Záróvizsga

ESZTÉTIKA BA

A szabad bölcsész alapszak esztétika szakmai modul képzésben a záróvizsga két részből áll:

1. A záróvizsgázó mind a témavezetőjétől mind opponensétől kérdéseket kap szakdolgozatának bírálata mellé; a záróvizsgán a szakdolgozat védéseként e kérdésekre kell válaszolnia. A kérdéseket a záróvizsgázó a bírálatokkal együtt előre megkapja. (Az adott szemeszterben a bírálatok és a kérdések Neptunba való feltöltésének határidejéről a szemeszter ütemterve rendelkezik.) A védés során a kérdések megválaszolásához előre készített jegyzeteket használni nem lehet.

2. A záróvizsgázó a képzés során megszerzett tudásáról számot ad. Tételhúzás után felkészülési idő áll a hallgató rendelkezésére felelete megkezdése előtt. A felelet során a felkészülés alatt készített jegyzeteket a vizsgázó használhatja.

Tételsor  (ide kattintva elérhető és letölthető a részletes, bibliográfiával ellátott tételsor)

1. A szépség fogalma Platón filozófiájában. Platón művészet-kritikája.
2. Arisztotelész művészet-elmélete
3. Bizánci esztétika
4. A későreneszánsz poetológiai irodalom esztétikatörténeti vonatkozásai
5. Az ízlés elmélete
6. Az alkotás esztétikája
7. Esztétika és történelem
8. Kant és Hegel
9. Romantika
10. Kierkegaard és Nietzsche
11. Dilthey és Husserl
12. Művészettörténet és művészetfilozófia
13. Heidegger és Gadamer
14. Posztstrukturalizmus, dekonstrukció, posztmodern

MŰVÉSZETTÖRTÉNET

A szabad bölcsész alapszak művészettörténet szakmai modul képzésben a záróvizsga négy részből áll:

1. A záróvizsgázó mind a témavezetőjétől mind opponensétől kérdéseket kap szakdolgozatának bírálata mellé; a záróvizsgán a szakdolgozat védéseként e kérdésekre kell válaszolnia. A kérdéseket a záróvizsgázó a bírálatokkal együtt előre megkapja. (Az adott szemeszterben a bírálatok és a kérdések Neptunba való feltöltésének határidejéről a szemeszter ütemterve rendelkezik.) A védés során a kérdések megválaszolásához előre készített jegyzeteket használni nem lehet.

2. A záróvizsgázó a képzés során megszerzett tudásáról számot ad. Ennek egyik formája, hogy művészettörténeti ill. -elméleti kérdésekre válaszol. Tételhúzás után felkészülési idő áll a hallgató rendelkezésére felelete megkezdése előtt. A felelet során a felkészülés alatt készített jegyzeteket a vizsgázó használhatja.

3. A művészettörténet záróvizsga részét képezi az emlékfelismerés. Egy adott műalkotás azonosítása (alkotó, cím, idő) és rövid bemutatása (technika, kompozíció, stíluskorszak jellegzetességei, ikonográfiai jellemzők, a mű által felvetett sajátos kérdések). A művek listája a hallgatók rendelkezésére áll, elérhetősége: Neptun → MeetStreet → „Művészettörténet specializáció” színtér, amelyhez minden művészettörténet szakmai modult ill. specializációt választó hallgató szakosodásával együtt hozzáférést kap. Ebből a tárból sorszám húzásával kerül kiválasztásra, hogy mely emléket kell a hallgatónak felismernie.

4. Egy a vizsgát megelőző félévben látott kiállítás leíró, értelmező és értékelő írásbeli bemutatása. A kritikát a záróvizsga időpontja előtt minimum egy héttel, írásban kell beadni a szakfelelősnek. Minimális terjedelem: 9.000 n. A kritikát a vizsgáztató oktatók mindegyike elolvassa, a záróvizsgán a kiállítás és az arról készült kritika megvitatása történik. Lehetséges szempontok a kiállítás bemutatásához (nem biztos, hogy minden szempont releváns a választott kiállítás kapcsán, mindig az adott kiállításhoz kell illeszkednie a kérdéseknek):

– A kiállítás helyének, idejének, intézményének, szereplőinek (alkotó(k), kurátor(ok) ismertetése.
– Mennyiben illeszkedik az adott rendezvény az intézmény kiállítási, gyűjtési hagyományába?
– Milyen típusú kiállításról van szó (tudományos, népszerűsítő, egyéb)?
– Milyen elképzelések, koncepcionális elgondolások alapján született a kiállítás?
– Ki(k) a fő alkotója/alkotói a kiállításnak? Egyéni kiállítás esetén hogyan illeszkedik az esemény az alkotó életművébe?
– Milyen összefüggéseket teremt vagy emel ki a kiállítás a művek között?
– Az egyes művek bemutatásának módja (restaurálás, posztamensek, vitrinek, világítás stb.)
– Milyen a katalógus és kiállítás kapcsolata?
– Mely alkotásokat talált kiemelkedőnek és miért?
– Értékelje az egész kiállítást az intézmény, az alkotó(k) és a kurátori elgondolás szempontjából!

