A pécsi Régészet Tanszék története
A kezdetek
A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának már 1982-es alapítását követően nagy hangsúlyt kapott a történelem szakon belül az ókor- és régészettudományok oktatása. Dr. Polányi Imre volt a Történelem Tanszék megszervezője és hosszú ideig vezetője is, az ókori tantárgyakat többek között Dr. Tóth István (†) és Dr. Visy Zsolt oktatták.
1987 őszén indult meg Dr. Visy Zsolt vezetésével és a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával a Történettudományi Intézet Ókortörténeti és Régészeti Szemináriuma keretein belül tartott régészeti képzés, melynek elvégzéséről a hallgatók diplomájukban is szereplő igazolást kaptak.
1989-től az akkor alapított Ókortörténeti és Régészeti Tanszék keretében folytatott képzés minden régészeti korszakra kiterjedt, különös hangsúllyal a római provinciális régészeti kutatásokra. Az állandó oktatók: Dr Tóth István(†), Dr. Kiss Magdolna, Dr. Vaday Andrea DSc (MTA RI, jelenleg HUN-REN RI) és Dr. Fekete Mária mellett az őskori kurzusokat Dr. Makkay János, a népvándorlás- és középkori tanegységeket Dr. Mesterházy Károly (MNM) tanították. Az oktatás színvonalát emelték a meghívott előadók, óraadó kollégák is, többek között Dr. Vörös István (MNM), Dr. Kőrösi Andrea (MMM) (archeozoológia), Dr. Gyulai Ferenc (SZIE), Dr. Stirling János (archeobotanika), Dr. Éry Kinga (MNM), Merczi Mónika (MNM) (antropológia), Dr. Torbágyi Melinda(†) (MNM) (numizmatika) és Dr. Tóth Mária(†) (MTA) (archeometria).
1987-től indultak meg a tanszék Paks-dunakömlódi (Lussonium) tanásatásai, melyet 23 évig prof. Dr. Visy Zsolt, az utóbbi években Dr. Péterfi Zsuzsanna és Dr. Fazekas Ferenc irányított.
A terepi gyakorlatokat 1991-től a babarci római kori villa célzott terepbejárása, geofizikai mérése, majd 1996-1998 közti feltárása gazdagította. A leletanyag tudományos feldolgozásában a specializációt végzett kollégák aktívan részt vettek. A tanszék oktatói és hallgatói bekapcsolódtak az M6 és M60-as gyorsforgalmi utak megelőző feltárásaiba.
1990-től Alföldy Géza régész professzor Heidelbergből, 1993-tól Ferenczy István régész Kolozsvárról, mint doctores Philosophiae honoris causa vendégprofesszorok is tanítottak a tanszéken. 1989-1990-ben gyümölcsöző szakmai kapcsolatokat alakított ki a tanszék a Bonni Egyetemmel is.
1991-ben Visy Zsolt és Manfred Hainzmann, az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársának közös szervezésében valósult meg az Instrumenta Inscripta Latina konferencia, amelyhez a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, valamint Grazban, Aquileiában és Passauban is nagy sikerrel bemutatott kiállítás is tartozott.
1996-ban Mihai Barbulescu régész professzor és Visy Zsolt professzor mint dékán aláírásával kari szintű együttműködés jött létre a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem és a PTE Bölcsészettudományi Kara között.
1998-ban a Visy Zsolt által szervezett Theiss-Maros nemzetközi konferencia Dacia nyugati határát vizsgálta.
1998 és 2000 között Visy Zsolt tanszékalapító professzor kulturális helyettes államtitkári tevékenysége idején prof. Dr. Vaday Andrea irányította a Régészet specializációs képzést. A pécsi régészképzésben Vaday Andrea tudományos főmunkatársként vaskori (szkíta, kelta kori), valamint római és kora népvándorlás kori (szarmata, germán, hun, avar kori) előadásokat, szemináriumot, anyagismeretet tanított. A legutóbbi években a Római Birodalom és a Barbaricum kapcsolatrendszeréről, valamint a népvándorlás-kori gazdaság és társadalom aktuális kérdéseiről tartott előadásokat.
