A mesterképzésekről közérthetően

Mesterképzés - diplomásoknak és diploma előtt állóknak

A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA, MSc) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet, illetve egyetemi szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett. A felvétel pontos követelményeit (az elfogadható diplomák körét nem, de a vizsga jellegét, pontszámítást igen) a felsőoktatási intézmények határozzák meg.

A mesterképzés a 2006. évi felvételi eljárástól Magyarországra is bevezetett bolognai oktatási rendszer második képzési szintje. Míg az alapszakos diploma (BA v. BSc, azaz Bachelor of Arts v. Bachelor of Sciences) - ha mindenáron meg akarjuk feleltetni a hagyományos rendszerbelinek, akkor - kb. főiskolai szintűnek felel meg, a mesterdiploma (MA v, MSc, azaz Master of Arts v. Master of Sciences) ennek egyetemi szintű megfelelője lehet. A 6-8 féléves alapszakos tanulmányok után következik, általában 4 féléves képzés.

Az államilag finanszírozott (2012-től: állami ösztöndíjas) mesterképzésbe az alapszakot végzettek 35%-a léphet tovább, a többiek költségtérítéses (2012-től: önköltséges) képzésben tanulhatnak. A továbblépéshez felvételi vizsgát kell tenni, mely felsőoktatási intézményenként és azokon belül szakonként különböző jellegű lehet (írásbeli, írás- és szóbeli, beszélgetés vagy tételhúzás, esetenként alkalmassági), abban azonban zömében megegyeznek, hogy az előző diploma eredménye a felvételi pontszámításnál latba esik. Ami nem is csoda, hiszen a mesterképzésbe a legjobbakat várja a felsőoktatás. Ezért megéri tehát jól tanulni már az alapképzésben is.

A hagyományos rendszer szakjaihoz képest az alapszakok köre szűkebb választási lehetőséget kínál, ezzel szemben a mesterképzésben jóval szélesebb a választék.

A mesterképzéseket két csoportra oszthatjuk: diszciplináris és tanári mesterszakokra.

Természetesen azok előtt is nyitva állnak a mesterképzések, akik már rendelkeznek diplomával, és azt még a régi, hagyományos rendszerben szerezték.

Milyen mesterképzés választható az alapképzési szakunkra?

A "honnan hová" fontos kérdés a bolognai rendszer útvesztőiben.

Nyilván vannak esetek, mikor ez a kérdés nem merül fel, mert pl. egy történelem alapszakot végzett hallgató történelem mesterképzésben szeretné folytatni a tanulmányait, vagy pl. germanisztika BA-val német nyelv, irodalom és kultúra MA-n szeretne végezni a diák. Ennél azonban sokkal nagyobb távlatok vannak a mesterképzésben, és ez egyben azt is jelenti, hogy a dolog ennél jóval bonyolultabb. A továbbiakban igyekszünk a jogszabályok megfogalmazta információkat közérthető formába önteni - emellett természetesen eláruljuk, hogy hol is lehet utánaolvasni a dolgoknak.

Kezdjük mindjárt ott, hogy hol is van az leírva, hogy milyen szakok léteznek, hogyan lehet azokra bekerülni, és mit nyerünk, ha elvégzünk bizonyos tanulmányokat?

Ezt a szakok képzési és kimeneti követelményei tárgyalja (kivéve a pedagógus képzési területet tanárképzéseit, melyet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet szabályoz).

Ezekből jól látható, hogy a diszciplináris (nem tanári) mesterképzések zöme esetén.

- vannak olyan alapdiplomák, melyek a továbbtanuláskor teljes kreditbeszámítással, azaz egy az egyben elfogadhatók,
- vannak olyanok, melyek bizonyos feltételekkel fogadhatók el (azaz bizonyos számú kredittel eleve rendelkezni kell meghatározott ismeretkörökben), és
- vannak olyanok, melyek elfogadhatók ugyan, de csak akkor, ha a továbbtanulni szándékozó a jelentkezés előtt különbözeti tanulmányokat folytat és az ismeretkörönként előírt kreditmennyiséget megszerzi.

Az utóbbi két esetben a kreditek meglétét igazolni kell, ezt nevezik kreditelismertetési eljárásnak. Amennyiben a kreditelismertetés során az derül ki, hogy nincs meg a szükséges kreditmennyiség a jelentkezéshez, akkor az előtanulmányokat részismereti hallgatói jogviszony keretében végezhetik el azok, akinek nincs már hallgatói jogviszonyuk felsőoktatási intézménnyel.

Tanári mesterképzés

A tanári mesterképzés 2017-től újra megváltozott, majd 2022-ben ismét módosul . A korábbi, alapképzés utáni 5 féléves kétszakos tanári mesterszakokat 2016-ban lehetett utoljára indítani. 

A tanári oklevelet szerezni kívánó középiskolásoknak 2013-tól az osztatlan tanárképzésbe kell jelentkezniük.

Akik alapképzésbe jelentkeztek, azok az itt leírtak szerint válthatnak képzést.

