Afrika a 21. századra gazdasági, politikai, szociális, és mindenekelőtt külpolitikai és külgazdasági értelemben felértékelődött. Az eddig (főként a globális média által) közvetített főként sztereotip képhez képest a kontinens számos lehetőséget kínál a vele együttműködő partnerek számára (partnerségről szól többek között az Európai Unió Afrika-stratégiája is). Természetesen a realitás azt a képet vázolja, amelyben a kontinensről Európába, ezáltal Magyarországra is hatást gyakorló migráció eddig ismeretlen kihívások elé állít bennünket. Ezek a kihívások természetüknél fogva egyrészt kizárják az egyetlen állam által kínált megoldást, azaz szükséges az államok és az egyéb típusú szereplők közötti szoros együttműködés, mind szociális, egészségügyi, kulturális, illetve mind gazdasági és politikai vonalakon, másrészt csakis akkor vezethet eredményre, ha lehetővé teszi a különböző tudományos területek és diszciplínák közötti összhangot és kooperációt.
Szakmai szempontból a Kutatóközpont célja, hogy legyen hazánkban olyan kutatási potenciál, s ennek kifejlesztésével párhuzamosan olyan szakemberképzés, amely képes kinevelni olyan személyeket, akik értik és ismerik Afrika problémáit, egyben lehetőségeit, összességében Afrika realitásait. Ezáltal gazdagíthatják a magyar tudományos teljesítmények sorát e vonatkozásban is. Ehhez a Központ az elmúlt évek során a legmarkánsabban járult hozzá. A jövőre nézve pedig képes egy leendő Afrikanisztika mesterszak megalkotására, annak koordinációjára.
A mai Afrika és az afrikai politikai-gazdasági viszonyok és átalakulások megértéséhez sokoldalú, diszciplínák közötti társadalomtudományi ismeretekre és tudásokra van szükség (mind inter-, mind multidiszciplináris tudásra). Ezt figyelembe véve a Kutatóközpont a PTE valamennyi, Afrikával foglalkozó munkatársát, oktatási, kutatási egységét bevonja a munkába.
A Központ jelentőséggel bír a magyar felsőoktatásban, hiszen az első ilyen jellegű kutatási centrum. A PTE BTK nemzetközi kapcsolatok szakához is hatványozottan járult hozzá az elmúlt években, kurzusok, előadások, konferenciák formájában.
Az AKK 2010 óta kétévente rangos nemzetközi Afrikanisztika-konferenciát szervez Pécsett. Ez valójában a magyar Afrikanisztika felvonuló terepe és ünnepe is egyúttal. A pécsi szerkesztésű Afrika Tanulmányok folyóirat mára az MTA C kategóriás szakfolyóirata, idén 11. évfolyamát adják ki. A Kutatóközpont tagjai folyamatos terepkutatásokat folytatnak Tanzánia, Ruanda, Kenya országaiban. A Kutatóközpont továbbá Erasmus+ nemzetközi kreditmobilitás partnerségek kiépítéséhez is hozzájárult Etiópia, Botswana és Kenya relációjában. Végezetül: a 2016-ban létrehozott MTA Afrika Albizottság létrejöttében vett részt tevékenyen – az albizottság titkára az AKK vezetője.
Dr. Tarrósy István
Dr. Szamosi Gertrud (egyes kurzusokban tart egy-egy órát)
Dr. T. Horváth Attila (külsősként szuahéli kurzust tart évente, másfél évente)
Bagi Judit
Dömös Marianna
Linda Ouma (nem doktori hallgató, most jelentkezett MA-ra)
Jelentős és kiterjedt nemzetközi kapcsolati hálója van a Kutatóközpontnak mind Kelet-közép-Európában, mind a globális térben. A hazai afrikanisztikai szereplők valamennyi tagjával aktív kapcsolatot ápol, mellette az USA-ban, Kínában, Afrika számos országában, továbbá Oroszországban, az EU több tagállamában tart fenn aktív kapcsolatot kutatókkal, tanszékekkel, intézetekkel, civil szervezetekkel.
Évente számos hallgató választ afrikai témát szakdolgozata témájául mind a magyar, mind az angol nyelvű nemzetközi kapcsolatok képzésekben. Évről évre több hallgató választ afrikai témát PhD kutatásaihoz.
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság | Portál csoport - 2020.