2001-2002-ben a zülpichi (Tolbiacum) római fürdő feltárását Visy Zsolt és Tóth Zsolt vezetésével kizárólag a PTE történelem és régészet szakos hallgatók végezték el.
2002-ben Visy Zsolt szervezésében került sor „A Régészeti műemlékek kutatása és gondozása a 3. évezred küszöbén” – című konferenciára, majd 2003 szeptemberében a nagy sikerű XIX. Nemzetközi Limeskongresszus megtartására Pécsett.
1994 óta adatolt a tanszéken a régészeti lelőhelyeket ábrázoló légifelvételek gyűjtése. Az Otto Braasch, a német légierő nyugalmazott alezredese, a légi régészeti kutatások elkötelezett támogatója, doctor Philosophiae honoris causa által az 1990 utáni években készített légifotók képezték a Pécsi Légirégészeti Téka gyűjtemény alapját. A légifotók hiteles, szakmai alapú feldolgozásának módszertanát a régészhallgatók 1996-ban nemzetközi légirégészeti műhelygyakorlaton sajátították el Balatonkilitin (Aerial Archaeology Training Week). 1997-1998-ban a tanszék az Európai Unió által támogatott Raphael Program keretei között (Luftbildarchäologie in Zentraleuropa) Prágában és Bécsben légirégészeti konferenciákat, workshopokat és vándorkiállítást szervezett.
2004-ben a Pécsi Légirégészeti Téka országos gyűjtőkörű közérdekű muzeális gyűjtemény státuszt kapott. Munkatársai (eleinte Bertók Gábor és Lóki Andrea, később Szabó Máté) pályázati pénzekből, támogatásokból dolgoztak. A saját és az Otto Braasch által készített és ingyenesen átadott légifelvételek száma hamarosan meghaladta a 30, majd az 50 ezret.
A pécsi régészképzés 2004 -2016 között
Az öt éves önálló régészképzés 2004-ben indult meg, melyen belül az első éves alapozó tárgyak elvégzését követően őskor, római kor és népvándorlás/kora középkor szakirányokra lehetett specializálódni.
2006-tól történelem-régészet BA képzésen belül őskor, római provinciális, antik régészet és népvándorláskor szakirányokon, 2010-től MA képzésben római provinciális és kora keresztény szakirányokon folytathatták tanulmányaikat a hallgatók.
Tanszékünk a közvetlen képzés mellett számos nemzetközi és hazai tudományos projekt résztvevője.
2005-2006-ban egy európai uniós pályázat keretei között nemzetközi jelentőségű örökségvédelmi program indult el a 2000-ben UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánított pécsi késő római-ókeresztény temető északnyugati részén, amely 2007-ben a Cella Septichora Látogatóközpont felépítését és átadását eredményezte. A régészeti feltárás vezetője Visy Zsolt professzor volt, az ásatáson számos pécsi régészhallgató és történelem szakos hallgató vett részt.
2006-2011 között zajlott a Ripa Pannonica in Hungary világörökségi nevezési dokumentáció elkészítése nemzetközi együttműködés keretében (2009-től a KÖH-el közösen). A tanszék főként a dokumentáció szakmai-tudományos részét képező roncsolásmentes régészeti kutatások elvégzésében kapott szerepet.
2008-tól folytak légirégészeti kutatások és tervásatások a kelet-erdélyi limes szakasz mentén (LiDOR program, RLRC program, Erasmus-IP program) a Pécsi Légirégészeti Téka és a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, valamint négy további székelyföldi múzeum (Csíki Székely Múzeum – Csíkszereda, Székely Nemzeti Múzeum – Sepsiszentgyörgy, Haáz Rezső Múzeum – Székelyudvarhely, Molnár István Múzeum – Székelykeresztúr) együttműködésében. A kutatást szervező és részben végző Visy Zsolt mellett Szabó Máté dolgozott folyamatosan a pécsi régészhallgatók bevonásával.
