Az Újkortörténeti Tanszék bemutatása
A tanszék végzi az egyetemes és magyar történelem oktatását a XVII. század közepétől-végétől 1914-ig, az első világháború kitöréséig. A tanszék oktatói valamennyien részt vesznek a levelező képzésben és a doktori képzéshez fűződő tevékenységben.
A tanszék vezetője Dr. Gőzsy Zoltán habilitált egyetemi docens, történész, klasszika-filológus. 1997-2005 között a Somogy Megyei Levéltár levéltárosa. Óraadóként 2001-től, főállásban 2005-tól oktat a Pécsi Tudományegyetemen 18–19. századi magyar történelmet, illetve a történettudománnyal kapcsolatos kurzusokat (Történeti megismerés sajátosságai, Bevezetés a történettudományba, Történetírás-; Történelemtanítás története, Kutatási szerkesztési alapelvek; Közgyűjteményi alapismeretek). Kutatásainak súlypontja a 18. századi magyar egyház-, társadalom és településtörténet, a 18. századi konfesszionális viszonyok, a felekezetek szerveződése, egymáshoz fűződő viszonya. 2018-tól a PTE BTK vezető mentor oktatója. 2021-től az MNL Baranya Vármegyei Levéltárának igazgatója.
A tanszék munkatársai
Dr. Forgó András, habilitált egyetemi docens, intézetigazgató-helyettes. 18–19. századi magyar és egyetemes történeti tárgyakat oktat. Doktori fokozatát a mainzi Johannes Gutenberg-Universität történelem szakán szerezte 2005-ben. Korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa volt, ott is habilitált 2016-ban. Fő kutatási területe a 18 századi rendi politika kultúrtörténete, valamint a katolikus felvilágosodás magyarországi megjelenése. MTA köztestületi tag, az MTA Történettudományi Bizottságának tagja, a Magyar Parlamentarizmuskutató Munkacsoport alapító tagja, a Magyar Történelmi Társulat egyháztörténeti tagozatának társelnöke, az Egyháztörténeti Szemle és a Pontes szerkesztőbizottsági tagja, valamint a Magyar 18. század-kutató Társaság és az Osztrák 18. század-kutató Társaság tagja. Társkutatóként részt vesz „A magyarországi rendiség politikai kultúrája (1526–1848)” c. NKFI kutatási projekt munkájában.
Dr. Csibi Norbert, egyetemi adjunktus az 1711 és 1914 közötti újkori magyar történelem és művelődéstörténet oktatója, különös tekintettel az oktatásügy történetére és az oktatás társadalomtörténetére. Korábban az Újkortörténeti Tanszék egyetemi tanársegéde, majd fokozatszerzését követően, 2016-tól egyetemi adjunktus, mindemellett jogász diplomával rendelkezik. A Hajnal István Kör, a Magyar Történelmi Társulat tagja, 2005 és 2018 között a Pécsi Egyháztörténeti Intézet (Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola) munkatársa, 2018-tól a META (Magyar Egyház- és Teológiatörténeti Akadémia) Egyesület keretében működő Pécsi Egyháztörténeti Műhely kutatója. A Collegium Hungaricum és a Jedlik Ányos Ösztöndíj programok segítségével végezte bécsi kutatásait (2013-2015). Fő szakterületei közé tartoznak a magyar katolikus egyház és a katolikus iskolaügy újkori története, a dualizmuskori oktatásügy társadalomtörténeti vetületei, valamint a Pécsi Egyházmegye történetéhez kapcsolódó források feltárása. Az utóbbi években az egyházmegye szerb megszállásával, illetve Zichy Gyula püspök működésével foglalkozik.
Dr. Gyimesi Réka, egyetemi adjunktus doktori tanulmányainak megkezdését követően a Történettudományi Intézet, Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszék munkatársaként dolgozott, 2018-tól pedig az Újkortörténeti Tanszék tanársegédjeként, 2024-től adjunktusaként dolgozik. Szakterülete a történeti demográfia, 2023-ban szerzett doktori fokozatot. 2012-től aktívan ír és publikál. Olyan folyóiratok közölték tanulmányait és recens munkáit, mint a Korall, a Századok, a Hungarian Historical Review, és a KSH Könyvtár kiadványai. 2018 óta a Pontes intézeti évkönyv szerkesztőbizottsági tagja. A Magyar Történelmi Társulat és a Hajnal István Kör tagja, 2017–2022 között az Erdélyi Gabriella (MTA BTK TTI) vezetésével alakult Magyar családtörténet a modernitás előtt: Gyermekkor és családintegrációk a 16–19. században (Lendület Program 2017) kutatócsoport tagja volt, 2020-tól pedig a The European Society of Historical Demography tagja.
