Kersánszki Levente
Kersánszki Levente volt társadalmi tanulmányok szakos hallgató 2015-ben szerzett alapdiplomát a pécsi Szociológia Tanszéken. Ezt követően Budapesten folytatta a tanulmányait a Corvinus Egyetem szociológia mesterszakán. Levente jelenleg az Adverity GmbH-nál, egy osztrák marketing technológiai cégnél dolgozik, mint Senior Data Scientist.
- A pécsi Szociológia Tanszékhez köthető tanulmányaidhoz milyen háttérből érkeztél?
Mezőkövesden születtem. Lényegében egész életemben Tatabányán és annak vonzáskörzetében éltem. A középiskolát a Bláthy Ottó Szakképző Iskolában végeztem, informatika szakon. Programozni még általános iskolában kezdtem el szimplán azért, mert a családban is voltak olyanok, akik programoztak. Érdekes dolognak tűnt. Plusz még az osztálytársaim között is voltak olyanok, akik programoztak. A Szakképző Iskola és a szociológiai tanulmányaim között eltelt egy kis idő, két-három év. Ekkor dolgoztam. Olyan munkákat vállaltam, amelyekhez nem volt szükség végzettségre; gyári munka, raktári munka stb.
- Miért esett a választásod a társadalmi tanulmányok képzésre?
Akkoriban olyan tudományos szakszövegeket olvastam, amelyek érdekessé tették számomra a szociológia területét. Ezek a szövegek főként kultúraelemzéssel, a digitális kultúrával foglalkoztak. Volt egy könyv - Lev Manovich (2001): The Language of New Media -, melynek témája kifejezetten erős hatással volt arra, hogy végül ezt a területet választottam.
- Az alapképzés során mely témakörök érdekeltek leginkább?
A statisztika egy új nézőpont volt nekem. Annak ellenére, hogy tudok programozni, nem voltam jó matematikából a középiskolában. Az alapképzés során is egy kissé idegennek hatott. Egy kis időbe telt, mire ráéreztem arra, hogy mi is ennek a hasznossága. Utólag, mint kiderült nekem nem is matematikai, hanem inkább mérnöki beállítottságom van. Nem az absztrakció, hanem a gyakorlati megközelítés alapján tudom megtanulni a matematikát. Mindig kell számomra valamilyen hasznosíthatóság, amiből vissza tudom vezetni az absztrakcióig azt az adott megoldást. A képzés során az elmélet érdekelt a leginkább. Adott volt az érdeklődésem, a kultúra és a társadalom egymáshoz való viszonya. Ez hamar átfordult bennem és kevésbé érdekelt ez, mint a társadalom rendszer szintű szemlélete. Főként Durkheim. Nem tudom pontosan elmagyarázni, hogy miért vagyok affin erre. Egyszerűbbek a nagy válaszok talán, mint az egyes tanulmányok.
- Melyik szociológiai szemléletmód gyakorolt rád leginkább hatást?
Ami az én munkámra közvetlen hatással van az a kvantitatív és kvalitatív elemzések kettőssége. Mindkét módszer ugyanolyan fontos. Továbbá fontos volt számomra az is, hogy az elméletek széles spektrumába kaptunk betekintést a képzés során. Bármiről is van szó tudom, hogy az alapképzésen a legkevésbé kaptam torzítást arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésemre a módszertan, elmélet, bármi tekintetében. Az elmélet tekintetében is a széles spektrumból kaptam betekintést. Marx, Weber, Durkheim. Ez a szentháromság mindig megvan. Fontos volt még számomra, hogy a különböző módszerekbe kaptunk betekintést. Voltak demográfia óráink, de interjú óráink is. Nagyon fontos volt számomra ez a diverzitás.
- Az alapképzést követően a Corvinus Egyetemen tanultál tovább.