A diplomával már rendelkezők számára továbbra is nyitott a(z újabb) tanári oklevél megszerzésének lehetősége, 2 és 4 féléves képzésben. Tanárszakjainról és a részletes jelentkezési feltételekről itt olvashatnak.

****

Az osztatlan képzési rendszer tanári mesterszakjait (ún. rövid ciklusú képzés) egyszakos, levelező munkarendű képzésként hirdetjük.

Ezen szakok 2 féléves meghirdetéseire jelentkezhetnek azok, akik

- azonos szakon egyetemi/mester szintű oklevéllel rendelkeznek és most a tanári szakképzettséget szeretnék hozzá megszerezni

- azonos szakon főiskolai tanári oklevéllel rendelkeznek és most mesterszintűre szeretnék emelni a szakképzettségüket

Ezen szakok 4 féléves meghirdetéseire jelentkezhetnek azok, akik

- eltérő szakos tanári oklevéllel rendelkeznek (főiskolai/egyetemi/mester szinten)

- tanító oklevéllel rendlkeznek.

A nyelvi tanárszakokon bemeneti feltétel még egy C1-es komplex nyelvvizsga az adott nyelvből. Ezt legkésőbb az adott évi felvételi eljárás utolsó dokumentumpótlási határidejéig lehet pótlólag csatolni a felvételi jelentkezéshez.

****

2022-től 2 féléves szaktanári képzések is hirdethetők azok számára, akik Pedagógus I. vagy annál magasabb fokozatra szóló besorolással bírnak.

A képzés célja:

• továbbképzés típusú, szakterületi tudást bővítő felkészítés
• emelt szintű érettségire felkészítő ismeretek átadása a főiskolai tanári szakképzettséggel, általános iskolai típusú tanári szakképzettséggel rendelkezők részére
• szintemelő továbbképzés biztosítása

****

Hogyan lehet tanár jogászból, mérnökből, közgazdászból, szakoktatóból vagy egyéb, tanári vagy tanítói oklevéllel nem rendelkező diplomásból?

Ha van olyan szakmai tanárszak, amely az ő végzettségükre épül, akkor először azt kell elvégezniük (lsd. 283/2012. kormányrendelet). Ez után végezhetnek el közismereti tanárképzést.

Ha nincs ilyen, akkor sajnos a tanári pályát elölről kell kezdeniük (10 féléves szakpáros osztatlan tanárképzés), vagy szerencsés esetben egy olyan diszciplináris mesterszak elvégzése kínálkozik, amelyre építhető tanárszak.

Kreditelismertetési eljárás

Ez tehát az a folyamat, amit akkor kell kezdeményeznie a jelentkezőnek a megcélzott egyetemnél/főiskolánál, ha olyan diplomával szeretne egy adott mesterszakra jelentkezni, amely arra a mesterszakra nem egy az egyben (teljes kreditbeszámítással) elfogadható.

Ez az adott szak képzési és kimeneti követelményeiből (KKK) olvasható ki.

A kreditelismerési eljárás, azaz a kérelem beadása bármikor indítható, nem kell, sőt nem is ajánlott vele megvárni a felvételi jelentkezési időszakot. Ha időben benyújtja a pályázó kérelmet, időben választ kap az intézménytől határozat formájában, és így a felvételi jelentkezéskor már tudja, hogy érdemes-e jelentkeznie a kívánt szakra, valamint indexmásolat és egyéb dokumentumok helyett (pl. oklevélmelléklet) elegendő a kreditelismerési határozatot mellékelni a jelentkezési laphoz.

A kreditelismertetési űrlap ki- és letölthető a dokumentumtárból. A bírálóknak 22 munkanap áll rendelkezésükre a döntéshez. Az eljárás nálunk ingyenes.

A kérelemhez szükséges csatolni az elismerés alapját képező diplomamásolatot vagy diplomamásolatokat, valamint a kreditigazolás(oka)t. Egy adott képzést gondozó Tanszék ezen kívül kérhet az elismertetni kívánt kreditekről tárgytematikát.

Az elismerés alapja a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 49.§ (5) bekezdése:

"Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kreditelismerés – tantárgy (modul) előírt kimeneti követelményei alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. A tudás összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: Képzési és Kreditátviteli Bizottság, KKB) végzi."

Részismereti hallgatói jogviszony

Kérdés tehát, hogy ha a jelentkező alapvégzettsége nem fogadható el teljes kreditbeszámítással a kívánt mesterszakra (mert pl. a kreditelismerési eljárás  elutasító határozatot eredményezett) akkor mit lehet tenni?

A bolognai rendszer lehetővé teszi, hogy ilyen esetben ne csak az alapképzésben lehessen pótolni a hiányzó krediteket (azaz kötelezően megmérettetni újra egy felvételi eljárásban és 6 félévet tanulni egy alapképzési szakon), hanem az ún. részismereti jogviszony keretében.

A jogviszony kérelemmel létesíthető, önköltséges, felvételizni nem kell.

Igyekszünk minden szakunkon biztosítani annak lehetőségét, hogy a vágyott mesterképzéshez hiányzó kreditek megszerezhetőek legyenek. Ez a képzés önköltséges, két félévre létesíthető, bővebb információ ITT.