Tételsor  (ide kattintva elérhető és letölthető a részletes, bibliográfiával ellátott tételsor)

1. A vatikáni ún. "Dogmatikus" vagy "Szentháromság" vagy "Két szövetség" szarkofág (vitás kérdések, ikonográfiai program, bibliai jelenetek és azok jelentései, stb.

2. A képvita, annak lényege és története. Az ikonok típusai és a bizánci művészet kiemelkedő alkotásai. Andrej Rubljov Szentháromság ikonja

3. A honfoglalás kori sírleletek művészettörténeti értékelése

4. A magyar Királyság mint a közép-európai gótikus művészet egyik központja – kiválasztott emlék alapján

5. Paul Juvenel pozsonyi festménysorozata; Hans Rudolf Miller képei a sárvári vár dísztermében ; a győri és az árpási oltárképek

6. A XIX. századi magyar festészet néhány jellemző műfaja

7. A magyar avantgárd hazai és emigrációbeli története 1906 és 1926 között

8. A magyar képző- és építőművészet irányai a két világháború között

9. H. Wölfflin és A. Riegl a képzőművészeti stílusról

10. Panofsky az ikonográfia és ikonológia fogalmáról

11. Az „ut pictura poesis” elv története

12. A médium változó szerepe a modernitásban és a kortárs művészetben

13. Heinrich Wölfflin barokk-fogalma és egy kortárs barokk-interpretáció (Deleuze, Foucault vagy Marin)

14. A képzőművészet-elmélet kérdései Danto nyomán

ESZTÉTIKA MA

Az esztétika szakos mesterképzésben a záróvizsga két részből áll:

1. A záróvizsgázó mind a témavezetőjétől mind opponensétől kérdéseket kap szakdolgozatának bírálata mellé; a záróvizsgán a szakdolgozat védéseként e kérdésekre kell válaszolnia. A kérdéseket a záróvizsgázó a bírálatokkal együtt előre megkapja. (Az adott szemeszterben a bírálatok és a kérdések Neptunba való feltöltésének határidejéről a szemeszter ütemterve rendelkezik.) A védés során a kérdések megválaszolásához előre készített jegyzeteket használni nem lehet.

2. A záróvizsgázó a képzés során megszerzett tudásáról számot ad. Tételhúzás után felkészülési idő áll a hallgató rendelkezésére felelete megkezdése előtt. A felelet során a felkészülés alatt készített jegyzeteket a vizsgázó használhatja. A felelet két részből áll, egy „A” és egy „B” tételsorból húz a hallgató. Az „A” tételsor az esztétika törzsanyagát fedi le, míg a „B” tételsor a választott specializáció anyagának főbb területeit.

Tételsorok  (ide kattintva elérhető és letölthető a részletes, bibliográfiával ellátott tételsor)

esztétika törzsanyag

1. Művészet és utánzás Platónnál és Arisztotelésznél
    
2. A középkor és az esztétika
    
3. A későreneszánsz és koraújkori poetológiai irodalom esztétikatörténeti vonatkozásai
    
4. A modern esztétika megszületése
    
5. A szép és a fenséges közti különbségtétel, valamint az ízlésítélet sajátosságának elemzése Kant filozófiájában
    
6. A német koraromantika és Hegel művészetfilozófiája
    
7. Kierkegaard és Nietzsche
    
8. Hermeneutika és fenomenológia

művészetelmélet specializáció

1. Az ízléskritikai irodalom és a történetfilozófiai spekuláció művészetelméleti jelentősége a XVII-XVIII. században
    
2. Az irodalmi mű szerzőjének jelentősége az irodalomelméletekben
    
3. A médium szerepe a művészetek történeti rendszerében és a modern majd a kortárs művészetekben
    
4. Formalizmus és ikonológia jelentése és viszonyuk a műértelmezésben Heinrich Wölfflin és Erwin Panofsky írásai alapján
    
5. Walter Benjamin és Theodor Adorno nézeteinek hasonlósága és különbségei a műalkotás státuszáról, a befogadás módjának változásáról, valamint a kulturális modernségről
    
6. Metafizikán innen és túl: analitikusok, dekonstruktivisták, narratológia
    
7. Posztstrukturalizmus, posztmodern, újfenomenológia

filmtudományi specializáció

1. A filmesztétika alapkérdései
    
2. Filmnarratológia
    
3. Film és zene
    
4. Film és politika
    
5. Avantgárd film
    
6. Kísérleti film
    
7. Egy szabadon választott film interpretációja

klasszikus örökség specializáció

1. Ismertesse a görög és római vallástörténet forrástípusait és alapvető fogalmait!
    
2. Adjon rövid áttekintést (egy-egy példán bemutatva) a görög mítoszábrázolások típusairól, értelmezésük módszertani kérdéseiről!
    
3. Az Akropolisz
    
4. Adjon rövid áttekintést a homéroszi epikáról!
    
5. A görög szobrászat egy választott korszakának bemutatása
    
6. Adjon rövid áttekintést az Augustus-kori római költészetről (szerzők, témák, műfajok, viszonyulás a görög lírához)!
    
7. Szabadon választott görög vagy római dráma (tragédia, komédia, szatírdráma) bemutatása és elemzése