2008-ban és 2009-ben a PTE Hancz Erika tanársegéd, régész-turkológus közreműködésével együttműködési szerződést kötött az istanbuli és a bursai egyetemekkel.
2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa program keretében szervezett konferencia és kiállítás valósult meg az istanbuli egyetemmel közösen Sopianae és Valeria a késő római korban címmel. Ugyanebben az évben a hazai római provinciális régészet platformja, a Fiatal Római Koros Kutatók Konferenciája is Pécsett került megszervezésre.
2011-től szintén Visy Zsolt vezetésével a tanszéki munkatársak (Fazekas Ferenc, 2009-től Nagy Levente, Szabó Máté) részvételével indultak a Corpus Limitis Imperii Romani (CLIR), majd 2012-ben a Frühes Christentum in Ungarn című nemzetközi kutatási projektek. A Régészet Tanszék és az Universität Wien, majd az Osztrák Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum részvételével (jelenleg Renate Pillinger professzor, akadémikus asszony és Nagy Levente vezetésével, valamint Fazekas Ferenc, 2022-től Davide Bianchi koordinálásával, Hudák Krisztina részvételével) elindított Frühes Christentum in Ungarn című nemzetközi projektet 2012 és 2015 között a Stiftung Aktion Österreich-Ungarn támogatta. A projekt több fontos részeredménye külföldön, többek közt Oxfordban, Cambridgeben, Bécsben jelent meg a projekt résztvevőinek tollából.
2013-ban a CEU Medievisztika Tanszékével együtt zajlott a Pagans and Christians in Late Antiquity című konferencia és poszterkiállítás szervezése, a konferenciakötet 2017-ben jelent meg.
A pécsi Régészet Tanszék 2012 óta vesz részt az MTA-BTK (jelenleg ELKH-BTK) és a PTE török kori multidiszciplináris kutatási projektjeiben (prof. Dr. Fodor Pál és prof. Dr. Pap Norbert vezetésével), amelyek során széleskörű természettudományos vizsgálatok (pl. környezetrekonstrukciók, geofizikai vizsgálatok) mellett történeti vizsgálatok, terepbejárások és ásatások is folynak. Hancz Erika szakmai vezetésével 2013-tól indult meg Nagy Szulejmán szultán szigetvári ún. türbe-erődjének felderítése, majd 2015-2019 között feltárása az MTA és a PTE szigetvári kutatási programja keretében.
2014-2015 során a tanszék három oktatója is részt vett a CEU Luminosus limes címmel szervezett nyári egyetemi kurzusának oktatásában. Ugyanettől az évtől 2019-ig a Tanszék rendszeresen részt vett az MTA-Pécsi Területi Bizottság Régészeti Munkabizottsága tudományos rendezvényeinek szervezésében.
2014-től a BA képzési program kibővült az Antik régészet szakterületi szintű oktatásával a PTE Klasszika-Filológia Tanszékével formálódó együttműködés nyomán. A tanszéken oktatott kurzusok időbeli skálája a paleolitikumtól az antik, római, barbaricumi, népvándorlás-kori kurzusokon keresztül egészen a kora újkorig - oszmán korig terjed.
2001-ben megalakult a Interdiszciplináris Történettudományi Doktori Iskola a Pécsi Tudományegyetemen, és azon belül az Ókortörténeti Doktori Program, ahol elismert ókortörténeti és régészeti PhD képzés folyik.
Az elméleti alapokhoz sokrétű gyakorlati képzés is társul. A Régészet Tanszék széles külföldi kapcsolatrendszere számos lehetőséget nyújt az oktatásban is. 2009-től kezdődően Törökországban, 1995-től a Kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel együttműködésben Erdélyben vehettek részt a hallgatók elsősorban római kori és középkori emlékek feltárásán. Több éves munkakapcsolat jött létre a passaui egyetem Archäologie der Römischen Provinzen tanszékével és az atlantai Emory Egyetem Ókortörténeti tanszékével.
