Ókor-délután 2017: színház, díjátadás, előadások

MEGHÍVÓ

Szeretettel meghívjuk a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának „Ókor-délutánjára”!

Pécs, 2017. március 24.

Vargha Damján konferenciaterem (Pécs, Ifjúság útja 6.)

Program 

14:00     Beavatószínház: A hatalom titokzatos tárgya

Euripidész: Hippolütosz. Görög drámaelemzés a darab megjelenítésével. Közreműködnek a Klasszika-filológia Tanszék hallgatói Karsai György klasszika-filológus és színháztörténész, a Színház és Filmművészeti Egyetem egyetemi tanára vezetésével.

15:00     Ünnepélyes díjátadás: „Pécsi Hyperión” Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny a görög-római kultúráról

A 2016/17-es verseny országos döntőjében a három kategóriában („Blog az antik Rómában”, „PokeArch: képkereső kvíz”, „Aenigmata Latina: latin szöveg fordítása) helyezést elért diákok és tanáraik köszöntése, a díjak ünnepélyes átadása (eredeti ógörög ünnepi zene hangjai mellett).

15:45     Az Ókortudományi Társaság Pécsi Tagozatának és az MTA PTB Klasszika-filológiai Bizottságának tavaszi ülése

Az Ókortudományi Társaság Pécsi Tagozata 2015. december elején indította el újra előadássorozatát. A Tagozat célkitűzései között szerepel, hogy az ókortudomány legújabb eredményeit, kutatási irányait szélesebb közönségnek is bemutassa. Ebben a szellemben a Tagozat a tavaszi ülését 2017-ben is az „Ókor-délután” programjába illesztve tartja meg.

Erdős Gábor (PTE): A kusita királyság kialakulása ez el kurrui fejedelmi temető leletanyaga alapján

Az előadás a Kr.e. 8. század elejére kiakaluló kusita királyság felemelkedését, amely egyben az egyiptomi 25. dinasztia előzménye, kívánja bemutatni. A folyamat - azaz a fejedelemségből királyságba való átmenet - vizsgálatának egyetlen kortárs összefüggő forráscsoportja az el kurrui temető sírjainak építészetében megfigyelhető változások, és kisebb részben a sírokban fennmaradt tárgyi emlékek. A királyság kialakulásának folyamata mellett a másik jelentős kérdés, hogy mennyiben játszott szerepet abban Théba, Felső-Egyiptom központja, illetve a fejedelemség egyiptianizációja mennyiben volt elsősorban belülről vezérelt, vagy inkább kizárólag thébai irányítású.

Hajdu Péter (PTE): Ovidius az idegenek között

A száműzetésben írott költeményeiben Ovidius egy olyan, többé-kevésbé fikcionalizált közeget ábrázol, amelyet élesen szembeállít a versekben szintén ábrázolt Rómával. A központ és a periféria, a béke és a háború, a kellemes éghajlat és az elviselhetetlen hideg mind olyan dichotómiák, amelyek részei ennek a szembeállításnak, de a legfontosabbak a nyelvi-kulturális dimenziók, a kultúra és a barbárság ellentéte, ami egyben a kolonizációs diskurzus legfontosabb eleme is.