BEMUTATKOZÁS
A Modernkori Történeti Tanszék tevékenysége elsősorban a modern kor, vagyis a 20. század (1914–1990) egyetemes és magyar történelmének oktatását és kutatást öleli fel, de egyúttal a szakmódszertani képzés gazdája is.
Az oktatók tematikus súlypontja alapján tanszékünk lefedi a 20. századi magyar történelem politika-, gazdaság-, társadalomtörténetét, valamint a művelődés- és a művészettörténetét. Az egyetemes történelmen belül elsősorban az ibero-amerikai világ, Németország és a Balkán térsége áll képzésünk középpontjában. Az Újkortörténeti Tanszék munkatársainak közreműködésével a Szovjetunió, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok története is megjelenik kínálatunkban. A szakmódszertani képzés keretén belül mind a történelem tanári, mind pedig a hon- és népismeret tanári képzést kiszolgáljuk.
A tanszék korábbi munkatársai közül többen oktattak még a Pécsi Tanárképző Főiskola Történelem Tanszékén, mások kutatóintézetekből, más egyetemekről érkeztek. Mára az oktatók túlnyomó többsége intézményünk volt diákjai közül került ki, ami jól jelzi, hogy tanszékünk mindig is nagy hangsúlyt helyezett az utánpótlás kinevelésére. Időközben nyugdíjba vonult kollégáink továbbra is szorosan kötődnek tanszékünkhöz, egy-egy szeminárium, előadás, s különösen a doktori órák megtartásában mindig számíthatunk rájuk.
Ez a hagyomány jelenti számunkra azt a személyes kapcsolatot, mely összeköti az idősebb oktatók, kutatók, tudósok generációját a fiatalabb nemzedékkel, és kapcsolati lehetőséget teremt az ország és Európa más egyetemeihez, kutatóintézeteihez. Fontosnak tartjuk ennek a hagyománynak a továbbvitelét, melyet a hallgatókkal való és a tanszék oktatói közötti folyamatos szakmai tapasztalatcserék, műhelyviták tesznek lehetővé. A tanszék munkatársai aktívan részt vesznek az intézeten belül működő kutatócsoportok munkájában, többnek alapító, illetve vezető tagjai is egyben.
Mindezeken túl a tanszék oktatói részt vállalnak a Bölcsészettudományi Kar és a PTE szakmai és intézményi testületei munkájából, valamint a hallgatói szakmai munka kari és egyetemi szintű segítéséből (TDK, Kerényi Károly Szakkollégium, Grastyán Endre Szakkollégium). Fontos tisztségeket töltenek be a Magyar Tudományos Akadémia különböző szerveiben, a Magyar Történelmi Társulatban, nemzetközi tudományos szervezetekben, hazai és nemzetközi folyóiratok szerkesztőségeiben.
A Tanszék gyakran ad otthont országos és regionális konferenciáknak, szakmai találkozóknak, tanári továbbképző programoknak, előadás-sorozatoknak, munkatársaink folyamatosan szerveznek konferenciákat, előadásokat, szakmai beszélgetéseket, részt vesznek nemcsak az egyetem és a kar, hanem a város és a régió szakmai, közéleti, tudományos életében is.
A tanszék munkatársai oktatnak a történelem alapképzésben (BA), illetve a történelem diszciplináris mesterképzésben (MA), valamint az történelem tanári, továbbá a hon- és népismeret tanári képzésekben, e képzések levelezős munkarendű oktatásában, valamint a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola „Európa és a magyarság a 18-20. században” Történelem Doktori Program keretében folyó doktori képzésben is. Az egyes képzések keretein belül a kislétszámú foglalkozásokon, egyéni konzultációkon lehetőség nyílik a korszak történelmének mélyebb szintű megismerésére, önálló kutatások végzésére, személyesebb diák-oktató kapcsolat kialakítására is.
Tanszékünk elkötelezett segítője a tanterven kívüli hallgatói programoknak, így munkatársaink gyakran vesznek részt teaházakon, kerekasztal-beszélgetéseken, különböző hallgatói közösségi programokon, különösen az újra nagy sikerrel megrendezett történész-régész szaknapok programjain és az azokat lezáró szakesteken. E programok és a hallgatók számára szervezett szakmai tanulmányi kirándulások szervezésében során együttműködünk a kari Hallgatói Önkormányzattal, a szakos képviselőkkel, a szak hallgatói szakmai szervezetével, a Történészcéh Egyesülettel és az Intézet többi tanszékével.
