A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozat leadása a záróvizsgára bocsátás feltétele.
Az adott szemeszterben a szakdolgozatok leadásának módjáról, határidejéről és a záróvizsgákra való elektronikus jelentkezésről a hallgatók a BTK honlapjának megfelelő oldalán tájékozódhatnak:
Szakdolgozat feltöltés, záróvizsga (pte.hu)
A szakdolgozattal kapcsolatos általános kérdésekről a Kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) rendelkezik, lásd 17. fejezet (59-60§). Ennek értelmében a hallgató a nyomtatott szakdolgozattal mindenben megegyező elektronikus változatát a dolgozatnak köteles feltölteni a NEPTUN tanulmányi rendszerbe az adott tanévben meghatározott időpontig.
A szakdolgozat célja, hogy a jelölt a választott témakörben bizonyítsa, hogy képes az elsajátított ismeretek szintetizálására, a tudományos munkához szükséges kezdeti lépések megtételére, továbbá a választott nyelven való értekezésben megkívánt módszertani és stiláris eljárások alkalmazására. A szakdolgozat tükrözi a hallgató tájékozottságát a témára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomban, valamint szakmai ítélőképességét az eredmények elemző, kritikai és összegző áttekintése során. A szakdolgozat elkülöníthető főszöveg mellett tartalmazhat egyéb mellékleteket (jegyzetek, függelék, illusztrációk).
Szakdolgozati témakörök:
- BA képzés: a hallgatók választott tudományterületükön („szakmai modul”) belül szabadon választhatnak témát, melyet a témavezetővel vagy a szakfelelőssel egyeztetni kell. Témavezetőnek / konzulensnek felkérhetők a szak oktatói, illetve a szakfelelőssel történő előzetes egyeztetés után, amennyiben a téma indokolja, úgy az Filozófiai és Művészetelméleti Intézet bármely oktatója.
- MA képzés: a hallgatók mindhárom specializáció tudományterületről választhatnak szakdolgozati témát, témavezetőnek a specializációkban résztvevő tanszékek oktatói kérhetők fel, illetve a szakfelelőssel történő előzetes egyeztetés után, amennyiben a téma indokolja, úgy az Filozófiai és Művészetelméleti Intézet bármely oktatója.
Az elkészült szakdolgozatokat a témavezető valamint egy felkért opponens bírálja és értékeli egységes kari szempont- és pontozási rendszer alapján. A bírálatok vizsgakérdéseket tartalmaznak, melyeket a vizsgázók előre megkapnak és a záróvizsgára felkészülnek a válaszaikkal.
A PTE BTK esztétika és művészettörténet szakokon írt BA illetve MA szakdolgozatokra érvényes követelmények:
A szakdolgozat terjedelme
BA képzésben legalább 40.000 n szóközzel (kb. 20 oldal)
MA diszciplináris képzésben legalább 100.000 n szóközzel. (kb. 50-60 oldal)
Ez nem foglalja magában a tartalomjegyzéket, a jegyzeteket és a bibliográfiát. Illusztráció értékű ábrákat, képeket, hangzó anyagot stb. mellékletben kell a megadott terjedelmen felül a dolgozathoz fűzni. A tartalomjegyzéket (oldalszámmal ellátva) a dolgozat elején, a függelékeket (illusztrációkat), a felhasznált irodalom és források jegyzékét pedig a főszöveget követően kell elhelyezni. A mellékletekre, függelékekre, jegyzetapparátusra és bibliográfiára vonatkozóan terjedelmi megkötés nincs.
