Esztétika
- A mesterképzési szak megnevezése: esztétika (Aesthetics)
- A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
szakképzettség: okleveles esztétika szakos bölcsész
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Aesthetician - Képzési terület: bölcsészettudomány
- A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226/0223
Az esztétika diszciplináris mesterszakon
- megszerzendő kreditek száma: 120 kredit
- képzési idő: 4 szemeszter
- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit (szakdolgozati szemináriumokhoz rendelt, minden szemeszterben 5-5 kredit teljesítendő)
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
- Idegennyelvi követelmény:
A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
Kinek ajánljuk az esztétika mesterszakot?
Várjuk mindazokat, akik fogékonyak a művészetekre, de nem biztos, hogy művészek akarnak lenni, akik művészek akarnak lenni és fogékonyak a művészetelméleti és filozófiai kérdésekre.
Akiket érdekel a kultúra, a művészet, az irodalom, a történeti folyamatok és történelmi változások, akik kíváncsiak a nagy elméletekre, azok cáfolataira. Akik szeretnek olvasni, koncertekre és színházba járni, képzőművészeti alkotásokat nézegetni - és akik elgondolkodnak azon, amit olvasnak, látnak és hallanak.
Mit tanulnak az esztétika mesterszakosok?
Az esztétika mesterképzés a művészetek és a kulturális élet iránt érdeklődőknek nyújt elmélyült ismereteket az esztétika mint tudományos diszciplína történetéről, fogalmairól valamint kortárs problémáiról. A képzés során a művészetfilozófiai és -elméleti kérdések mellett nagy szerepet kapnak a konkrét műelemzések, műértelmezések, a műkritikában való jártasság megszerzése, valamint a művészeti intézmények megismerése. A képzés során egyszerre szerezhető elmélyült elméleti és történeti tudás, ugyanakkor a kultúra- és művészetértelmezés valamint a művészeti kritika különböző változatainak elsajátításához szükséges gyakorlati ismeretek is nyújt.
Hol és mit dolgoznak a nálunk végzett esztéták?
A képzés során szerzett tudás és elsajátított készségek a kulturális élet legszélesebb területén teszik alkalmassá a végzett hallgatót a sikeres munkavállalásra, valamint felkészítik arra, hogy tanulmányait doktori programban folytassa.
A Pécsett végzettek jelentős arányban helyezkedtek el a különböző közművelődési intézményekben; a nyomtatott és elektronikus sajtóban; szerkesztői munkát végeznek rádióknál és televízióknál, irodalmi, kulturális folyóiratoknál; közgyűjtemények, galériák, múzeumok munkatársai, kurátorai, művelődési egyesületek, alapítványok, civil szervezetek vezetői lettek; vagy kutatóként, oktatóként a tudományos életben, a felsőoktatásban találták meg a helyüket - ahogyan a pécsi Esztétika Tanszéke tanárai is.
Felvételi követelmények
- A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
- Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak.
- Meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.
- Meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
- Valamely fent megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 20 kredit a bölcsészettudományi alapképzési szakok ismeretköreiből, továbbá középfokú (B2), komplex típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga valamely élő nyelvből.
- A felvétel feltétele eredményes szóbeli felvételi vizsga. A szóbeli felvételi vizsga kötetlen beszélgetés a szakmai vizsgabizottság tagjaival, amelynek célja a jelentkező eddigi szakmai életútjának, érdeklődésének, ismereteinek, fejlődési lehetőségeinek, és az esztétika MA szakon elmélyültebben kutatni kívánt témakör megismerése.
- Pontszámítás: A PTE BTK az Esztétika mesterképzésben a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal, 100 pontos rendszerben értékeli, amelyet a szabályzat 12. § (1) c) bekezdése alapján vagy a tanulmányi pontok, a felvételi vizsgapontok és a többletpontok összegzésével, vagy a felvételi vizsgapontok megkettőzésével és a többletpontok hozzáadásával számítja ki, a kettő közül azzal, amelyik a jelentkező számára kedvezőbb. Tanulmányi pontok: PTE BTK felvételi szabályzatának 13. § (3) bekezdésben foglaltak alapján az esztétika mesterképzésben a tanulmányi pontokat a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerint az oklevél minősítéséhez rendelt alábbi pontszámok szerint számítja (maximum 45 pont): jeles (4,51- ) = 45 pont jó (3,51-4,50) = 40 pont közepes (2,51-3,50) = 35 pont elégséges (-2,50) = 25 pont
- Felvételi vizsgapontok: A PTE BTK felvételi vizsgaszabályzat 14. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a kar a felvételi vizsgapontokat szóbeli tantárgyi vizsga alapján állapítja meg. A vizsga eredménye alapján megállapított felvételi vizsgapontok összértéke maximum 45 pont lehet.
