezhetek szakmámhoz közeli feladatokat, céges elemzéseket például; sokat kell járnom előadni, konferenciákon részt venni. Fiatal felnőtt korom óta dolgozom ennél a cégnél, örülök, hogy visszahívtak. Szerintem a vezetőség jobbkeze vagyok. Projektmenedzserként az összes projekt a kezem alatt fut át. Nem feltétlenül én valósítom meg az összeset, de én menedzselem, hogy a legelső ponttól egészen a projekt végéig minden rendben legyen. A lezárást is én tartom kézben. Home office-ban dolgozom. Ha pedig elmenős feladataim vannak, akkor pedig utazom, Baranya megyében főleg. Pályaorientációs előadásokat tartok iskolákban. Ha konferenciákon vagy gyűléseken veszek részt, akkor pedig szerte a városban.

• Milyen készségeket, tudásanyagot sajátítottál el a szociológia képzés során, amelyeket tudsz a mindennapokban és/ vagy a munkahelyeden használni?

Amiről sokat tanultunk a képzés során az a kapcsolati háló, kapcsolati tőke. Az erről való tudást abszolút tudom kamatoztatni a mindennapokban. Hogy mennyire fontos az, hogy a kapcsolataidat hogyan és miként ápold. Legyen szó szűk családi körről vagy szélesebb körökről. Az összes nálunk futó projektbe nagyon szépen bele tudom vezetni, amit tanultunk a kapcsolati hálóról. Ez volt az egyik tudás, amit elsődlegesen tudok hasznosítani, illetve a módszertani részből a statisztika. Ezt a tudást az egyetem óta folyamatosan hasznosítom. Azóta több statisztikai képzésen még pluszba részt vettem. Magát azt is tudom hasznosítani, hogy hogyan tanuljunk. Szerintem nálunk a szociológia képzésen nagyon jó volt, hogy megtanítottak minket tanulni; hogy ne csak az legyen, hogy elolvasunk egy könyvet és lesz egy lexikális tudásunk, hanem erről tudjunk beszélni is. Hogyan kell például egy kutatást interpretálni, szakirodalmakat összefoglalni stb. Mai napig ha előadást készítek, eszembe jutnak az egyetemen tanultak; mire figyeljek, mit hangsúlyozzak ki a kutatásból, mi a lényege az adott kutatásnak. A prezentációs készséget is fejlesztette a képzés. Nagyon interaktív volt minden óra. Motiváltak minket az oktatóink arra, hogy tartsunk előadást.

• Az eddigi szakmai pályafutásod során mit éltél meg sikerként? Mire vagy büszke leginkább?

Az Egészségtudományi Karon elindult egy képzés 2017-ben, aminek a szervezésében én is részt vettem. Én voltam az ügyintézője, egyik oktatásszervezője ennek a képzésnek, ami elég nagy siker én azt gondolom. Amit még sikerként élek meg utána a Dohánygyárnál az, hogy úgy kerültem oda, hogy nem tudtam SAP-t használni. Tudtam, hogy meg kell tanulnom, úgyhogy otthon leültem és megtanultam. Mire oda kerültem, hogy dolgozzak önállóan, véget ért a betanítási folyamat, tudtam használni a rendszert. Nem voltam olyan tapasztalt, mint aki tíz éve dolgozik a programmal, de – YouTube videókon keresztül, autodidakta módon, plusz kollégák segítsége által – megtanultam én is magabiztosan használni a nulláról. A jelenlegi munkahelyemen meg, ha mondhatom ezt, akkor minden nap van valamilyen sikerem. Párhuzamosan több projektben veszek részt és nagyon nagy sikerek vannak. Például van ez a pályaorientációs előadássorozatunk, amelyet augusztus végén kezdtünk el tartani gimnáziumokban, szakközépiskolákban, kollégiumokban. Ez egy nagyon nagy siker, mert a diákok kapnak ezzel egy olyan tudásanyagot, amivel előrébb tudnak jutni az életben. Mi interjútechnikákat mutatunk nekik, önéletrajzírásban segítünk, melyek használható tudást adnak nekik az életre.

• Van-e bármilyen javaslatod, ötleted, tanácsod a most felvételiző, egyetemi képzést kereső középiskolások, illetve a jelenlegi szociológus hallgatók számára?

A most felvételizők számára mondanék egy vicceset és egy kevésbé vicceset is. Egyrészt, hogy készítsenek elő néhány meleg pokrócot és sok koffeint a rengetek olvasnivalóhoz. Másrészről a hasznos tanácsom inkább az, hogy ne féljenek belevágni a szociológiába, mert olyan betonbiztos alapot tud adni, amivel még, ha szakot is váltanak, vagy maradnak az egyetemi életpálya modellnél, akkor is sikereket tudnak elérni. A további tanácsom, hogy használják ki a Bologna-rendszert. Tanuljanak szociológiát, tanuljanak mást is, mert erre sok minden ráépíthető, mivel annyira széles a skála, amit tanulunk.

A jelenlegi szociológus hallgatóknak meg azt mondanám, hogy nagyon bízzanak a tanáraikban, ha szakdolgozat előtt állnak, akkor a konzulensükben, és legyenek türelmesek, mert nagyon elfoglaltak az egyetemi oktatók, és ha nem válaszolnak az e-mailekre az nem azért van, mert nem foglalkoznak a hallgatókkal, csak nincs idejük. A témaválasztásnál pedig kérjenek segítséget.

• Milyen szakmai terveid vannak rövid és hosszú távon?

Rövid távon szeretném sikeresen zárni ezt az évet a munkahelyemen. Hosszú távon két célom van. A következő évben a munkahelyemen szeretnék pár sikeres rendezvényt lebonyolítani. Van továbbá néhány projektem, amelyek a jövő évben kerülnek lezárásra. A másik tervem, hogy most már nem szeretném tovább halasztani a doktori iskolába való jelentkezésem. Szeretném folytatni a tanulmányaimat egy doktori képzés keretében. A felvételi témám a mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra lenne.

• Köszönöm szépen a beszélgetést!

Az interjút készítette Stankovicsné Szendi Anna

Vissza a többi interjúhoz