2015-től az együttműködés ismét szorosabbá vált a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Tanszék között, melynek keretében anyagismeret- és leletanyag-feldolgozó órák, múzeumi gyakorlatok kezdődtek a múzeumi kollégák szakmai közreműködésével. Részben a gyakorlati képzés keretein belül zajlott 2011-2015 között a cserdi római kori villagazdaság tervszerű, részleges kutatása, majd 2015-től a szabadszentkirályi villagazdaság próbafeltárása Szabó Máté vezetésével.
2015 novemberében került sor a Bécsi Egyetem Klasszika Archaeológia Intézetével, a MTA-Pécsi Területi Bizottság Régészeti Munkabizottságával és a Pécsi Egyházmegyével közösen egy nemzetközi konferencia szervezése az identitás régészetének témakörében.
A pécsi régészképzés 2016 és 2023 között
A tanszék személyi állománya 2010 és 2017 között a 2012. januárban az Ókortörténeti Tanszékről átkerült Dr. Nagyernyei Szabó Ádám Sándor egyetemi docenssel, 2014 és 2021 között Dr. Szabó Máté tanársegéddel, továbbá 2014 őszétől Dr. Soós Eszter tanársegéddel bővült. 2016-2019 között Dr. Kiss P. Attila NKFIH posztdoktori ösztöndíjas adjunktusként, 2017 -2021 között Kalácska Róbert tanársegédként, 2017-2019 között Neményi Réka szintén tanársegédként dolgozott a tanszéken. 2012-2016 között Dr. Nagyernyei Szabó Ádám Sándor vezette a Régészet Tanszéket. A tanszékvezetést 2016 szeptemberében Dr. Nagy Levente vette át. Visy Zsolt 2017-ig vett részt a rendszeres oktatásban.
2016 során zajlottak az aktualizált Ripa Pannonica in Hungary (RPH) világörökségi nevezési dokumentáció elkészítéséhez szükséges roncsolásmentes régészeti kutatások és próbaásatások több római őrtorony és menettábor területén, a Forster Központ megbízásából Visy Zsolt és Szabó Máté vezetésével. 2016 őszén a Wosinszky Mór Múzeummal közösen került sor egy légifelvétel alapján azonosított avar kori temető tervezett kutatására. A Dunai Limes UNESCO világörökségi nevezési pályázatban a magyarországi szakasz világörökségi nevezési dokumentációja 2016 és 2017 között Visy Zsolt mint miniszteri biztos vezetésével és koordinálásával elkészült. Az UNESCO számára 2018 januárjában benyújtott német-osztrák-szlovák-magyar világörökségi pályázatban és a hozzá kapcsolódó szakmai-tudományos munkafolyamatokban a Régészet Tanszék vezetője és több jelenlegi oktatója, valamint több Pécsett végzett diplomás régész is dolgozott.
2016 tavaszán az ELTE Régészeti Intézetének munkatársaival közös szervezésben került megrendezésre A halál régészete című műhelykonferencia, amelynek fő szervezője Nagyernyei Szabó Ádám Sándor tanszékvezető volt.
2016 október 14.-én a Régészet Tanszék a PTE Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékével, Egyháztörténeti Kutatóközpontjával és az MTA Pécsi Területi Bizottságának egyháztörténeti és régészeti munkabizottságaival közösen rendezte meg a „Krisztianizáció – identitás, mobilitás, kontinuitás” című konferenciát.
A tanszék munkatársai aktívan és rendszeresen részt vesznek az OTDK dolgozatok bírálatában és zsűrizésében is, különös tekintettel a 2017 tavaszán Pécsen megrendezésre került országos megmérettetésre, amelynek során a Régészet Tanszék a régészeti zsűri munkájának megszervezését vállalta el.
2017 szeptemberétől sikeres MA specializáció-bővítésre került sor: a római és kora keresztény régészet mellett elindult a harmadik MA specializáció is, a népvándorlás-kori régészet.
