A tanulmányaikat 2024 előtt megkezdett hallgatóknak

KOMPLEX VIZSGA

A tanulmányaikat 2024 előtt megkezdett hallgatóknak
 

A Doktori Szabályzat (módosítva 2025. március 7.):

2.19 § (6) „A komplex vizsga két részből áll:

a) Az elméleti részben a doktorandusz számot ad a vonatkozó tudományág szakirodalmában való tájékozottságáról, aktuális elméleti és módszertani ismereteiről az előre megadott témakörök alapján. A témakörök közül a kutatási területhez illeszkedő főtémakört a komplex vizsgára jelentkezéskor a DIT jelöli ki, a vizsgázó pedig a javasoltak közül választ egy saját témakört. A komplex vizsgán a vizsgázó bemutatja mindkét téma kidolgozott, részletes bibliográfiáját, melynek mentén felépíti 2x15 perces összegző előadását a fő- és melléktémakör sajátosságairól. Az elméleti összegzést a bizottság 1–5 fokozatú skálán pontozza. A vizsgarész akkor sikeres, ha a vizsgabizottság a doktorandusznak a megszerezhető pontszámok minimum 60%-át megadta.”
 

Témakörök:

1. Elméleti alapkérdések

ShaunMcNiff: Art as Research: Opportunities and Challenges, London, Intellect, 2013.

Auerbach, Erich: Mimézis. A valóság ábrázolása az európai irodalomban, Budapest,1985

de Certeau, Michel: A cselekvés művészete, Budapest, 2010

Compagnon, Antoine: Az elmélet démona, Pozsony, 2006

Eco, Umberto: La Mancha és Bábel között. Irodalomról, Budapest, 2004

Bacsó Béla (szerk.) Kép - fenomén – valóság, Budapest, 1997

Benjamin, Walter: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában In: Kommentár és prófécia, Budapest, 1969
 

2. Az irodalomelmélet története

Judith Butler, Esetleges alapok. A feminizmus és a „posztmodern” kérdés. Thalassa. 1997. Újabb megjelenés in Csabai Márta – Erős Ferenc (szerk.):Freud titokzatos tárgya. Pszichoanalízis és női szexualitás. Budapest, Új Mandátum. 1997. 256–27.

Bókay A.--Vilcsek B. (szerk.) A modern irodalomtudomány kialakulása, Budapest, 1998

Bókay A.--Vilcsek B.--Szamosi G.--Sári L. (szerk.) A posztmodern irodalomtudomány kialakulása , Budapest, 2002

Thomka Beáta (szerk.) Az irodalom elméletei 1-5. Pécs, 1996-1997
 

3. Hermeneutika

Thomas Postlewait: Történelem, hermeneutika és elbeszélésmód. (Kékesi Kun Árpád ford.) Theatron, 1999/3. 58-67.

Szondi, Peter: Bevezetés az irodalmi hermeneutikába, Budapest, 1996

Gadamer, Hans Georg: A szép aktualitása, Budapest, 1994

Ricœur, Paul: A diszkurzus hermeneutikája. Paul Ricoeur válogatott tanulmányai, Budapest, 2010

Ricœur, Paul: Az élő metafora, Budapest, 2006

Ricœur, Paul: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Budapest, 1999

Heidegger, Martin: A műalkotás eredete, Budapest, 1988
 

4. Dekonstrukció

Marco de Marinis, Történelem és történetírás. In: Demcsák Katalin – Kiss Attila Attila (szerk.), Színház-szemiográfia, Szeged, Jate Press, 1999.

Culler, Johnatan: Dekonstrukció, Budapest, 1997

de Man, Paul: Az olvasás allegóriái, Szeged, 1999

Derrida, Jacques: Grammatológia, Typotext, 2014
 

5. Narratológiai problémák

Jákfalvi Magdolna (szerk.): A performativitás. Filológiai Közlöny, 2016/IV.

Bahtyin, Mihail: A szó esztétikája, Budapest, 1976

Bahtyin, Mihail: Dosztojevszkij poétikájának problémái, Budapest, 2001

Genette, Gérard: Metalepszis, Pozsony, 2006

Uszpenszkij, B. V.: A kompozíció poétikája, Budapest, 1984

Thomka Beáta (szerk.) Narratívák 1-12. Budapest, 1998-2014
 

6. Irodalom és társadalom

Bednanics Gábor, Bónus Tibor (szerk.): Kulturális közegek. Médiumok a 20. század első felében Magyarországon. Ráció, Budapest, 2005.

Cavallo, Guglielmo –Chartier, Roger (szerk.): Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Budapest, 2000

Bourdieu, Pierre: A művészet szabályai. Az irodalmi mező genezise és struktúrája. Budapest, 2013

Gilbert E.—Kovács Á. (szerk.) Kultúra, szöveg, narráció, Pécs, 1994

Takáts József (szerk.) Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve. Budapest, Kijárat, 2003.

