Ha állami ösztöndíjas képzésben szeretnének tanulni, akkor felvételi jelentkezést kell beadniuk a megfelelő osztatlan tanári szakpárra. Karunkon jelenleg nappali munkarendet van módjuk választani.
A BA képzésben oklevelet vagy abszolutóriumot szerzők
a) Ha a BA (és a társuló minor) megfelel a kívánt osztatlan szakpárnak
a főszakból 100, a minorból 50 kreditet be kell fogadni az osztatlan tanárszakra – ez a tanári szakpár egyik szakjának szakterületi ismereteit (100 kredit) teljesen lefedik, a másik szak szakterületi ismereteinek (100 kreditnek) pedig a felét.
Hivatkozott jogszabály: 283/2012. kormányrendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről
5. § (5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti osztatlan kétszakos tanárképzésben
a) alapfokozat és szakképzettség birtokában a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeretek részeként az alapképzési ismeretekből az annak megfelelő - az 1. mellékletben meghatározott - tanárszakon legalább 100 kreditet,
b) az alapképzésben a képzési és kimeneti követelmények alapján a második tanári szakhoz vagy a másik alapképzési szakhoz megszerzett differenciált szakmai ismeretek teljesítése alapján a tanárszakon 50 kreditet el kell elismerni azzal, hogy a tanulmányi idő - a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - legfeljebb 6 félév lehet.
Tehát jelentkezni a 10 féléves kétszakos osztatlan képzésre kell, felvételt követően a korábbi tanulmányok beszámítását kérve, a tanulmányi idő az ajánlott tanterv szerint legfeljebb 6 félév lehet.
Az elismerés a PTE-s szakoknál automatikus, az oklevelet kell benyújtani hozzá. Más intézményben megszerzett oklevél esetén elismerési kérelmet kell benyújtani, a felvétel után.
b) Ha a BA (és a társuló minor) nem vagy csak részben felel meg az adott szakpárnak
a fentiek szerint nem vagy csak részben működik a tanulmányok befogadása, itt már kurzusonként kell elismertetni az elvégzett tanulmányokat.
A BA képzésben oklevelet ill. abszolutóriumot nem szerzők:
Ők is új felvételi eljárással kerülhetnek be a kívánt szakpárra, esetükben a megfelelő érettségi eredmény szükséges az érvényes felvételi pontszámhoz.
Nekik is kurzusonként kell elismertetni az elvégzett tanulmányokat.
Vizsga az osztatlan tanárképzésben
Az osztatlan tanárképzésben korábban kötelezően előírt pályaalkalmassági vizsga jelenleg választhatóan előírható az intézmények részéről. Karunk a pályaalkalmassági vizsgától eltekint. A mozgóképkultúra és médiaismeret tanár szak esetében azonban gyakorlati vizsgára kell számítani.
Az osztatlan tanárképzésbe jelentkezők felvételi pontjait az érettségi bizonyítvány megfelelő eredményeiből vagy a BA oklevélből számítják (amelyik a jelentkezőnek előnyösebb). Értelemszerűen az oklevélből történő pontszámítást csak azok tudják igénybe venni, akik a BA-t befejezték és oklevelet szereztek. Megszerzett oklevélnek az átvett oklevél minősül.
Fontos! Az idegennyelv műveltségi területhez tartozó tanárszakokra történő felvétel feltétele felsőfokú (C1) komplex államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga (kivéve a romológiatanár szak, ahol B2 szint elvárt). A nyelvi BA-n oklevelet szerzők esetén ez nem probléma, hiszen az oklevél igazolja a megfelelő nyelvtudást. A nyelvi minorosok esetén azonban a nyelvvizsgakövetelmény nem teljesül, ahogy az abszolutóriumot szerzetteknél sem.
Mi történik a hallgatói szerződéssel?
Azok az oklevelet nem szerzett képzést váltók, akik állami ösztöndíjas képzésben voltak és hallgatói nyilatkozatot tettek nem teljesítik a nyilatkozatban foglalt „köteles a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet” kitételt. Ennek következményeként vissza kellene fizetniük/ill. munkaviszonnyal kellene megváltaniuk az elhasznált félévekre kapott állami ösztöndíjat - amennyiben alapképzésben több mint 1 félévet, osztatlan tanárképzésben több mint 2 félévet használtak el.
Ha azonban a korábbi képzés befejezése és az új képzés elkezdése között nem telik el egy évnél több idő, akkor nem lép életbe ez a kötelezettség. A féléveket nyilvántartó Oktatási Hivatalnál azonban mindenképpen célszerű írásban is jelezni, hogy az illető x képzését félbe hagyja és y képzésre vált új felvételi eljárással, ezért a visszafizetési (ill. ledolgozási) kötelezettséget kéri az oklevélszerzés utánra ütemezni.
A tanári szakképzettség megszerzésének másik módja
Az alapképzés elvégzése után az erre épülő 4 féléves képzési idejű diszciplináris (nem tanári) mesterképzésben szerzett oklevéllel további 2 félév alatt szerezhetnek egyszakos tanári oklevelet (pl. magyar BA -> magyar nyelv és irodalom MA -> 2 féléves magyartanár mesterképzés). Újabban már arra is van mód, hogy a diszciplináris mesterképzéssel párhuzamosan teljesítse a hallgató a tanárképzést. (lsd. még ITT). A nemzetiségi nyelvtanári szakok esetében már alapképzéssel rendelkezők is jelentkezhetnek 2 vagy 3 féléves mesterképzésre. A 2 féléves német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára képzésre már germanisztika német; német nemzetiségi alapképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezők is jelentkezhetnek. 3 féléves horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára képzésre horvát szakirányú szlavisztika alap diplomával, a romológiatanár szintén 3 féléves képzésre romológia képzésben szerezett alapfokú diplomával lehetséges jelentkezni.
Az ily módon megszerzett tanári végzettség esetében lehetőség van további tanári szakképzettség megszerzésére a 3 féléves képzések keretén belül. Bővebb tájékoztatást ezekről a képzésekről a Rövid ciklusú (egyszakos) tanári mesterszakról szóló képzés leírásban lehet olvasni.