2017. májusában került sor a Castrum Bene vándorkonferencia megtartására a középkori várépítészetről Őskori és római erődítések továbbélése a középkorban címmel, a Castrum Bene Egyesülettel és a Szigetvári Várbarát Egyesülettel közösen. 2017. május 26-án a Castrum Bene Egyesület – a Régészet Tanszéket társszervező partnerként kiválasztva - a PTE Bölcsészettudományi Karán tartotta meg vándorgyűlésének első napját Magyarország középkori várairól. Az előadásokhoz kapcsolódóan nemcsak a középkori várak, hanem a középkorban újrahasznosított őskori erődített települések és római erődök értelmezéséről is hasznos módszertani viták folytak.
2017 őszén Fazekas Ferenc ÚNKP (Új Nemzeti Kiválóság Program) posztdoktori ösztöndíjas tanszékvezető-helyettes kiemelkedő tudományos tevékenységéért MTA Pécsi Területi Bizottságának kitüntetését vett át.
2017-ben a tanszék oktatási és kutatási együttműködési megállapodásokat kötött a Janus Pannonius Múzeummal (JPM), a Magyar Nemzeti Múzeummal (MNM), a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrummal (FMC) és a Paksi Városi Múzeummal (PVM).
A lussoniumi római katonai táborban (Paks, Dunakömlőd) kisebb-nagyobb megszakításokkal 1987 óta tartó tanszéki ásatások mellett a lussoniumi erődhöz tartozó késő római temetőben 2009 és 2019 között a Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna és Szabó Antal tanársegéd által vezetett PVM kutatások (2017 és 2019 között közös PVM-PTE kutatások és PTE tanszéki ásatások) során a temető több, mint száz sírját sikerült feltárni és dokumentálni.
2017-ben és 2018-ban a Dunántúl egyik legjelentősebb római lelőhelye, a nemesvámos-balácai villagazdaság feltárásának folytatására vállalkozott a Régészet Tanszék és a Magyar Nemzeti Múzeum Kovács Lóránd Olivér régész és Kalácska Róbert tanársegéd vezetésével. Tervben van a Covid járvány miatt félbeszakadt ásatás folytatása.
2017 óta több frekventált területen, Pest megyében (Biatorbágy, Zsámbék - Kalácska Róbert), Tolna megyében (Paks, Bölcske - Fazekas Ferenc, Szabó Antal), Baranya megyében (Pellérd, Szigetvár - Mrenka Attila, Hancz Erika, Szabó Antal, Fazekas Ferenc, Strasszer László, Horváth-Zalavári Réka, Varga Bálint) és Győr-Moson-Sopron megyében (Sopron, Pinnye - Mrenka Attila) folytak/folytak terepbejárások.
A pellérdi és szigetvári őskori, római kori és középkori lelőhelyekre kiterjedő szisztematikus tanszéki terepbejárás-sorozaton számos régész és régészhallgató vett részt. Kiemelendő Strasszer László és Horváth-Zalavári Réka régészek szerepe és jelentősége a 2022 óta Dr. Mrenka Attila által vezetett pellérdi és szigetvári terepbejárások szervezésében és lebonyolításában.
Dr. Soós Eszter elsősorban a Kárpát-medencei római kori germán Barbaricum kutatásával, a szakterület oktatásával foglalkozik. 2018-ban elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, 2019-ben az Új Nemzeti Kiválóság Program Bolyai+ posztdoktori ösztöndíját. 2020-ban a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Hivatal posztdoktori pályázatát nyerte el, az alábbi kutatási programmal: „Egy germán közösség a római kora császárkori Pannoniában. A Vinár-cseraljai temető komplex régészeti elemzése.” 2023-ban a rangos Kovrig Ilona-díjat nyerte el.
2018 januárjában a tanszék a PTE-BTK Régészet, Szociológia, Néprajz és Kulturális Antropológia tanszékével, valamint az MTA-Pécsi Területi Bizottság Régészeti Munkabizottságával közösen szervezett kerekasztal-beszélgetést a szociológia és kulturális antropológia, mint társtudományok módszereinek alkalmazhatóságáról régészeti jelenségek értelmezése során (Közös metszet – Műhelybeszélgetés a szociológia, antropológia és a régészet kutatás-módszertani lehetőségeiről). A régészetelméleti-módszertani szempontok kiemelt jelentőséggel vannak jelen az utóbbi évek pécsi régészeti kutatásaiban. A soron következő régészetmódszertani konferencia 2020. november 13-án már angolul, a Covid járvány miatt online formában került megrendezésre (International Workshop on Archaeological Methodology).
