Az NFI Egyetemi Filmklub következő alkalmán Monory Mész András alkotását vetítik. A magyar Szárnyas fejvadász nemcsak a szocialista rendszer összeomlását, de a közelgő klímakatasztrófát is ijesztő pontossággal jósolta meg.
Miről szól?
Közeljövő, Közép-Európa. Egy lerohadt metropoliszban az anyagias Berlioz (Eperjes Károly), az erőember Verő (Varga Zoltán) és a meteorológus Felhőcske (Kistamás László) a gyors meggazdagodás lehetőségét kutatja. Nincs sok idejük, mert a negyedet lebontása ítélte a vezetőség, tervükbe pedig egy gyönyörű nő is bekavar…
Mitől különleges?
A Meteo a magyar film egyik izgalmas különlegessége, amely a hazai filmgyártásban különösebb előzmények nélküli science fictiont, azon belül is a disztópikus, poszt-apokaliptikus filmek zsánerét kelti életre, kelet-európai miliőben. Egy haldokló világot mutat be, amellyel a szocialista rendszer összeomlására érez rá. A csak egyetlenegy játékfilmet rendező Monory Mész András a rendszerváltás utáni káoszból is felvillant valamit, amikor a koszszürke, hidegkék metropolisz vezérlőelveként a gyors meggazdagodás délibábját nevezi meg. A Meteo a korabeli underground zenék hangulatát is felhasználja: Felhőcskét a Kontroll Csoport egyik alapítója, Kistamás László játssza, az indusztriálisan merengő zenét a Trabantból, Balatonból, Európa Kiadóból ismert Másik János és Szemző Tibor szerezte, a bulijelenetben pedig a legendás Fekete Lyuk koncertjeinek levegője árad. A Meteo azonban nem csupán a rendszerváltó korszak időkapszulája: a megbolonduló időjárással korunk klímakatasztrófáját is előrevetítette.
Hogyan készült?
Monory Mész András azt próbálta kitalálni, milyen trendek fogják formálni a közeljövőt. Arra persze nem számított, hogy a rendszerváltás előtt, 1988-ban forgatott Meteót 1990-ben már egy teljesen más világban fogják bemutatni. A címet a nyolcvanas években egy francia televíziónál dolgozó rendező a francia meteorológiai jelentésből kölcsönözte, ezzel is arra utalva, hogy helyzetjelentést közöl a koráról. A film jelentős részét lepusztult gyártelepeken vették fel, a forgatókönyv utolsó harmadát pedig azután írta át Monory Mész és Bereményi Géza, hogy rátaláltak a Kőbányai Sörgyár alatt tekergő 30 km-es betonlabirintusra.
A Meteo díszletépítési bravúr is, hiszen még a digitális technológia elterjedése előtt készült, így minden egyes díszletét és trükkfelvételét barkácsmódszerekkel valósították meg. A monokróm rothadás érzetének megteremtéséhez az operatőr Szabó Gábor szándékosan elrontotta a jó minőségű filmnyersanyagot, hogy kevesebb színt rögzítsen. Eperjes Károly pedig már-már Christian Bale-i átalakulást mutatott be, miután az előző forgatására, az Eldorádóra százkilósra hízott, a Meteóhoz viszont 70 kilóra fogyott le mindössze pár hónap leforgása alatt.
színes magyar játékfilm, 1990, rendező: Monory Mész András
forgatókönyvíró: Bereményi Géza, operatőr: Szabó Gábor, szereplők: Eperjes Károly, Kistamás László, Varga Zoltán, László Judit, Geltz Péter, Derzsi János, 98 perc, felújítás: HD digitálisan felújított
A film teljes adatlapja elérhető itt.
A szemeszter teljes programja:
Február 22. Kedd 18.00: Szőts István: Ének a búzamezőkről (1947)
Március 8. Kedd 18.00: Kovács András: Hideg napok (1966)
Március 29. Kedd 18.00: Tímár Péter: Egészséges erotika (1985)
Április 5. Kedd 18.00: Sára Sándor: Tüske a köröm alatt (1987)
Április 19. Kedd 18.00: Monory Mész András: Meteo (1990)
Május 3. Kedd 18.00: Szász Attila: Örök tél (2018)
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság | Portál csoport - 2020.