Dr. Bebesi György, habilitált egyetemi docens nyugdíj mellett segíti munkánkat, 2006 tanszékvezető-helyettes. Kutatási területe a XIX. század, ezen belül Oroszország története, szűkebben pedig az orosz századvég-századelő szélsőjobboldali mozgalmai, az orosz politikai konzervativizmus ideológia-története, az orosz anarchizmus és a feketeszázas mozgalom. Előadásokat tart mind az Újkori, mind a Modernkori Tanszéken. 2004-ben megalapította a Modernkori Oroszország és Szovjetunió történetével foglalkozó kutatócsoportot (MOSzT), mellyel már több konferenciát rendezett, kiadott egy tanulmánygyűjteményt, egy forrásgyűjteményt, egy újabb kötet pedig kiadás alatt áll. Bebesi György tagja a Doktori és Habilitációs Bizottságnak, a Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központnak, az orosz–magyar Akadémiai Történész Vegyesbizottságnak, valamint elnökségi tagja az AIRO XXI, a Huszadik és Huszonegyedik Századi orosz társadalom és történelem kutatói moszkvai székhelyű nemzetközi társaságának. Részt vesz az ELTE Kelet-Európa Tanszékének munkájában is. Igen sok jegyzet, tankönyv, tanulmány és forráskiadvány szerzője, s rendszeres résztvevője a nemzetközi konferenciáknak.
Bordás Bertalan tanársegéd, doktorandusz. Kutatási területe a XIX. század egyetemes történelme, a nemzetközi kapcsolatok, az angolszász országok története, kiváltképpen Nagy-Britannia és az Osztrák–Magyar Monarchia kapcsolattörténete. A doktori képzés évei alatt a Campus Mundi, az Új Nemzeti Kiválóság Program és a Klebelsberg Kunó Ösztöndíj Program ösztöndíjasaként kutatott Londonban és Bécsben (2020-2023). Az International Students of the History Association folyóiratának a Carnival szerkesztőbizottsági tagja. Az ELTE-TÁTK Politikatudományi- és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének tanársegéde.
Kovács Dániel László tanársegéd, doktorandusz. Szakterülete az 1711 és 1848 közötti magyar történelem, a vármegyei világ társadalom- és igazgatástörténete, valamint a késő rendi kor lokális forrásai. PhD-hallgatói minőségében a Katus László Történész Kutatói Klub megbízott hallgatói vezetője. A Történettudományi Intézet Mentorprogramjának egyik oktatói koordinátora, korábban hallgatói mentora. A tanszék interdiszciplináris kapcsolatainak építése jegyében több kar szakkollégiumának seniori szerepkörben működő tagja.
A tanszéki főállású oktatókon kívül még többen tartanak órákat, így például az Egyetemi Levéltár igazgatója, Lengvári István, a Baranya Vármegyei Levéltár munkatársai továbbá doktoranduszhallgatók is.
Volt oktatóink közé tartoznak:
Dr. Majoros István, a nemzetközi kapcsolatok kutatója, az ELTE-BTK professor emeritusa, MTA doktor. A 19. századi Európa történetével, francia–orosz és magyar kapcsolatokkal foglalkozó kutató, volt tanszékvezetőnk.
Dr. Hahner Péter, akinek szűkebb szakterülete a nagy francia forradalom története, de tart(ott) előadásokat a XVII–XVIII. század világtörténetéről, Franciaország XIX. századi történetéről, a francia történelem kiemelkedő személyiségeiről, az Amerikai Egyesült Államok elnökeiről, polgárháborújáról és az amerikai nyugat történetéről. Jelenleg a Rubicon Intézet igazgatója, volt tanszékvezetőnk.
Dr. Majdán János habilitált egyetemi docens, fő szakterületei közé tágabban a reformkor, a XIX. század történelmi kérdései tartoznak, a modernizáció problémái, a művelődéstörténet, a modern közlekedés és az infrastruktúra kialakulása, a polgári életmód kialakulása, a szőlő és a bortermelés története a Kárpát-medencében
Dr. Nagy Mariann habilitált egyetemi docens, szakterülete a XVIII–XIX. század magyar gazdaság- és társadalomtörténete, valamint a történeti statisztika, az Osztrák-Magyar Monarchia regionális szerkezete. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára.
Szabó Loránd, egyetemi adjunktus, akinek szakterülete a gyarmatosítás, főleg az afrikai francia és belga gyarmatosítás története.