2018 őszén az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és a PTE mohácsi csatamező-kutatásához kapcsolódóan a sátorhelyi Törökdombon Hancz Erika által vezetett terepbejárás és a 2020 tavaszán a Várkapitányság Nzrt. által elvégzett geofizikai felmérés eredményeit egy régészek, történészek és természettudósok által 2020-ban közösen írt tanulmány foglalta össze. A törökdombi késő római őrtorony, 17. századi török fa pavilon és 18. századi fa kápolna terepbejárási anyagának legteljesebb feldolgozását prezentáló tanulmány hitelt érdemlően igazolta, hogy az írott forrásokban szereplő Törökdomb, a mohácsi csata muszlim emlékezet-helye a sátorhelyi Törökdombbal azonos.
2018. november 24-25-én Keresztények ellenszélben címmel rendezett a Régészet Tanszék és a Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület kétnapos konferenciát az elmúlt kétezer év keresztényüldözéseiről az ókortól a jelenkorig, számos szervezőpartner bevonásával (MTA Pécsi Területi Bizottság Régészeti Munkabizottsága, Pécsi Egyházmegye, Janus Pannonius Múzeum, Miniszterelnökség, Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság). A konferencia kötete 2019-ben jelent meg. Ezt követően több intézmény, pl. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miniszterelnökség, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Osztrák Tudományos Akadémia részéről érkezett konferencia meghívás és publikációs ajánlat igazolta a pécsi Régészet Tanszéken működő ókori kereszténységgel foglalkozó kutatóműhely szakmai súlyát. A kutatóműhely legfontosabb projektje, Frühes Christentum in Ungarn osztrák-magyar nemzetközi akadémiai kutatási projekt eddigi eredményeit számos konferencián volt lehetőség bemutatni. Ezek közül kiemelkedik az ókeresztény régészet legjelentősebb nemzetközi konferencia fóruma, a XVII. Congresso Internazionale di Archeologia Cristiana: Frontiers. The Transformation and Christianization of the Roman Empire between Centre and Periphery (Nijmegen, 2018), a konferenciakötet 2024-ben jelenik meg. A projekthez kapcsolódóan 2016 és 2023 között elkészült és megjelent vagy megjelenés alatt álló publikációk több ponton lényegesen megváltoztatták, új eredményekkel gazdagították, illetve árnyalták a korábbi kutatás által kialakított képet.
2019. május 3-5. között a Régészet Tanszék szervezte meg a Fiatal Római Koros Kutatók XIII. Konferenciáját, amely abban az évben a római régészet legfontosabb magyarországi seregszemléje volt 35 előadással és 6 poszterrel.
2019. június 20-22. között ismét egy nemzetközi ókori vallástörténeti konferencia szervezésében vett részt a tanszék a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Klasszika Filológia Tanszékével, a Brandeis Egyetemmel és a Veronai Egyetemmel közösen. Megtiszteltetés volt, hogy ebben az évben a tanszék adhatott otthont társszervezőként az ókori vallástörténet egyik legjelentősebb konferenciájának (Symposium Peregrinum), amely Erós/Amor ókori szerelemisten kultuszáról szólt (From Eros to Amor: What kind of god was Eros, and how did he compare to Amor?).
2019 őszén jelent meg az emberiség vallásainak lélek-elképzeléseit bemutató nagyszabású sorozat, a Lélekenciklopédia III. kötete, amelyben Nagy Levente az archaikus kori görög vallás lélek- és túlvilági elképzeléseit az írott források és a régészeti adatok együttes elemzése és értékelése révén mutatta be.
2015-2019 között Hancz Erika vezetésével sikerült feltárni a Szulejmán szultán kegyhelyeként kiépített türbevárost a szultán türbéjével (szimbolikus síremlékével), valamint a hozzá tartozó halveti derviskolostorral, dzsámival, kaszárnyaépülettel, palánkerődítéssel és védőárkokkal együtt. A jelentős nemzetközi sikereket elérő projekt a szigetvári türbeváros régészeti leletanyagának feldolgozásával folytatódik, tervben van 2024-től az ásatás folytatása.