- Többletpontok: a PTE BTK felvételi szabályzatának 19. §, 20. § (1) és a 21. § alapján (maximum 10 pont) kötelező adni, valamint, indokolt esetben kiemelkedő szakmai teljesítményért lehetséges elszámolni.
Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat követően jelentkezik a mesterképzésre, a felvételi iroda a felvételi szabályzat 2. számú mellékletében megfogalmazottak alapján dönt az oklevél minősítésének tanulmányi pontként történő figyelembevételéről.
Szakmai törzsképzés és specializációk
A törzsanyag valamint a differenciált ismeretek főbb témakörei:
- esztétikatörténet, művészetfilozófia
- művészetelméletek
- ágazati esztétikák
- szakszöveg- és műértelmezés
- művészeti kritika
Az esztétika mesterszakos hallgató három, egyenként 27+4 kredites specializáció közül választhat kötelező módon a 2. szemesztertől kezdve.
A művészetelmélet specializáció
tantárgyai között jelentősebb hangsúlyt kapnak a modern és kortárs esztétikai folyamatok és elméletek, valamint a művészeti és kulturális intézményrendszerek megismerése.
A film és vizuális kultúra specializáció az Esztétika és Kulturális Tanulmányok valamint a Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszék együttműködésével a filmelmét, a mozgóképelemzés, továbbá általában a vizuális kultúra kritikai értelemzései iránt érdeklődőknek nyújt műelemző, illetve teoretikus kurzusokat.
A klasszikus örökség specializáció az Esztétika és Kulturális Tanulmányok valamint a Klasszika Filológia tanszékek oktatóinak együttműködésével az európai kultúra görög és a latin gyökereinek, az ókori kereszténység világának mélyebb megismerését teszi lehetővé az antik irodalom, zene, színház és képzőművészetek, illetve azok kultúraformáló hatásának tanulmányozása és múzeumpedagógiai foglalkozások révén. A specializáció felvételének és elvégzésének nem feltétele a görög és/vagy latin nyelv ismerete.
A képzés teljesítéséhez mindhárom specializáció területéről írható szakdolgozat.
Az esztétika mesterképzéshez kapcsolódó szakdolgozati kurzusok
A képzés mindegyik szemeszterében kötelező tárgy a Szakdolgozati szeminárium 1-4 (ESZB0465-ESZB0468), melyekkel félévente öt-öt kreditet teljesítenek a hallgatók. A kurzusok célja, hogy a hallgatók választott kutatási témájukkal a képzés elejétől intenzíven foglalkozhassanak, hogy munkájukat segítendő folyamatos visszajelzést kapjanak eredményeikről, hogy a témavezető mellett a tanszék további oktatói is hozzájáruljanak a hallgatók sikeres kutatásaihoz.
Szakdolgozati szeminárium 1 ESZB0465
A konzulens határozza meg a féléves munka menetét és adja a jegyet.
Szakdolgozati szeminárium 2 ESZB0466
A témavezető határozza meg a félév menetét, azonban a követelmények egységesek. E szemeszter végén minden hallgatónak le kell adnia tervezett dolgozatának vázlatát (min. 5000 n terjedelemben), valamint legalább 25 tételből álló bibliográfiát. A vázlatokat nemcsak a témavezető, hanem minden oktató elolvassa. Szóbeli vizsgán kell a hallgatóknak a készülő dolgozatról beszámolni minden oktató előtt. A jegy itt három részből áll össze: 1. a témavezető javaslata a féléves munka alapján; 2. a leadott írásbeli anyag kiforrottsága; 3. a szóbeli beszámoló meggyőző volta, mennyire mutat tájékozottságot a hallgató az általa megírni készült témából.
Szakdolgozati szeminárium 3 ESZB0467
A kurzus munkamenetét a témavezető határozza meg. E szemeszter végén minden hallgatónak le kell adnia tervezett dolgozatának vázlatán túl annak egy fejezetét is (min. 15000n). A benyújtott fejezetet a témavezető és egy kijelölt opponens olvassa. A bírálatok mellett a dolgozat tágabb témaköréhez kapcsolódóan kap a hallgató előzetesen írásban kérdéseket, amelyekre szóban kell vizsgabizottság előtt válaszolnia. A szemináriumi jegy részét képezi a témavezető javaslata a féléves munka alapján, a leadott fejezetre kapott értékelések, valamint a vizsgakérdésekre adott válaszok.
Szakdolgozati szeminárium 4 ESZB0468
A kutatás és a szakdolgozat lezárása, a témavezető határozza meg a féléves munka menetét és adja a jegyet.
