Politikatudományi Doktori Program

Alapadatok

 

Intézmény: Pécsi Tudományegyetem

Tudományterület: Társadalomtudományok

Tudományág: Politológia

A szak megnevezése: Interdiszciplináris Doktori Iskola / Politikatudományi Doktori Program

Munkanyelv: magyar

A képzésért felelős tanszék: PTE BTK TKI Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék

A doktori program tanácsa: Prof. Dr. Kákai László, Dr. Glied Viktor, Pálné Dr. Kovács Ilona Mária

Titkár: Dr. Murányi Kata, adjunktus

Adminisztrációs munkatárs: Klein Dalma

A képzésért felelős oktató: Prof. Dr. Kákai László PhD, egyetemi tanár

Szakmai leírás: A program alapvető célja komplex, interdiszciplináris (politikatudományi, politikai szociológiai, regionális tudományi, történettudományi) ismereteket nyújtani a hallgatók számára annak érdekében, hogy képesek legyenek értelmezni, elemezni a kormányzást meghatározó területi, történeti és társadalmi dimenziókat. A program keretében áttekintést kapnak a hallgatók a hatalom térbeli megosztásának helyi, regionális és transznacionális metszeteiről, a helyi kormányzatok és a civil társadalom közötti viszonyrendszerről, az önkormányzati és autonómia modellek, a kisebbségpolitikák fejlődéstörténetéről, jelenlegi trendjeiről, a geopolitikai trendekről. A doktori képzés elméleti és módszertani segítséget kíván nyújtani a területi kormányzás, az egyes önkormányzati közpolitikák elemzéséhez, a helyi társadalmak komplex (szociológiai, politikatudományi, antropológiai, történeti) megközelítésű kutatásához, nemzetközi összehasonlító elemzéséhez. A megközelítés komplexitása okán a programra nemcsak politológus, hanem egyéb társadalomtudományi illetve bölcsész végzettségű hallgatók is jelentkezhetnek. A képzés interdiszciplináris jellegét erősíti a doktoriskola történettudományi és néprajzi programjaival való oktatási és kutatási együttműködés.

 

 

Témavezetők

 

Tudományos élet

 

Komplex vizsga

Általános szabályok: 

(1) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. 

 

(2) A komplex vizsgára történő jelentkezés időpontja: és annak feltételei:  

• A komplex vizsgára jelentkezni elektronikusan, a jelentkezési lap kitöltésével lehet.  

 

(3) A komplex vizsgára történő jelentkezés feltételei: 

• A doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit ÉS valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).  

 

(4) A komplex vizsga két fő részből áll:  

• Az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”): a vizsgázó az alábbi kérdéssor alapján legalább két, előre meghatározott témakörből tesz vizsgát, illeszkedve a vizsgázó disszertációjának szűkebb témájához.  

• A másik részben a vizsgázó a disszertációja témájában történt előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”): szakirodalmi háttér, elért kutatási eredmények, a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási terv, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezése. Ebben a szakaszban a vizsgázónak előzetesen be kell nyújtania a leendő disszertáció koncepciójának vázlatát, amit a témavezetőnek írásban értékelnie kell. 

 

(5) A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet. 

• A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. Megfelelt minősítést akkor kaphat a doktorandusz, ha mind az elméleti részben, mind a tudományos előrehaladásról való beszámolás során a megszerezhető pontszámok legalább 60%-át elérte. A komplex vizsga összesített eredményét a két vizsgarész százalékos eredményének számtani átlaga adja.  

• A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül  

• A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni.   

 

(6) Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak)ból. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén nem ismételhető.  

 

A komplex vizsga elméleti részének témakörei:

Milyen szerepet tölt be a kutatási folyamatban az ontológia és episztemológia ? 

Irodalom:  

• Jonathan Grix 2002: Bevezetés a társadalomkutatás általános terminológiájába  (http://www.publikon.hu/application/essay/121_1.pdf)

 

Ismertesse a kutatási folyamat kezdő lépéseit (válaszában külön térjen ki a konceptualizáció és operacionalizáció lépéseire)! 

Irodalom: 

• Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 2003.   

 

A kormányzás tudományos megközelítésének főbb kritériumai, értékelési módszerei:

Irodalom:  

• Pálné Kovács Ilona 2014: Jó kormányzás és decentralizáció. Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. MTA Budapest 
• Kaiser Tamás-Kis Norbert (szerk.) 2014: A jó állam mérhetősége. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest 

 

A klasszikus és a kritikai geopolitikai iskolák összehasonlítása  

Irodalom: 

• Szilágyi István 2013: Geopolitika. Pécs: Publikon Kiadó 
• Egedy Gergely 2011: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. Második, átdolgozott kiadás. Budapest: HVG-ORAC Kft. 

 

A főbb térértelmezési megközelítések  

Irodalom:

• Faragó László 2012: Térértelmezések. TÉR ÉS TÁRSADALOM 26:(1) pp. 5-25. 

 

A közösségi tervezés fő típusai és elméletei  

Irodalom: 

• Faragó L. 2005: A jövőalkotás társadalomtechnikája: a közösségi tervezés elmélete. Budapest; Pécs: Dialóg Campus Kiadó 

 

A városfejlődés legújabb tendenciái 

Irodalom: 

• Gordon MacLeod 2013: Újragondolt várospolitika. A növekedési gépezettől a posztdemokratikus városig? In: Jelinek Csaba-Bodnár Judit-Czirfusz Márton-Gyimesi Zoltán (szerk) Kritikai városkutatás. L’Harmattan, (www.tek.bke.hu/kritikai_varos)

A szocialista országok fejlődési pályái 1960 után 

Irodalom:  

• Berend T. Iván 1999: Terelőúton, Közép-és Kelet-Európa 1944-1990, Vince Kiadó Appelbaum, Anne 2014: Vasfüggöny, Kelet-Európa megtörése 1944-1956 Budapest: Európa  

 

A rendszerváltáshoz vezető okok, rendszerváltási modellek 

Irodalom:

• Kornai János 2007: Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás. Nyolc tanulmány. Budapest, Akadémiai Kiadó 
• Greskovits Béla 20015: A kapitalizmus és demokrácia törékeny egyensúlya Kelet-Közép-Európa nagyátalakulásában” In: Politikatudományi Szemle, 3. szám 7-27.  

