OKTATÁSI ESÉLYEKÉRT!
PÁLYAORIENTÁCIÓS MENTORPROGRAM FEJLESZTÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja1 keretében a Pécsi Tudományegyetemen működő Inkluzív Kiválóság Kutatócsoport2 támogatást nyert 4 tanévet felölelő tervei megvalósítására. Az „Oktatási Esélyekért” elnevezésű kutató-fejlesztő csoportunk3 az ELTE PPK kutatói mellett a PTE-n működő roma szakkollégiumokat, valamint az Arany János Programot működtető középfokú intézményt (Gandhi Gimnázium, Kollégium és AMI4) és annak általános iskolai partnereit (10 általános iskolát) vonja be a tervezett négyéves kutatási-fejlesztési munkába.
Egy komplex vizsgálat szerint5 az Arany János Programok fontos szerepet játszanak az oda járó hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikereiben, lemorzsolódásuk megelőzésében. Az is láthatóvá vált, hogy ennek ellenére évről évre nehezebb a tanulók programba bevonása, miközben a makrostatisztikai adatok szerint az AJP-s iskolák vonzáskörzetében bőven találhatók felvehető hátrányos helyzetű tanulók. A beiskolázás nehézségében több ok is szerepet játszik. Vonzóbb a rövidebb iskolai út, a tanulási időszakban is jövedelmet hozó szakmatanulás, azonban éppen itt a legjellemzőbb a magas arányú lemorzsolódás. További akadály, hogy a középiskolába lépéskor már sok tanuló olyan hiányosságokat halmoz fel, hogy az érettségit támogató Arany János Programba vagy nem nyer felvételt, vagy lemorzsolódik a magas követelmények miatt. Szintén gátló tényező, hogy sem a diákok, sem a családok nem ismerik és így nem merik vállalni az érettségihez kötődő hosszabb tanulmányi utakat, lehetőségeket. Sokszor riasztó számukra a lakóhelytől távoli, kollégiumi elhelyezést igénylő továbbtanulási forma, amikor a diák „kiesik” a családból, melyben sokszor pénzkereső szerepet is betölt.
A beiskolázás nehézségének problémakörét látva a Kutatócsoportunk által tervezett kutatás- fejlesztés fő célja egy komplex általános iskolai pályaorientációs-mentorprogram kidolgozása, kipróbálása, beválásának mérése. A korai iskolaelhagyás megelőzését, megakadályozását vizsgáló kutatások kiemelten említik a mentorok szerepét, akik személyre szabottan tudnak a tanulói élethelyzethez, igényekhez igazodni, és segítő megoldásokat találni.
A pályaorientációs mentor – az erre kiválasztott általános iskolai tanár – hatodik osztálytól segíti, hogy az Arany János Programba és más középfokú intézménybe eljussanak a hátrányos helyzetű diákok, hogy ott aztán középfokú végzettséget szerezzenek. A mentori munka hatékonyságának mérése, modellszerű leírása és terjesztése Kutatócsoportunk alapvető célja.
1 https://mta.hu/kozoktatas-fejlesztesi-kutatasi-program/kozoktatas-fejle…
2 https://btk.pte.hu/hu/tudomany/kutatokozpontok/inkluziv-kivalosag-kutat…
3 Kutatásvezető: Varga Aranka (PTE), Kutatócsoport tagok: Fehérvári Anikó (ELTE), Kőszegi Krisztián (Roma Szakkollégium), Horváth Gergely (PTE), Jakab Natália (Gandhi Gimnázium)
4 http://gandhigimi.hu/)
5 https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/23821
Konkrét tervek és ütemezés
|
2021/2022-es tanév |
A fejlesztés első lépése olyan köznevelésben dolgozó pedagógusok (8-10 fő) bevonása különböző dél-dunántúli általános iskolából, akik már eddig is sikeresen segítették a hátrányos helyzetű tanulók Arany János Programba való eljutását. Az ő tapasztalataikra, illetve a feltárt nemzetközi szakirodalmakra építve a mentorok feladatainak közös meghatározása, és a bevont pedagógusok célzott felkészítése történik. Ezzel egyidőben a középiskola (Gandhi Gimnázium) a pécsi egyetemi roma szakkollégiumokkal közösen kidolgoz egy olyan többéves programsorozatot, melybe csatlakozva az általános iskolások tudatosan készülhetnek a középiskolára, többek között az Arany János Programban való részvételre.
|
2022/2023-as és 2023/24-es tanév |
A fejlesztés folyamata során a mentorok a tanulókat pályaorientáló feladataikat iskolájukban végzik, és egyúttal rákapcsolódnak a középiskola által kínált programsorozatra. Tanévenként történik az elért eredmények értékelése, a tapasztalatok fejlesztő célú visszacsatolása. A fejlesztés mindvégig erősen épít a pedagógusok horizontális tanulására, vagyis olyan pedagógus műhelymunkát valósít meg, ahol tapasztalatcserére van lehetőségük. Így egyidejűleg valósul meg a tanulói körben végzett mentori munka és a tapasztalatok átadását szolgáló, pedagógusok közötti kölcsönös tanulási folyamat, ezzel is növelve a fejlesztés hatékonyságát.
|
2024/2025-ös tanév |
A fejlesztés utolsó szakaszában – a folyamatosan működő mentori munka és az ezt kísérő pedagógus tapasztalatcsere mellett – a fejlesztés modellszerű leírása történik a pedagógusok bevonásával az adaptálhatóság érdekében. Ezzel egyidőben különböző vizsgálatok zajlanak a fejlesztés hatásának mérésére. Emellett a fejlesztések eredményei bemutatásra kerülnek különböző pedagógus- fórumokon, beépülnek a tanár- és a szakvizsgás képzés kurzustartalmaiba a Pécsi Tudományegyetemen, továbbá publikációk és konferenciaelőadások születnek.
Összeállította:
Dr. Varga Aranka
kutatócsoport vezető
E-mail: varga.aranka@pte.hu
Telefon: 30/6323498
PTE BTK
