Így néptelenedett el Magyarország egyik gyöngyszeme, az Ormánság

Az államszocializmus falupolitikáját, a parasztság felszámolását, a mezőgazdaság kollektivizálását máig nem heverte ki a vidéki Magyarország. A második világháború sok százezres embervesztesége, a tömeges át- és kitelepítések, az ideológiai fordulat hatásai meghatározták az elmúlt hetven év gazdasági és társadalmi folyamatait. 

A Qubiten korábban ismertetett építészetszociológiai kutatások például feltárták, milyen mélyreható változást tükröznek a településképet eluraló Kádár-kori kockaházak, és azzal is részletesen foglalkoztunk, hogy milyen gazdasági és társadalmi konfliktusokat és visszafordíthatatlan folyamatokat generált a szovjet mintájú, ideológiai alapon levezényelt erőszakos kolhozosítás.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszékének munkatársai egy rövidesen lezáruló szlovén-magyar kutatási program keretében a vidékről városba, illetve a városból vidékre irányuló belső migráció néprajzi és kulturális antropológiai vetületeit vizsgálták Baranyában, kiemelten az Ormánságban. A magyar határ déli, a szlovén határ északi oldalán végbement átalakulások jól jellemzik, hogy mi történt a 20. század közepétől az egykori béketábor közép-kelet-európai régióiban. 

A még csak részben publikált eredmények szerint a népességet és a tájat is átstrukturáló folyamatok mintázata az egyedi vonások ellenére is univerzális vonásokat mutat. A vizsgálat Baranya megyei aspektusairól Máté Gábor, a programban magyar részről harmadmagával részt vevő néprajzkutató, a PTE egyetemi adjunktusa számolt be a Qubitnek. Tovább a teljes íráshoz >>

Forrás: qubit.hu
Fotó: Kurucz Réka