A közösségi alapú tanulás (Community Based Learning) a környezeti-kapcsolati felelősség és a társadalmi fenntarthatóság eszméit és értékrendjét követő gyakorlat. A diákok felsőoktatásban végzett tanulmányi munkáját a kötelező gyakorlaton túl is összeköti az egyetemek környezetében működő közösségekkel, társadalmi szervezetekkel. Tanszékünk az elsők között honosította meg ezt a felelős, erőforrások összekapcsolására építő gyakorlatot hazánkban.
A fogadó szervezetek így értékes, képzett munkaerőhöz juthatnak, a diákok gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, az egyetemi tanszék - s általa az egyetem - erősebben integrálódik a helyi közösségbe. Minden érintett fél kapcsolati hálózata kiterjed, társadalmi tőkéje megnövekszik.
Diákjaink a közösségi alapú tanulási programokban - a tanterv engedte mértékig bekapcsolódva - természetesen krediteket is szerezhetnek. Tanulmányi munkájukat az egyetemi oktató és a külső fogadó szervezet közösen irányítja. Képzési programjaink a hallgatókat felkészítik a személyes és közösségi segítés, fejlesztés területein való közreműködésre, és a társadalomtudományi kutatásokban, elsősorban a szükségletfelmérő és az értékelő kutatásokban való részvételre.
Egy másik fontos kapcsolódási terület az egyetemi önkéntesség. Tanszékünk maximálisan támogatja és elismeri a diákok önkéntes munkáját. Szoros munkakapcsolatot alakítottunk ki a Baranya Megyei Önkéntes Centrummal. A diákok ezen a szervezeten keresztül, mint regisztrált önkéntesek kapcsolódhatnak különböző, a közjóra irányuló civil kezdeményezésekhez, és segíthetik az állami és egyházi szervezetek munkáját is. Fontosnak tartjuk, hogy a magunk kezdeményezéseivel hozzájáruljunk a hazai önkéntesség fejlesztéséhez, szem előtt tartva, hogy az önkéntesség feltétele az önkéntes aktív, cselekvő személyes részvétele, involváltsága; és az önkéntesség minden kényszertől mentesen, szabad elhatározásból, saját döntés, vállalás alapján végzett tevékenység.
Mind a közösségi alapú tanulás, mind pedig az önkéntesség gyakorlása során fontos a következő szempontok figyelembevétele:
- Mindkét forma költséghatékony megoldást jelenthet akkor, ha egy szervezet valamilyen, az adott projekthez hozzáadott érték megvalósítására törekszik. Tekintettel a válság nyomaira, átmeneti kapacitásproblémák is áthidalhatóak ezeknek a forrásoknak a segítségével. Egyik sem jelent azonban „ingyenmunkát", mindkét esetben figyelembe kell venni a felmerülő költségeket. Ezek egy része menedzsment költség, azaz a szupervízió, a koordináció, a kommunikáció költsége - tanszékünknek erre jelenleg kevés felszabadítható kapacitása van, de igyekszünk minden megkeresésre válaszolni. Más költségek közvetlenül az adott feladathoz kapcsolódnak (az utazás, étkezés, a felelősségbiztosítás költségei, amelyet sem a nemritkán napi megélhetési gondokkal küzdő diákok, sem pedig a tanszék nem tud átvállalni).
- Az egyetemi élet sajátossága, hogy a szeptemberben, illetve februárban induló félév tervezését hónapokkal korábban meg kell kezdenünk. Így a közösen megvalósítandó program tervezésének optimális ideje az előző év novembere, illetve a tárgyév április-májusa.
Eddigi eredményeink:
Korábbi, az önkéntességet középpontba állító kurzusainkhoz kapcsolódó gyakorlati tevékenységük, közösségfejlesztő munkájuk, és számos egyéni kezdeményezésük mellett hallgatóinknak a 2012/13 tanév második félévében alkalma nyílt bekapcsolódni a „Felelő(s) Közösségek - Response-able Communities nemzetközi konferencia szervezési munkálataiba (További információk).
A 2013/14-es tanév tavaszi félévében a Baranya Megyei Munkaügyi Központ és a Türr István Képző és Kutatóintézet egyes kutatásait segítették hallgatóink.
További szempontok:
A modern értelemben vett önkéntesség hazánkban viszonylag új fejlemény, így érdemes áttekinteni azoknak az országoknak a tapasztalatait, amelyekben évtizedes tapasztalatok halmozódtak fel e téren:
Az önkéntes-menedzsment gyakorlata a fejlett országokban kilenc sarokpontra támaszkodik. Ezek a következők:
- az önkéntes szupervíziója, a vele való kommunikáció
- felelősségbiztosítás
- szűrés, kiválasztás
- rendszeres adatgyűjtés az önkéntesek tevékenységéről
- a szervezet önkéntespolitikája, munkaköri leírás (mindkettő írásban lefektetve)
- az önkéntes tevékenységének elismerésére irányuló mozzanatok
- az önkéntesek szervezetre gyakorolt hatásának éves értékelése
- szakmai képzések szervezése az önkéntesek számára
- az önkénteseket irányító fizetett alkalmazottak képzése (Hager, Brudney, 2004)
Az önkéntesbarát szervezet (Allen, 2006) négy alapvető jellemzője a következő:
- A munka alapjait küldetésük világos megfogalmazásával teremtik meg. Képesek kommunikálni, hogy miben lesz jobb, más a világ a szervezet munkája nyomán. Fizetett munkatársakat és önkénteseket egyaránt alkalmaznak céljaik elérésére.
- Az inspiráló vezetést hatékony menedzsmenttel társítják. Az önkéntesekért a teljes szervezet felelősséget vállal, de világosan definiált keretek között.
- Ügyelnek a fizetett munkatársak és az önkéntesek partneri viszonyára, pontosan meghatározzák a szerepeket, elősegítik egymás kölcsönös megbecsülését, és segítenek abban, hogy a szervezet küldetését mindannyian szem előtt tartsák.
- Képesek tanulni, növekedni és változni: ez azt jelenti, hogy meghallgatják az önkéntesek véleményét, és tanulnak tőlük.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a tapasztalatok szerint növekvő, vagy egyenletesen magas munkanélküliségnél az önkéntességet rivális tevékenységnek tekintik, olyannak, mint ami munkahelyeket vehet el a potenciális fizetett alkalmazottaktól.