Igen. Az alapképzés után még elmentem a Corvinus Egyetem szociológia mesterszakára, Big Data specializációra. A normál képzés mellett el kellett volna sajátítani olyan készségeket, tudásanyagot is, amelyeket egy Data Scientist is tud használni. Egy évig vettem részt aktívan a mesterképzésben. Egy év után kaptam lehetőséget, hogy dolgozzak a GE Oil & Gas Hungary Kft.-nél, egy olajipari vállalatnál. A LinkedIn profilomon keresztül találtak meg 2016 nyarán. Még egy fél évet voltam a mesterképzésen, amelyet ezt követően abbahagytam, nem fejeztem be. Ennek oka az volt, hogy az elvárásaimhoz képest gyenge volt a mesterképzés.
- Beszélnél egy kicsit a korábbi és a jelenlegi munkáidról?
Az olajipari vállalatnál vegyesen dolgoztam többféle logisztikai problémán, mint szoftverfejlesztő. 2019 januárjában váltottam, a Central Médiacsoport Zrt.-nél helyezkedtem el. A váltásnak voltak prózai és kevésbé prózai okai. Amikor még a GE-nél kezdtem, nagyon alacsony fizetést kértem, ez rendben is volt az első pár évben, de egyértelművé vált, hogy ez nem maradhat így. Ezért is kezdtem el új munkahelyek után nézni. Egy ismerősöm dolgozott a Central Médiacsoportnál, ahol kerestek Data Scientistet. Kifejezetten olyat, aki nem a marketing riportokat elemzi, hanem konkrétan mesterséges intelligencia jellegű problémákkal foglalkozik. Ez folytatása volt lényegében annak, amit a GE-ben is csináltam. Csak itt nyelvi problémákon kellett dolgozni. Ahol a szoftvernek a bemenete egy szabad cikk, interjú, a kimenetele pedig egy osztályozás. A szabad szövegek minden elemét érthetővé kell tenni a számítógép számára. Engem ez már egyébként is érdekelt, kíváncsi voltam, hogy ez hogy működik. Majd 2021-ben váltottam és azóta az Adverity GmbH-nál dolgozom. Mesterséges intelligencia kutatásban és fejlesztésben veszek részt. Olyan szoftveres módszerek után kutatok, amelyek bizonyos elemzői feladatokat tudnak segíteni, részben automatizálni. Mivel az Adverity egy olyan terméket állít elő, ami képes a marketing adatok automatizált gyűjtésére, átalakítására nagy mennyiségben, ezért adott, hogy szükség van ezeknek az elemzésére. Az adatok mennyisége ügyfelenként változik, de olykor egy-egy ügyfélnek lehet akár több ezer idősoros adata is, ezeknek a napi szintű hatékony elemzéséhez szükség van olyan rendszerekre, amelyek képesek maguktól megtalálni azokat az információkat, amikre az ügyfélnek jobban oda kell figyelnie. Például változik-e a trend, hová tud az ügyfél büdzsét allokálni, stb. Ezt szakmai körökben úgy hívják, hogy augmentált analitika. Az elemzőnek nem kell az elemzési lépés minden elemét megtennie, főleg akkor, ha túl sok adat áll a rendelkezésére, hanem mi kiválasztjuk a legérdekesebbet, és kiszűrjük, ami felesleges.
- Kik a megrendelőitek?
Kis- és nagyvállalatokig terjed a skála. A legnagyobb cég, akikkel együtt dolgozunk a Nestlé, de a mi szoftverünket használja a Redbull vagy az Ikea is. Innen még két csoportba sorolhatóak az ügyfelek: önálló brandek vagy marketing ügynökségek.
- Milyen készségeket, tudásanyagot sajátítottál el az alapképzés során, amelyeket tudsz a mindennapokban és/ vagy a munkahelyeden használni?
