JOGOSULTSÁG, ÖSZTÖNDÍJAS FÉLÉVEK SZÁMA
Az új felsőoktatási törvény (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról) a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásában is változást hozott.
A 2012. január 1-től hatályos, felmenő rendszerben érvényes szabályok szerint:
Egy személy - állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott felsőoktatási szak-, alap-, valamint mesterképzésben - 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat, ez az ún. támogatási idő.
Amennyiben a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt csak önköltséges képzési formában folytathatja.
Ebben a részben az „államilag támogatott" meghatározás alatt érteni kell mind a 2005. évi felsőoktatási törvény szerinti „államilag támogatott" meghatározást, mind a 2011. évi felsőoktatási törvény szerinti „állami (rész)ösztöndíjjal támogatott" meghatározást.
A 12 félév felhasználására vonatkozó fontosabb szabályok a következők:
A 12 félévbe beleértendő a felsőoktatási szakképzés (a korábban, tanulói jogviszonyban folytatott felsőfokú szakképzés nem!), alapképzés, egységes, osztatlan képzés és a mesterképzés keretében folytatott tanulmányok. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje nem számít bele a 12 féléves támogatási időbe.
Speciális esetekben - például azoknál az egységes, osztatlan képzéseknél, ahol a képzési és kimeneti követelmények szerint a képzési idő 10 félévnél hosszabb - a támogatási idő legfeljebb 14 félév lehet, illetve pl. a fogyatékossággal élők esetében a támogatási idő 4 félévvel megnövelhető.
A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is,kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet!
Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje, vagyis ha valaki egy 6 féléves képzési idejű állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, de azt ténylegesen 6+2=8 félévnél tovább folytatja, a 9. félévtől ebben a képzésben már kizárólag önköltséges formában folytathatja tanulmányait.Főszabályként a képzési idő lehet állami ösztöndíjas, a 2 félévvel történő hosszabbítás csak lehetőség.
Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban korábban szerzett fokozat és szakképzettség megléte,azzal a megkötéssel, hogy a párhuzamos támogatott féléveket egyenként és nem egyként kell számítani, azaz a párhuzamosan támogatott félévek összeadódnak.
Figyelem! Azon jelentkezők esetén, akik 2006. január 1-je előtt felsőoktatásban szerzett oklevéllel kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, a támogatási időt illetően - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor igazolással élhet.
A nemzeti felsőoktatási törvény a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget alapfokozatnak, az egyetemi szintű végzettséget mesterfokozatnak felelteti meg. A megfeleltetés végzettségi szint és nem ciklus szerinti.
Részletesen lsd. itt: https://www.oktatas.hu/magyar-allami-osztondij/altalanos_tajekoztatok
HALLGATÓI NYILATKOZAT
Az állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevőknek hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk. Eszerint a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató főbb kötelezettségei:
- az általa folytatott, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott adott képzésén a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneteli követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és
- az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani, vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),
- átalányként megfizetni az adott képzésre tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha az 1. pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
- visszafizetni az adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított magyar állami (rész)ösztöndíjnak - évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztói ár növekedés mértékével növelt - összegét a Magyar Államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a 2. pont szerint hazai munkaviszonyt.
Amennyiben a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésében finanszírozási formát vált, és önköltséges formában folytatja a tanulmányait az adott képzésen, a 2-4. pontokban meghatározott kötelezettségek csak a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott időszakra vonatkozóan terhelik.
A 2. pont szerinti hazai munkaviszony időtartamába beleszámít a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, illetve az az időszak is, amely alatt a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskereső és járadékra jogosult.
A hitéleti képzésben részt vevő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót a 2. és 4. pontban meghatározott kötelezettségek nem terhelik, továbbá esetükben a 3. pontban foglaltak a hitéleti képzés sajátos követelményeinek figyelembe vételével érvényesíthetőek.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a 2. pontban meghatározott kötelezettséget a származási országában is teljesítheti.
A hazai munkaviszony időtartama teljesítésének számításakor a Magyarországon önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy esetében a származási országában teljesített, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni.
Amennyiben a hallgató párhuzamos képzésben folytatja tanulmányait, vagy egymást követően több oklevelet szerez magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésekben, úgy kötelezettségeinek teljesítését az első oklevél megszerzésének időpontjától, és az összesen felhasznált támogatási időt alapul véve, képzésenként kell számítani.
A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kötelezettségei megszűnnek az egyes kötelezettségek teljesítése, vagy a kötelezettségek alóli mentesülés esetén.
A hallgatói nyilatkozat aláírása a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás feltétele.
A fenti okokból - vagy a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatói jogviszony megszüntetése következtében - megüresedett magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeret terhére - a felsőoktatási intézmény döntése alapján - a legjobb tanulmányi eredményű hallgatók sorolhatók át.
ÁTSOROLÁS
A nemzeti felsőoktatási törvény előírásai szerint a magyar állami ösztöndíjjal támogatott és az önköltséges képzésre történő felvétel nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát senki számára. Ennek megfelelően tehát felvétel esetén a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvétel az első tanévre szól.
Nem csak egy új felvételi, de akár az évenkénti átsorolás is eredményezhet finanszírozásváltást
- állami ösztöndíjas képzésről önköltségesre
Ha a felsőoktatási intézményben magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve az intézmény szervezeti és működési szabályzatában ajánlott tanulmányi átlagot, vagy aki a 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja tanulmányait a következő tanévben csak önköltséges képzésben folytathatja, vagyis a felsőoktatási intézmény köteles az érintett hallgatót átsorolni.
Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban (azaz egy félévben) folytattak tanulmányokat, továbbá akik betegség, baleset, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt a félévet nem tudták befejezni.
- önköltséges képzésről állami ösztöndíjasra
A fenti okokból - vagy a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatói jogviszony megszüntetése következtében - megüresedett magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeret terhére - a felsőoktatási intézmény döntése alapján - a legjobb tanulmányi eredményű hallgatók sorolhatók át.
A felsőoktatási intézmény az átsorolási döntést minden év július 31. napjáig, tanévenként egyszer köteles meghozni.