2021-ben a PTE elindította a nappali munkarendű Archaeology BA képzést, amelyre öt kontinenséről érkeznek Stipendium Hungaricum ösztöndíjas, valamint költségtérítéses hallgatók. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy az ide érkező hallgatók kivétel nélkül itt is maradtak a következő félévekben is, amely igazolja a képzés nemzetközi színvonalának folyamatos biztosításába fektetett sok munkát.
A tanszék másik büszkesége a hiánypótló jellegű 2018-ban elindított levelező munkarendű Régészet BA képzés, amely mellett 2023 őszén első alkalommal elindult a levelező munkarendű Régészet MA, valamint az Archaeology MA képzés is.
Ezáltal 2023 őszén a PTE Régészet Tanszékén – Magyarországon egyedülálló módon – hatféle régészképzés működik: Régészet BA és MA szak, mindkettő nappali és levelező munkarenden, valamint Archaeology BA és MA szak nappali munkarenden.
A Covid-járvány lecsengésével 2021-ben újra folytatódhattak a tanszéki ásatások Lussonium (Paks-Dunakömlőd) római segédcsapat táborában Fazekas Ferenc adjunktus, a Régészet Tanszék tanszékvezető-helyettese és a Paksi Városi Múzeum (PVM) igazgatóhelyettese, 2023-tól igazgatója vezetésével.
2022 óta a Soproni Múzeum és a Régészet Tanszék között megkötött új együttműködési megállapodás nyomán Dr. Mrenka Attila, a Soproni Múzeum vezető régésze (egyúttal a PTE Régészet Tanszékének szerződéses oktatója) irányításával tanszéki ásatások folynak Sopron-Várhelyen, a világhírű vaskori erődített településen.
Ugyanebben az évben egy új Szépművészeti Múzeum (SZM) - PTE együttműködési megállapodásnak köszönhetően lehetőség nyílt a Régészet Tanszék és az ókori kultúrával és művészettel foglalkozó pécsi bölcsész tanszékek oktatói és hallgatói számára a nemzetközi viszonylatban is élvonalbelinek számító SZM Antik Gyűjtemény raktári anyagát érintő oktatási tevékenységek tervezése mellett közös kutatásokra is.
2022 május 19-21. között a PTE Klasszika Filológia, Ókortörténeti és Régészet tanszékei által közösen szervezett (2020 májusában a Covid járvány miatt elmaradt) nagy sikerű XIV. Magyar Ókortudományi Konferencia a hazai ókortudomány első nagy járvány utáni seregszemléje volt.
2022 szeptemberétől a tanszék személyi állománya Dr. Hudák Krisztina Eszter adjunktussal, 2023 februárjától Strasszer László tanársegéddel bővült.
2022 decemberében és 2023 januárjában sor került a Régészet Tanszék értékes gyűjteménye, a Pécsi Légirégészeti Téka légifotógyűjtemény 52792 légifotójának teljes körű revíziójára. Állományvédelmi okokból folyamatban van 4090 színes fotódia digitalizálása a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével. Előreláthatóan 2024 januárjától valamennyi légifotó digitális formátumban kutathatóvá válik a hazai örökségvédelem és topográfiai-légirégészeti kutatások előmozdítása érdekében.
A 2022. év végén – 2023. év elején a tanszék új tanulmánykötetet jelentetett meg Fekete Mária nyugalmazott egyetemi docens tiszteletére Gresz Ágnes technikai szerkesztésében Liber Amicorum. Studia Maria Fekete dedicata – címmel, a könyvbemutatóra 2023. májusában került sor.
2023. május 3.-5. között az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW), a Bécsi Egyetem Klasszika Archaeológia Intézete és a Régészet Tanszék közös szervezésű nemzetközi ókeresztény konferenciát rendezett a PTE és az ÖAW anyagi támogatásával Early Christianity in the Danube Region – Frühes Christentum im Donauraum címmel, amelynek kötetét az ÖAW adja majd ki.