A mindennapjaimban semmit nem használok abból a tudásból, amit az alapképzés során felszedtem. De tudom, hogy az interjú órákból nagyon sokat tanultam. Hogyan kell idegen helyzetekben professzionálisan viselkedni. Segített abban, hogy különböző szakmai interjúhelyzetekben jobban teljesítsek. Egyébként is az én munkámban kell interjúztatni másokat is, például szakmai interjú során. Az interjú óra segített a kommunikációs készségek közvetett elsajátításában. Ezen kívül a szociológia képzés egy jó világszemléletet adott. Amit már említettem is korábban, a képzés a szemléletmódban ezt a diverzitást segített megvilágítani. Ezt nagyon nehéz számszerűsíteni, hogy ebből mennyit profitálok pénzben, de tudom, hogy nekem ez egy előnyöm, hogy nem csak egyfajta dimenzióban látom a szakmámból fakadó dolgokat. Könnyebb együttműködni más területekkel is. Én kvantitatív elemző, illetve mérnök, e kettő együttese vagyok, de vannak olyan területek - mint például a User Experience Research -, amelyek kvalitatív elemzésen alapulnak. Így könnyebb együtt dolgozni velük, hogy az ember érti ezeknek a hasznosságát.
- Az eddigi szakmai pályafutásod során mit éltél meg sikerként? Mire vagy büszke leginkább?
Már alapvetően siker volt az, hogy el tudtam helyezkedni ezen a pályán. Nem találkoztam sok szociológussal ezen a területen. Ezen a pályán főleg fizikusok, bioinformatikusok, meg simán matematikus programozók vannak.
- Mennyire segítettek a munkahelyeden a betanulásban?
Elég extrém órákat fektettem abba, hogy olyan szakmai szinten legyek, amelyen most vagyok. Nekem az a felfogásom, hogy egy bizonyos szintig lehet segíteni az embert, de utána magának kell feltalálnia magát. Kell egy önállóság. Az én munkámnak része is a kutatás. Nekem aktívan is kell fejlesztenem a tudásomat. Aktívan kell új módszereket keresnem. Nagyon sokszor szembejön az, hogy van egy módszer, probléma, amellyel korábban még nem találkoztam, és utána kell néznem, hogy hogyan kell azt megoldani. Szoftverfejlesztésben elvárt, hogy ha az ember előrébb akar lépni, akkor az új technológiákkal, fejlesztésekkel tisztában kell lenni. Persze kaptam segítséget, de az idő, amit én belefektettem, az nincs arányban ezzel.
- Van-e bármilyen javaslatod, ötleted, tanácsod a most felvételiző, egyetemi képzést kereső középiskolások, illetve a jelenlegi szociológus hallgatók számára?
A középiskolásoknak mindenképpen azt mondanám, hogy ne vegyék késznek az egyetemen tanultakat. Mindenképpen próbálják megtalálni, hogy ők mit szeretnének, és arról aktívan érdeklődjenek, olvassanak utána. Ami nagyon fontos még – és ez a középiskolásokra és az egyetemistákra is vonatkozik – az az angol nyelv használata. Az én területemen el se tudom képzelni, hogy valaki ne beszéljen angolul. Azon kívül még kell egy idegen nyelv. Nem is a napi munkához, hanem egyszerűen ad egy új szemléletmódot, alázatot. A jelenlegi szociológus hallgatók számára azt javaslom, hogy használják ki azt az időt, amíg fejleszteni tudják magukat. Munka mellett már csak nagy áldozatok árán lehet fejlődni. Nem szabad készpénznek venni azt, hogy az embernek mindig rengeteg ideje lesz. Nagyon fontos, hogy jól bánjunk az idővel és okosan.
- Milyen szakmai terveid vannak rövid és hosszú távon?
Rövid távon nincsen, mert most léptettek elő Seniorrá. Most így elégedett vagyok pár évig. Az én utam kétfelé ágazhat, talán az egyik jobban illik rám, mint a másik. Az egyik, hogy mint mérnök elindulok egy olyan vezető irányba, ahol a hangsúly más mérnökök iránymutatásán van. A másik pedig egy menedzsment irány, ahol az ember elsődlegesen a termék fejlesztésével foglalkozik. Hozzám inkább az első áll közel.
- Köszönöm szépen a beszélgetést!
Az interjút készítette Stankovicsné Szendi Anna
