Heidl György (1967) – 1993-ban végzett a PTE magyar-esztétika szakán, 1993-tól tanít a PTE BTK Esztétika Tanszékén. 2000-ben szerzett doktori fokozatot a CEU Medieval Studies doktoriskolájában. 2012-ben habilitált a Debreceni Egyetemen filozófiából. 2018-tól egyetemi tanár. 2020-tól az MTA doktora filozófia tudományterületen.
Oktatóként elsősorban európai kulturtörténetet, antik és középkori esztétikatörténetet, korakeresztény és bizánci művészettörténetet tanít alap és mesterszakon, pedagógiatörténetet és nevelésfilozófiát doktori képzésben. A Neveléstudományi Doktoriskola törzstagja, a Pedagógiatörténet és Nevelésfilozófia program vezetője.
Fő kutatási területe az ókeresztény filozófia, teológia, művészet és irodalom.
Gálosi Adrienne Pécsett a JPTE-n (ma PTE) magyar – angol – művészettudomány szakokon szerzett diplomát. A fonák színei című, a műfordítás nyelvfilozófiai, hermeneutikai kérdéseiről szóló disszertációját az ELTE Filozófia Doktori Iskolájában 2002-ben védte meg. Ugyanott habilitált 2018-ban esztétikából. 2002-től tanít a PTE BTK Esztétika Tanszékén, elsősorban esztétikatörténeti valamint modern és kortárs művészetelméleti kurzusokat tart. Fő kutatási területe a modern és kortárs angolszász művészetelmélet, valamint a kortárs esztétikai irányzatok. Rendszeresen publikál művészeti kritikákat. Tanulmánykötete: Művészet mindenek dacára, Kronosz, 2017.
Popovics Zoltán (1969) – 1992-ben végzett a PTE magyar-esztétika szakán, 1997-től tanít a PTE BTK Esztétika Tanszékén. 2005-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE Esztétika Doktori Iskolájában, 2014-en habilitált a PTE-n irodalomtudományból.
Oktatóként elsősorban XIX. és XX. századi esztétikatörténetet és kortárs művészetelméleteket oktat mind az alap- és a mesterszakon. De tartott már doktori kurzusokat is. Fő kutatási területe a fenomenológia, a XX. és XXI. századi francia filozófia és a kortárs képelméletek.
Eddig három kötete jelent meg: Sans lieu – A távollét esztétikája. Budapest, Typotex, 2021; A prezentifikáció fenomenológiája. Budapest, L’Harmattan, 2014; „Noli me legere”! – Tanulmányok Maurice Blanchot-ról. Budapest, Pongrác Kiadó, 2013.
Görföl Balázs (1984) – 2007-ben végzett a PTE BTK esztétika–magyar szakán, azóta tanít az Esztétika Tanszéken. 2015-ben szerzett doktori fokozatot a PTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában, értekezése később a Balassi Kiadónál jelent meg könyv formájában (Hans-Georg Gadamer művészet- és költészetfelfogása).
Oktatóként elsősorban esztétikatörténeti, műelemző és kritikaíró kurzusokat tart. Fő kutatási területe a hermeneutika, Kafka életműve és a kortárs magyar irodalom. 2010 óta a Jelenkor folyóirat szerkesztője, jelenleg főszerkesztő-helyettese. Rendszeresen jelennek meg kortárs magyar irodalmi kritikái, rendre közreműködik moderátorként irodalmi könyvbemutatókon.
.jpg)
Horváth Olivér Design- és művészetelmélet, illetve esztétika szakon végzett, politológiai tanulmányokat is folytatott, a PTE-n főleg XIX–XX. századi és kortárs művészettel, médiumelmélettel és filmmel kapcsolatos tárgyakat oktat. Cikkei többsége képzőművészet, design, építészet és politika metszeteivel foglalkozik. A magyar tengerakarás és tengeremlékezet történetét feldolgozó prokaryote precariat tagjaként, valamint a téreltérítés munkacsoporttal néhányszor esztétikum előállításában, illetve kulturális és oktatási kísérletekben is részt vett (SKC Galerija, Trafó; Ernst Múzeum, Ludwig Múzeum; Budapest Design Week, Work Area), a Soha ne mondd, hogy soha – Trianon 100kiállításon kurátorként dolgozott. A Disegno folyóirat szerkesztője.
Horváth Károly (1959) – 1988-ban végzett a JPTE Tanárképző Kar irodalom-művészettudomány szakán; diplomamunkájának címe: Karl Heinrich Heydenreich görögség-képének eszmetörténeti vonatkozásai. Végzés óta a PTE BTK Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszékének oktatója. 2004-ben szerzett doktori fokozatot a PTE Irodalomtudományi Doktori Program Programjában; értekezésének címe: „Theoria cum praxi”? Adalékok a regényelmélet és a regényírói gyakorlat viszonyáról Christian Friedrich von Blanckenburg Versuch über den Roman és Beyträge zur Geschichte deutschen Reichs und deutscher Sitten. Ein Roman című munkáiban.
Oktatóként propedeutikai, esztétika- és művészettörténeti kurzusokat tart. Kutatási területei: a felvilágosodás esztétikája Kant előtt; a magyarországi Lessing-recepció filológiai problémái; Katona József Bánk bán előtti munkáinak kritikai kiadása. Évtizedek óta publikál németből készült mű- és szakfordításokat.