A diplomadolgozat formai kritériumai
A diplomadolgozat külső, illetve belső címlapján az alábbi adatoknak kell szerepelni: az intézmény neve, a diplomadolgozat címe, szerző neve, szakja, a konzulens oktató neve, beosztása, tanszéke, a diplomadolgozat benyújtásának helye és éve, mégpedig a következők szerint:
Külső borító:
cím: „Diplomadolgozat”
jobb oldalt alul: Szerző neve, alatta a leadás éve:
Belső borítólap:
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszék
Témavezető neve, beosztása
A dolgozat címe
évszám, Pécs
Szerző neve, szakja
A szakdolgozatokat kizárólag A/4-es lapra lehet nyomtatni, a szöveg oldalformázásának alábbi kritériumaival:
- Margók: fenti, lenti, bal és jobb egyaránt 2,5 cm
- Élőfej és Élőláb egyaránt 1,25 cm
- Kötésmargó helye: balra, 1 cm
- Betűtípus: Times New Roman CE;
- Betűstílus: Normal;
- Betűméret: 12
- Igazítás: sorkizárt;
- Behúzás 1 cm. (Behúzás legyen minden bekezdésnél, kivéve a fejezet címe utáni első bekezdést)
- Sorköz: 1,5 sor
Tartalmi elvárások
A diplomadolgozat a hallgató önálló munkáján alapul. Támaszkodik a témához kapcsolódó korábbi kutatásokra és eredményekre, de emellett saját eredményeket is tartalmaz. Szerzőjének világosan különbséget kell tennie a felhasznált szakirodalmi források eredményei és a saját eredményei között a szakirodalmi források pontos megjelölésével. MA képzésben a dolgozat elkészítéséhez idegennyelvű szakirodalmat is fel kell dolgozni.
A dolgozat felépítésére vonatkozó javaslatok
Cím
A dolgozat címe utal a dolgozat központi témaköreire. Amennyiben szükséges, magyarázó alcím is adható.
Bevezető rész
A dolgozat bevezető része tartalmazza a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetését.
A dolgozat központi témakörének kifejtése
A problémakörrel kapcsolatos szakirodalom feltérképezése, értékelése, a diplomadolgozat megállapításainak kifejtése és érvekkel való alátámasztása.
Összegzés
A dolgozat eredményeinek, következtetéseinek összefoglalása, esetleg a további vizsgálati irányok kijelölése.
Stilisztikai, nyelvhelyességi és helyesírási kérdések
A Helyesírási szabályzat 12. kiadása van érvényben. Helyesírási szempontból javítatlan szöveg érdemjegye automatikusan elégtelen.
Figyelmeztetés
A diplomadolgozat sikerét veszélyezteti, ha:
- a dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül
- a dolgozat szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az eredeti forrás megjelölése nélkül. (Lehet és kell is mások gondolatait ismerni és felhasználni, de nem lehet őket sajátunkként feltüntetni.)
- a dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza
- a dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér
- a dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai hibák bántó mértékben fordulnak elő.
Plágium
A plágium más szerzők gondolatainak, fogalmainak, szavainak, mondatainak használata anélkül, hogy erre az írás készítője írásában utalna. Egy dolgozatban pedig minden olyan gondolatról, amely mögött nem áll hivatkozás, a dolgozat szerzője – nevének a dolgozat fölé írásával – azt állítja, hogy az az ő saját, eredeti gondolata.
Minden esetben jelölni kell az általunk készített szövegben:
- valaki más írott vagy szóbeli közleményéből akár csak egy rövid részt is szó szerint idézünk;
- valaki más írott vagy szóbeli közleményéből szabadon összefoglalva idéz, parafrazeálunk;
- valaki más valamely gondolatát, véleményét, elméletét, fogalmait stb. ismertetjük, bemutatjuk;
- valaki más valamely gondolatát, véleményét, elméletét fogalmait stb. felhasználjuk saját gondolatmenetünk felépítésekor;
- valaki más által megállapított tényt, statisztikai adatot vagy ábrát, illusztrációt felhasználunk;
- bármiféle adat forrását.
- Mindenki által ismert, általános adatokra nem szükséges hivatkozni. (Általános adat például, hogy az 1956-os forradalom október 23-án kezdődött.)
A hivatkozásokkal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a vizsgazz.hu, jegyzet.hu és hasonló oldalak nem számítanak szakirodalomnak! Az internetről letölthető oktatási segédanyagokat, hallgatók által készített előadásokat és a Wikipédia szócikkeit sem javasoljuk, illetve ezeket csak nagy körültekintéssel érdemes felhasználni.
