IRODALOMTUDOMÁNYI SZIGORLATI TÉTELEK

 

Az osztatlan tanárképzés programjához

 

1) Az antikvitás irodalma (Biblia; görög és római irodalom)

            Elmélet: a hermeneutika születése és típusai

 

2) A középkor irodalma (Dante, Villon)

Elmélet: A keresztény hermeneutika, exegézis

 

3) A reneszánsz, a reformáció és a barokk irodalma (Petrarca, Boccaccio, Shakespeare, Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós)

Elmélet: a reformáció és katolicizmus hermeneutikai elvei

 

4) A klasszicizmus és a felvilágosodás kora (Molière, Swift, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel)

Elmélet: az irodalomtudomány születése, a filológia (pozitivizmus)

 

5) A szentimentalizmus és a romantika irodalma (a német, az angol és a francia irodalom nagyjai; Katona, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Jókai, Arany, Mikszáth)

Elmélet: A korszak fogalma, a műfajok elméleteinek kialakulása (szellemtörténet)

 

6) A modern líra (Baudelaire, Mallarmé, T. S. Eliot, R. M. Rilke, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila, Szabó Lőrinc)

Elmélet: a modernség fogalma valamint a modern irodalomtudományi irányzatok (orosz formalizmus, amerikai újkritika, francia strukturalizmus) líraelmélete

 

7) A modern próza (Proust, Joyce, Virginia Woolf, Thomas Mann, Kafka, Krúdy, Kaffka Margit, Móricz, Kosztolányi)

Elmélet: a modernség fogalma valamint a modern irodalomtudományi irányzatok (orosz formalizmus, amerikai újkritika, francia strukturalizmus) prózapoétikája

 

8) Avantgárd és neoavantgárd mozgalmak az irodalomban (Kassák Lajos, Apollinaire, Aragon B. Brecht, S. Beckett, E. Ionesco, J. Genet) 

Elmélet: az avantgárd és neoavantgárd mozgalmak poétikái (orosz formalizmus)

 

9) Későmodern irodalom (Weöres, Márai, Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza, Bulgakov, Borges, Ted Hughes, Sylvia Plath, Paul Celan, Dürrenmatt)

Elmélet: a későmodern fogalma valamint a posztstrukturalizmus, a hermeneutika, a recepcióesztétika, a feminizmus líra-, próza- és drámaelmélete

 

10) Posztmodern és kortárs irodalom (Esterházy, Nádas, Kertész, Tandori, Parti Nagy Lajos, Tóth Krisztina, Tom Stoppard, Márquez, Calvino,Ulickaja)

Elmélet: a posztmodern fogalma valamint a dekonstrukció, a kritikai kultúrakutatás és a médiakutatás líra-, próza-, dráma-, és színházelméleti vonatkozásai

 

A szigorlat témakörei átfogóak, korszakokat és műnemeket érintenek, kidolgozásukkor lehetőséget adnak a saját szempontok, egyéni eredmények megjelenítésére, a tanítás képességeinek, elsajátított szakmai hátterének a bemutatására.

 

A szigorlat történeti tételeihez három részterületet kell kidolgozni és a vizsgán bemutatni:

 

1) Átfogó kép az adott témáról.

2) Egy a tételen belül szabadon választott meghatározó szerző bemutatása (a szerzőt ajánlatos a tételeken belül feltüntetettek közül választani, de ettől, a hallgató érdeklődése, háttere szerint választhatóan el is lehet térni).

4) A 2. egységben választott szerző valamely jelentősebb művének az értelmezése, bemutatása.

 

A szigorlat elméleti tételei esetében három részterületet kell kidolgozni:

 

 

1)     

az elméleti kérdés átfogó bemutatása

 

2)     

a hallgató általa választott részkérdés kritikai elemzése

 

3)     

az elméleti tétel összekapcsolása az irodalomtörténeti rész kérdésfeltevésével és a választott szöveg elemzésével

 

A szigorlat tételeire történő felkészülés egyéni munkát kíván, a témákhoz kapcsolható szerző és mű kiválasztása és feldolgozása a hallgató érdeklődése, szakmai irányai szerint történik. Az egyes témákhoz a félkészülés folyamán használt források, szakirodalom bibliográfiáját a vizsgán be kell bemutatni.

 

A vizsgára a primér irodalmi szövegeket – nyomtatott formájukban – be lehet hozni és a tétel kidolgozása közben ezeket használni lehet.

 

A felkészülés során az adott témakörökhöz kapcsolódó előadások és szemináriumok kötelező és ajánlott szakirodalma használható.

Letölthető bibliográfiák: