A mesterképzésekről közérthetően

Mesterképzés - diplomásoknak és diploma előtt állóknak

A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA, MSc) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet, illetve egyetemi szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett. A felvétel pontos követelményeit (az elfogadható diplomák körét nem, de a vizsga jellegét, pontszámítást igen) a felsőoktatási intézmények határozzák meg.

A mesterképzés a 2006. évi felvételi eljárástól Magyarországra is bevezetett bolognai oktatási rendszer második képzési szintje. Míg az alapszakos diploma (BA v. BSc, azaz Bachelor of Arts v. Bachelor of Sciences) - ha mindenáron meg akarjuk feleltetni a hagyományos rendszerbelinek, akkor - kb. főiskolai szintűnek felel meg, a mesterdiploma (MA v, MSc, azaz Master of Arts v. Master of Sciences) ennek egyetemi szintű megfelelője lehet. A 6-8 féléves alapszakos tanulmányok után következik, általában 4 féléves képzés.

Az államilag finanszírozott (2012-től: állami ösztöndíjas) mesterképzésbe az alapszakot végzettek 35%-a léphet tovább, a többiek költségtérítéses (2012-től: önköltséges) képzésben tanulhatnak. A továbblépéshez felvételi vizsgát kell tenni, mely felsőoktatási intézményenként és azokon belül szakonként különböző jellegű lehet (írásbeli, írás- és szóbeli, beszélgetés vagy tételhúzás, esetenként alkalmassági), abban azonban zömében megegyeznek, hogy az előző diploma eredménye a felvételi pontszámításnál latba esik. Ami nem is csoda, hiszen a mesterképzésbe a legjobbakat várja a felsőoktatás. Ezért megéri tehát jól tanulni már az alapképzésben is.

A hagyományos rendszer szakjaihoz képest az alapszakok köre szűkebb választási lehetőséget kínál, ezzel szemben a mesterképzésben jóval szélesebb a választék.

A mesterképzéseket két csoportra oszthatjuk: diszciplináris és tanári mesterszakokra (ezek az ún. rövid ciklusú tanárszakok).

Természetesen azok előtt is nyitva állnak a mesterképzések, akik már rendelkeznek diplomával, és azt még a régi, hagyományos rendszerben szerezték.

Milyen mesterképzés választható az alapképzési szakunkra?

A "honnan hová" fontos kérdés a bolognai rendszer útvesztőiben.

Nyilván vannak esetek, mikor ez a kérdés nem merül fel, mert pl. egy történelem alapszakot végzett hallgató történelem mesterképzésben szeretné folytatni a tanulmányait, vagy pl. germanisztika BA-val német nyelv, irodalom és kultúra MA-n szeretne végezni a diák. Ennél azonban sokkal nagyobb távlatok vannak a mesterképzésben, és ez egyben azt is jelenti, hogy a dolog ennél jóval bonyolultabb. A továbbiakban igyekszünk a jogszabályok megfogalmazta információkat közérthető formába önteni - emellett természetesen eláruljuk, hogy hol is lehet utánaolvasni a dolgoknak.

Kezdjük mindjárt ott, hogy hol is van az leírva, hogy milyen szakok léteznek, hogyan lehet azokra bekerülni, és mit nyerünk, ha elvégzünk bizonyos tanulmányokat?

Ezt a szakok képzési és kimeneti követelményei tárgyalja (kivéve a pedagógus képzési területet tanárképzéseit, melyet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet szabályoz).

Ezekből jól látható, hogy a diszciplináris (nem tanári) mesterképzések zöme esetén.

- vannak olyan alapdiplomák, melyek a továbbtanuláskor teljes kreditbeszámítással, azaz egy az egyben elfogadhatók,
- vannak olyanok, melyek bizonyos feltételekkel fogadhatók el (azaz bizonyos számú kredittel eleve rendelkezni kell meghatározott ismeretkörökben), és
- vannak olyanok, melyek elfogadhatók ugyan, de csak akkor, ha a továbbtanulni szándékozó a jelentkezés előtt különbözeti tanulmányokat folytat és az ismeretkörönként előírt kreditmennyiséget megszerzi.

Az utóbbi két esetben a kreditek meglétét igazolni kell, ezt nevezik kreditelismertetési eljárásnak. Amennyiben a kreditelismertetés során az derül ki, hogy nincs meg a szükséges kreditmennyiség a jelentkezéshez, akkor az előtanulmányokat részismereti hallgatói jogviszony keretében végezhetik el azok, akinek nincs már hallgatói jogviszonyuk felsőoktatási intézménnyel.

Hol lehet megtekinteni, hogy egy adott alapszakról hova lehet egyenes ágon, és hova lehet kreditelismertetéssel bekerülni?

Karunk összegyűjtötte mindezeket az információkat, melyet a Hova tovább? - alapképzésről mesterképzésre oldalunkon meg lehet tekinteni.

Tanári mesterképzés

A tanári mesterképzés 2017-től újra megváltozott, majd 2022-ben ismét módosul . A korábbi, alapképzés utáni 5 féléves kétszakos tanári mesterszakokat 2016-ban lehetett utoljára indítani. 

A tanári oklevelet szerezni kívánó középiskolásoknak 2013-tól az osztatlan tanárképzésbe kell jelentkezniük.

Akik alapképzésbe jelentkeztek, azok az itt leírtak szerint válthatnak képzést.

A diplomával már rendelkezők számára továbbra is nyitott a(z újabb) tanári oklevél megszerzésének lehetősége, 2, 3 és 4 féléves képzésben. Tanárszakjainról és a részletes jelentkezési feltételekről itt olvashatnak.