Plágium nyilatkozat
A diplomamunkához csatolni kell az úgynevezett Plágium nyilatkozatot is, amelyet megtalálnak a Kar honlapján a Címlap >> Hallgatóinknak >> Űrlapok menüpont alatt. Az eredetiségről szóló nyilatkozat (plágium nyilatkozat) a feltöltés kötelezettségének vállalására is szolgál.
Címleírás, hivatkozások
A jegyzetben szereplő hivatkozásnak minden fontos bibliográfiai adatot (szerző, cím, megjelenés helye, ideje, kiadó vagy folyóirat neve, oldalszám) tartalmaznia kell. Szak- vagy szemináriumi dolgozatban következetességre kell törekednünk: ha kiválasztottuk valamelyik rendszert (szabályzatot), akkor minden leírást annak megfelelően kell alakítanunk. Az alábbiakban egy véletlenszerűen választott rendszer mintájához alkalmazkodva mutatjuk be a leggyakrabban előforduló eseteket.
1. Egy szerző egy művet tartalmazó könyvének leírása
1-ből így idézünk
„..........”1
1Cassirer, Ernst: A felvilágosodás filozófiája. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest 2007. 28. o.
2. Egy szerző több művét tartalmazó könyvének leírása
- Nem magyar szerző esetében ügyeljünk arra, hogy a családnév kerüljön az első helyre!
- A főcímet kurziváljuk, az alcímet nem!
2-ból így idézünk „.............”1
1Balassa Péter: Flaubert és a műfaj átváltozása, in uő: A színeváltozás. Esszék. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1982. 141–176. o., itt 148. o.
3. Több szerző műveit tartalmazó könyv leírása
3-ból így idézünk
„...............”1
1Adorno, Theodor Wiesenburg: A televízió és a tömegkultúra mintái, in Szecskő Tamás (szerk.): A televíziós jelenség. Gondolat Kiadó, Budapest 1976. 43–65. o., itt 55. o.
4. Folyóiratban megjelent mű leírása
4-ből így idéztünk
„................”1
1Zentai Mária: Két Berzsenyi-vers tér- és időszerkezete, in Irodalomtörténeti Közlemények, 82 (1978) 472–475. o., itt 474. o.
- A szerkesztő nevét gyakran keresgélni kell!
- Az ismert folyóiratok címét rövidítve is megadhatjuk: Irodalomtörténeti Közlemények = ItK!
- A folyóirat számát akkor adjuk meg, ha az évfolyam oldalszámozása nem folyamatos!
Számos további eset lehetséges, ezekre a jelen összefoglaló nem tér ki, a választott hivatkozási rendszer részletes útmutatásáról a dolgozat megírásának elkezdésekor tájékozódni kell. A hivatkozásoknak a szöveg végén felhasznált irodalom jegyzékben szerepelniük kell.
Fontos, hogy egyezzenek meg a szöveg közbeni hivatkozások és az irodalomjegyzék. Azaz, az irodalomjegyzékben csak az a tétel jelenjen meg, amelyikre a szövegben hivatkozás történt; másrészt minden szöveg közbeni hivatkozás jelenjen meg az irodalomjegyzékben. A hivatkozásoknak betűrendben kell szerepelnie.
Az elektronikus források használata megengedett a szakdolgozatban, azonban különös körültekintést igényel. Az elektronikus forrásnak lehet, hogy nincs címe, nincsenek oldalszámok, esetleg a szerző, kiadó vagy kiadási dátum nem található. Ha ezek az információk hiányoznak, kevésbé megbízható forrásnak számítanak. Minden internetes anyagnál járjunk utána a szerzőnek és a címnek, a puszta URL-cím bemásolása nem elégséges. Általános szabály a hivatkozáskor: amennyire lehetséges, meg kell próbálni követni a nyomtatott források esetén előírt szabályokat, és ezt kell kibővíteni az internetes oldalra vonatkozó információval (beleértve a DOI számot). Ha nincs a publikációnak saját dátuma, meg kell adni a letöltés pontos idejét! Példa: folyóiratban megjelenő tanulmány elektronikus folyóiratból: Szerző, A. A., − Szerző, B. B. (publikáció dátuma). Cikk címe. Folyóirat neve, folyóirat száma. Letöltve: dátum, link http://Weboldal