Wessely Anna (szerk.) A kultúra szociológiája, Budapest, 2003
 

7. Történet, történelem, mikrotörténelem

Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest, 1999: 11-158.

Ginzburg, Carlo: Nyomok, bizonyítékok, mikrotörténelem. Budapest, 2010

Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Budapest, 2003

Fischer-Lichte, Erika: A dráma története. Pécs, 2001

Foucault, Michel: A tudás archeológiája. Budapest, 2001

White, Hayden: A történelem terhe, Budapest, 1997
 

8. Magyar irodalomtörténet-írási problémák

Kékesi Kun Árpád: A Philther mint historiográfiai modell. Theatron, 13. 1. 2014. 28–32.

Jákfalvi Magdolna: A Philther-módszer mint színháztörténet-írás, Hungarológiai Közlemények, 2019/2. 1–16.

Dávidházi Péter: Per passivam resistantiam, Budapest, 1998

Martinkó András: A földi menny eszméje Vörösmarty életművében. = M.A.: Teremtő idők, Bp., 1977.

Takáts József: Ismerős idegen terep, Budapest, 2007

Margócsy István: Az égi és földi virágzás tükre, Budapest, 2007

Milbacher Róbert: Bábel agoráján, Pécs, 2015

Porkoláb Tibor: A „Dicsőség Temploma”-képzet és a bárdköltészeti szerephagyomány. = Itk 2002/12.
 

9. Romantika

Fischer-Lichte, Erika: A dráma története. Kiss Gabriella ford., Pécs, Jelenkor, 2001

Rohonyi Zoltán: A romantikus korszakküszöb, Budapest, 2001

Szegedy-Maszák Mihály: A magyar irodalmi romantika sajátosságai = Sz-M. M.: „Minta a szőnyegen”. A műértelmezés esélyei, Budapest, 1995: 119–128.

Hites Sándor: A magyar regénytörténet „megalapítása” = A magyar irodalom történetei. 1800-1919-ig. Budapest, 2007: 196-212.

Gere Zsolt: „Hat gím jőve sebten elébe" (Vörösmarty eposzterve és őstörténeti felfogása a Zalán futását követően). = ItK 2000/3-4. 454-496.
 

10. Komparatisztika, világirodalom és a fordítás problémái

Vita Arany János Szentiványi álom-fordításának átdolgozásáról. In: A műfordítás elveiről, szerk. Józan Ildikó. Budapest, Balassi, 2008. 413–430.

Casanova, Pascale: La république modiale des Lettres, Paris, 1999

Damrosch, David: How to Read World Literature, Wiley-Blackwell, 2009

Damrosch, David: What Is World Literature? Princeton UP 2003

Haun Saussy (szerk.) Comparative Literature in an Age the Globalization, Boston, 2006

Helikon. Irodalomtudományi Szemle, MTA, Budapest (Komparatisztikai kutatások az ezredfordulón 2014. 4; Transznacionális perspektívák az irodalomtudományban 2015. 2.)

CLCWeb: Comparative Literature and Culture -- http://docs.lib.purdue.edu/clcweb/?utm_source=docs.lib.purdue.edu%2Fclc…

Steiner, George: Bábel után. Nyelv és fordítás I-II. Budapest, 2005-2009

Szegedy-Maszák Mihály: Megértés, fordítás, kánon, Pozsony, 2008. 
 

2.19 § (6)

„b) a tudományos előrehaladásról szóló részben a doktorandusz számot ad saját kutatásairól, röviden összefoglalja a benyújtott disszertációfejezet és a készülő teljes mű koncepcióját (öt percben), megvédi a bizottság kérdései, bírálatai nyomán (összesen ~20 perc). Majd ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezési tervét.  A komplex vizsga második részét a bizottság 1–5 fokozatú skálán pontozza. A vizsgarész akkor sikeres, ha a vizsgabizottság a doktorandusznak a megszerezhető pontszámok minimum 60 %-át megadta.
 

(7) A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet. Megfelelt minősítést akkor kaphat a doktorandusz, ha mind az elméleti részben, mind a tudományos vagy művészeti előrehaladásról való beszámolás során a megszerezhető pontszámok legalább 60%-át elérte. A komplex vizsga összesített eredményét a két vizsgarész százalékos eredményének számtani átlaga adja.

(8) A komplex vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga eredményét az utolsó vizsgarész napján kell kihirdetni. 

(9) A doktorandusz a sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, ugyanazon vizsgaidőszakban ismételheti meg. Amennyiben a vizsga két részéből az egyik sikeres volt, elegendő csak a sikertelen részből pótvizsgázni. A pótvizsga jegyzőkönyve ebben az esetben a sikeres rész jegyzőkönyvében foglaltakat is kell hogy tartalmazza, az összesített eredményt is a két sikeres vizsgarész számtani átlagával kell számítani.”

2025. március 7.