****

Az osztatlan képzési rendszer tanári mesterszakjait (ún. rövid ciklusú képzés) egyszakos, levelező munkarendű képzésként hirdetjük.

Ezen szakok 2 féléves meghirdetéseire jelentkezhetnek azok, akik

- azonos szakon egyetemi/mester szintű oklevéllel rendelkeznek és most a tanári szakképzettséget szeretnék hozzá megszerezni

- azonos szakon főiskolai tanári oklevéllel rendelkeznek és most mesterszintűre szeretnék emelni a szakképzettségüket 

Ezen szakok 4 féléves meghirdetéseire jelentkezhetnek azok, akik

- eltérő szakos tanári oklevéllel rendelkeznek (főiskolai/egyetemi/mester szinten)

- tanító oklevéllel rendelkeznek.

Angol, magyar, német és történelem tanári szakok esetén 3 félév a képzési idő az alábbi pedagógus-körnek: Tanári vagy tanító, szakoktató szakképzettséggel, valamint főiskolai szintű vagy alapfokozatú gyógypedagógusi vagy gyógypedagógia-tanári vagy főiskolai szintű pedagógia szakos nevelő szakképzettséggel vagy egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, illetve alapfokozatú vagy mesterfokozatú szociálpedagógus szakképzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek.

A nyelvi tanárszakokon bemeneti feltétel még egy C1-es komplex nyelvvizsga az adott nyelvből - kivéve a romológiatanár szakot, ahol B2 szint a követelmény. Ezt legkésőbb az adott évi felvételi eljárás utolsó dokumentumpótlási határidejéig lehet pótlólag csatolni a felvételi jelentkezéshez.

****

2022-től 2 féléves szaktanári képzések is hirdethetők azok számára, akik Pedagógus I. vagy annál magasabb fokozatra szóló besorolással bírnak.

A képzés célja:

• továbbképzés típusú, szakterületi tudást bővítő felkészítés
• emelt szintű érettségire felkészítő ismeretek átadása a főiskolai tanári szakképzettséggel, általános iskolai típusú tanári szakképzettséggel rendelkezők részére
• szintemelő továbbképzés biztosítása

****

Hogyan lehet tanár jogászból, mérnökből, közgazdászból, szakoktatóból vagy egyéb, tanári vagy tanítói oklevéllel nem rendelkező diplomásból?

Ha van olyan szakmai tanárszak, amely az ő végzettségükre épül, akkor először azt kell elvégezniük (lsd. 283/2012. kormányrendelet). Ez után végezhetnek el közismereti tanárképzést.

Ha nincs ilyen, akkor sajnos a tanári pályát elölről kell kezdeniük (10 féléves szakpáros osztatlan tanárképzés), vagy szerencsés esetben egy olyan diszciplináris mesterszak elvégzése kínálkozik, amelyre építhető tanárszak.

Kreditelismertetési eljárás

Ez tehát az a folyamat, amit akkor kell kezdeményeznie a jelentkezőnek a megcélzott egyetemnél/főiskolánál, ha olyan diplomával szeretne egy adott mesterszakra jelentkezni, amely arra a mesterszakra nem egy az egyben (teljes kreditbeszámítással) elfogadható.

Ez az adott szak képzési és kimeneti követelményeiből (KKK) olvasható ki.

A kreditelismerési eljárás, azaz a kérelem beadása bármikor indítható, nem kell, sőt nem is ajánlott vele megvárni a felvételi jelentkezési időszakot. Ha időben benyújtja a pályázó kérelmet, időben választ kap az intézménytől határozat formájában, és így a felvételi jelentkezéskor már tudja, hogy érdemes-e jelentkeznie a kívánt szakra.

A kreditelismertetési űrlap ki- és letölthető a dokumentumtárból. A bírálóknak 22 munkanap áll rendelkezésükre a döntéshez. Az eljárás nálunk ingyenes.

A kérelemhez szükséges csatolni az elismerés alapját képező diplomamásolatot vagy diplomamásolatokat, valamint a kreditigazolás(oka)t. Egy adott képzést gondozó Tanszék ezen kívül kérhet az elismertetni kívánt kreditekről tárgytematikát is.

Az elismerés alapja a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 49.§ (5) bekezdése:

"Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kreditelismerés – tantárgy (modul) előírt kimeneti követelményei alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. A tudás összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: Képzési és Kreditátviteli Bizottság, KKB) végzi."

A 2025. évi általános eljárásban jelentkezők kreditelismertetési kérelmének beküldési határideje 2025. május 31.

A kreditelismerési határozatot az E-felvételibe NEM kell feltölteni!

Részismereti hallgatói jogviszony

Kérdés tehát, hogy ha a jelentkező alapvégzettsége nem fogadható el teljes kreditbeszámítással a kívánt mesterszakra (mert pl. a kreditelismerési eljárás  elutasító határozatot eredményezett) akkor mit lehet tenni?

A bolognai rendszer lehetővé teszi, hogy ilyen esetben ne csak az alapképzésben lehessen pótolni a hiányzó krediteket (azaz kötelezően megmérettetni újra egy felvételi eljárásban és 6 félévet tanulni egy alapképzési szakon), hanem az ún. részismereti jogviszony keretében.

A jogviszony kérelemmel létesíthető, önköltséges, felvételizni nem kell. A részismereti jogviszony adatbejelentő és kérelem űrlapok ki- és letölthetők a dokumentumtárból.

Igyekszünk minden szakunkon biztosítani annak lehetőségét, hogy a vágyott mesterképzéshez hiányzó kreditek megszerezhetőek legyenek. Ez a képzés önköltséges, két félévre létesíthető, bővebb információ ITT.