 

A főbb elitkutatási megközelítések, a magyar politikai elit rekrutációjának sajátosságai 

 

Irodalom:  

• Bozóki András 2003: Az elitváltás elméleti értelmezései. Kelet-közép-európai megközelítések. Politikatudományi Szemle, 3: 5-40 
• Kovách Imre (szerk.) 2011: Elitek a válság korában. Budapest: MTA PTI-Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet-Argumentum Kiadó, pp. 37-56. 

 

A területi kormányzás főbb modelljei, fejlődési trendjei 

Irodalom: 

• Pálné Kovács Ilona (szerk) 2016: A magyar decentralizáció kudarca nyomában. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 73-85. oldalak 
• Vadál Ildikó 2006: A közigazgatási jog kodifikációja. Dialóg Campus Kiadó Budapest – Pécs  
• Vadál Ildikó 2011: A kormányzati döntések konzultációs mechanizmusai. Complex Kiadó. Budapest,  

 

Mi a közpolitikai ciklus –az ideális közpolitikai folyamat lépései 

Irodalom: 

• Gajduschek György – Hajnal György 2010: Közpolitika - A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata. HVG-Orac Kft. Budapest 
• Gulyás Gyula – Jenei György 2002: Összehasonlító közpolitika. Aula, Budapest 

 

A narratív (diszkurzív) közpolitika 

Irodalom: 

• Bretter Zoltán 2014: „Őrült beszéd: de van benne rendszer”, Politikatudományi Szemle, XXIII. évf. 1 sz. 131–145. pp. 
• Hajer, Maarten 2004: Diskurzuselemzés és a szakpolitikák vizsgálata. (Fordította Szegedi Gábor.) Politikatudományi Szemle, XII. évf. 4. sz. 161-167. pp. 

 

A civil társadalom fogalmának változása a második világháború utántól napjainkig  

Irodalom:  

• Némedi Dénes (szerk.) 2008: Modern szociológiai paradigmák. Napvilág Kiadó, Budapest, 111-129. 
• Anheier, Helmut et. al. 2002: Globális civil társadalom 1-2. Tpotex Kiadó,  
• Kákai László 2009: Kik is vagyunk mi? Civil szervezetek Magyarországon. Publikon, Pécs, pp. 9-31. (http://hasznos-oldalak.info/docbook/kakai/book.html) 

 

Mutassa be a főbb non-profit modelleket és ezen modellek fényében jellemezze Magyaroszág non-profit rendszerét 

Irodalom:  

• List, R. Salamon, L. M.-Sokolowski. S. W. 2003: A civil Társadalom „világnézetben” Acta Civitalis Egyesület, Budapest pp. 41-56. 
• Bartal Anna M. 2005: Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Századvég, Budapest pp. 187- 209. 
• Bullain Nilda: Átfogó nonprofit jogi reformkoncepció. Civil Szemle, 2005/1. pp. 13-20. 
• Kákai László 2009: Kik is vagyunk mi? Civil szervezetek Magyarországon. Publikon, Pécs, pp. 32-41. (http://hasznos-oldalak.info/docbook/kakai/book.html) 

 

 

Műhelyvita

A munkahelyi vita alapját a PhD dolgozat kézirata képezi (Minimum 150, maximum 200 oldal, mellékletekkel együtt). A munkahelyi vitán a doktorandusz a leadott anyag fő elemeit ppt prezentáción bemutatja. A munkahelyi vita része a témavezető és az egy vagy két előre felkért bíráló véleményének meghallgatása. A munkahelyi vitáról jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell a dolgozat végleges verzióját segítő ajánlásokat is.

 

Fokozatszerzés

A doktori értekezés és a tézisek formai követelményei és terjedelme

• Doktori disszertáció minimális terjedelme 350 ezer karakter szóköz nélkül, beleértve a jegyzeteket és a bibliográfiát is (kb. 150 oldal, 12-es betűméret, 1,5-es sortáv, folyamatos lábjegyzettel).
• A doktori disszertációt egy nyomtatott példányban kell benyújtani.
• A doktori disszertáció téziseit 20 példányban kell leadni (A5 méretű füzetformátum). A téziseknek tartalmaznia kell a dolgozat céljára, a feldolgozás módszereire és a főbb eredményekre vonatkozó információt; valamint a témához kapcsolódó publikációk jegyzékét és konferencia szereplések listáját.
• Az összes dokumentumot elektronikus formában is le kell adni.

A fokozatszerzés publikációs és nyelvi követelményei

Minimális elvárás: legalább kettő minősített szakfolyóiratban vagy tanulmánykötetben megjelent magyar nyelvű szakcikk, és legalább egy idegen nyelvű szakfolyóiratban vagy tanulmánykötetben megjelent szakcikk. A recenziók felsorolhatók, de nem számíthatók be.

A fokozat megszerzéséhez szükséges második nyelvi követelményekre a BTDT vonatkozó szabályzata érvényes.

 

 

Hasznos információk

 

Képzési terv

Doktori képzésre jelentkezés

Kutatási tárgyak elfogadása