2023-ban a kazahsztáni karagandai Buketov Egyetem rektora együttműködési megállapodást kezdeményezett a pécsi Régészet Tanszékkel. A két egyetem közötti rektori szintű megállapodás megkötése, ezáltal a karagandai és pécsi egyetemek között létrejövő átfogó oktatási-kutatási együttműködés kezdete 2024-ben várható.
A PTE által elindított régészeti tárgyú képzések közül egyedülálló, csak Pécsett működik a Kora keresztény régészet MA specializáció, az Igazságügyi Régészet szakirányú továbbképzési szak, valamint a nappali munkarendű Archaeology BA és a levelező munkarendű Régészet MA képzés.
Erasmus ösztöndíjprogram keretei között a Régészet Tanszék oktatói és hallgatói sikeres Erasmus pályázat benyújtása esetén tizenegy külföldi egyetemen taníthatnak, illetve tanulhatnak régészetet: Plzen, Kiel, Münster, Huelva, Pula, Kolozsvár, Újvidék, Nagyszombat, Istanbul (három istanbuli egyetem).
Jelenleg több mint nyolcvan hallgatója van a tanszéknek, hat állományban lévő oktató és húsz szerződéses oktató munkája biztosítja a kurzuskínálatot magyar és angol nyelven a Pécsett tanuló hazai és külföldi régészhallgatók számára. A Pécsett végzett régészek nagyobb hányada múzeumokban, tudományos intézetekben, illetve megbízással vagy vállalkozás keretein belül dolgozik régész-muzeológusként.
Igazságügyi Régészet Szakirányú Továbbképzési Szak a Pécsi Tudományegyetemen
A PTE-BTK Régészet Tanszéke és a PTE ÁJK Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszéke sikeres együttműködésének köszönhetően 2021. szeptember elsején elindult a Magyarországon kizárólag a Pécsi Tudományegyetemen elsajátítható, két féléves, levelező munkarendű Igazságügyi Régészet Szakirányú Továbbképzési Szak.
A szak felelőse Dr. Hudák Krisztina Eszter, aki az elmúlt években több publikációt jelentetett meg rendészettudományi folyóiratokban is (a régészeti, illetve történeti jellegű publikációi mellett), ahol a régészeti ágazatot rendészeti szemszögből vizsgálta. 2020-ban elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program doktorjelölti ösztöndíját, A nemzetközi illegális műkincs-kereskedelem anyagáramlási modelljének elkészítése a régészeti korú tárgyak vonatkozásában című kutatással. Középkori egyetemes (egyház)történelemből szerzett első PhD fokozata után a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájában 2023-ban sikeresen megvédte a régészeti korú tárgyak illegális kereskedelmével részletesen foglalkozó doktori értekezését, amely későbbi kutatások alapjává és gerincévé válhat. Az igazságügyi régészet (amely a Forensic Archaeologynak felel meg) módszertana iránt 2023 óta több régészeti örökségvédelemben érintett intézmény (Magyar Nemzeti Múzeum, Építési és Közlekedési Minisztérium), valamint külföldi kutatók is érdeklődést mutattak.
A képzésen már végzett szakemberek részvételével jelenleg több kisebb, de nemzetközi mércével mérve is innovatív tudományos program formálódik más szakmai intézményekkel és szervezetekkel együttműködésben, amely a Régészetmódszertani Kutatócsoport tevékenységéhez kapcsolódik a tanszékhez kötődően.
Az Igazságügyi Régészet szakirányú továbbképzésen a bemeneti követelmény értelmében a jogászok, régészek, történészek, politológusok, rendvédelmi és katonai szakemberek számára megszerezhető speciális szaktudás révén új innovációk honosíthatók meg a kulturális javak illegális kereskedelmének visszaszorítása céljából, nemcsak a rendészeti tevékenységeket ellátó szervezetek munkáját segítve, hanem végső soron a kulturális örökségétől meg nem fosztható magyar társadalom érdekeit is szem előtt tartva.