A TANSZÉK TÖRTÉNETE
A PTE BTK Történettudományi Intézete jogelődjének az 1912-ben létesített Magyar Kir. Erzsébet Tudományegyetem tekinthető, melyet 1921-ben telepítettek a Magyarországtól elszakított Pozsonyból Pécsre. Ez a jogfolytonosság azonban nem érvényes a Modernkori Történeti Tanszékre, mivel az egyetem akkori két történeti intézete ‒ a Magyar Történelmi és Egyetemes Történelmi Intézet ‒ keretében értelemszerűen nem oktatták az 1914 utáni korszak történetét. Az 1940. évi XXVIII. törvénycikk értelmében „átmenetileg” bezárt bölcsészkart 1945 után sem állították vissza. Helyette – a radikálisan megváltozott politikai körülmények, illetve ezek hatására szellemiségében és szervezetében átalakított közoktatás tanárigényének kielégítése érdekében – 1948-ban létrehozták a Pécsi Állami Pedagógia Főiskolát, amely 1962-től 1982-ig Pécsi Tanárképző Főiskola néven működött. Ennek történelem tanszékén indult újra Pécsett a történelemtanárok képzése – immár a 20. századi magyar és egyetemes történelem oktatására is kiterjedő tematikával.
A képzés szerkezete és a tanszék személyi állománya jelentős változásokon ment át az idők során. 1950‒1954 között kétéves és háromszakos, 1954‒1959 között hároméves és kétszakos, 1959‒1964 között négyéves és háromszakos képzés indult, amit 1964‒ben váltott fel a kétszakos és négyéves képzés, melynek keretében az utolsó évfolyam 1986-ban szerezte meg általános iskolai tanári diplomáját.
A tanszék vezetője 1948‒1951 között Wittman Tibor volt, aki pécsi működését követően megalapította a szegedi József Attila Tudományegyetem világhírűvé vált Latin-Amerika-iskoláját. Őt 1972-ig Vas Károly, a kiváló tantárgypedagógus követte, akinek módszertani jegyzetéből nemcsak a többi tanárképző főiskola, hanem a tudományegyetemek történelem szakos diákjai is tanultak. 1972‒1982 között egy példamutató tanáregyéniség, Dénes Béla vezette a tanszéket. A 20. századi egyetemes történelmet Dénes Béla, valamint 1972-től Polányi Imre, a magyar történelmet Szűts Emil oktatta.
Az 1964-et követő közel két évtized során a Pécsi Tanárképző Főiskola az ország egyik legszínvonalasabb főiskolájává vált. A történelem oktatása is túlléphetett a kész tananyag – korábban jellemző ‒ didaktikus átadásán; egyre inkább az önálló tananyag-feldolgozás és a szemináriumi viták dominálták a képzést. Ennek az oktatómunkának erénye volt a – jóllehet, az egyetemi tananyaghoz képest kisebb mennyiségű – történeti ismeretek szisztematikus és alapos elsajátítására épülő, színvonalas szakmódszertani képzés. Felkészült történelemtanárok sokasága – 1951 és 1986 között mintegy 3300 fő – került ki Pécsről a Dunántúl általános iskoláiba. Közülük sokan – az egyetemi kiegészítő szak elvégzését követően – középiskolákban folytatták a tanítást.
1981 végén megszületett ‒ a Pécsett 1945 óta várt és remélt ‒ kormányzati döntés, melynek értelmében 1982. január elsejétől a Pécsi Tanárképző Főiskola a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karaként folytathatja tovább oktató tevékenységét. A Tanárképző Főiskola Történelem Tanszékén folyó színvonalas munkának is szerepe volt abban, hogy a történelem az elsőként indult egyetemi szakok között szerepelt. Negyvenkét év elteltével, 1983-ban újra megindulhatott az általános és középiskolai tanárok történelem szakos, öt éven át tartó, egyetemi szintű képzése – az első években csak idegen nyelvekkel (angol és orosz) párosítva. 1992. január elsejétől a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara kettévált Bölcsészettudományi Karrá és Természettudományi Karrá.
Változások jellemezték az egyetemi történészképzés szervezeti kereteit is. A Budapestről és más városok egyetemeiről, kutatóintézeteiből, múzeumaiból érkezett új oktatókkal kibővített létszámú, változatlanul egységes Történelem Tanszék élére Polányi Imre egyetemi docens került. 1986 elejétől a Történelem Tanszék, a Német Tanszék és a Horvát-Szerb Tanszék összevonásával kialakították az Ormos Mária egyetemi tanár és rektor irányítása alatt működő Történettudományi és Nemzetiségi Intézetet. 1990-ben ennek felosztása során jött létre többek között az önálló, ma is működő Modernkori Történeti Tanszék Polányi Imre egyetemi tanár vezetésével. Ennek oktatói voltak Ormos Mária akadémikus, Harsányi Iván, Tilkovszky Loránt egyetemi tanár, Kupa László, Surányi Róbert, Szita Szabolcs, Vonyó József egyetemi docens, továbbá az elhunyt Szűts Emil főiskolai tanár és Olay Ágnes egyetemi adjunktus.
Az addig tanszékcsoport keretében együttműködő tanszékek 2008. szeptember 1-jétől a PTE BTK Történettudományi Intézete keretében végzik munkájukat.
Vonyó József
