Alumni

Adorján Viktor: A totális cselekvés és az emberi totalitás. A wroclawi Laboratórium tevékenysége és annak utóélete 1959-től napjainkig 

Albert Noémi: Charting the Intersections of Memory and Space. Approaches to the Self in the British Fiction of the Noughties through Four Novels 

András Csaba: Ideológiák a trópusokon - Retorikaelméleti esettanulmányok a természet diszkurzív alakzatának ideológiai jelentőségéről 

Antal Klaudia: A részvételi színház politikussága 

Asztalos Éva: Az ismeretlen képzelőerő nyomában - séta az egyszarvú erdejében 

Balassa Zsófia: Amikor a dráma elbeszélőt keres - A mono/lóg drámák drámanarratológiai megközelítésének lehetőségei 

Bata Tímea: A SZOT-üdülőtől az egzotikus szigetekig. Nászút a későmodern turizmus hálójában 

Baumann Tímea: "Maradjon emléközet?" A délszláv háború társaadalmi emlékezete a kopácsi magyar emlékezetközösségben 

Bechtel Helmut Herman: Die Repräsentationen des Fremden in der ungarndeutschen Gegenwartsliteratur 

Beck Zoltán: A romológia írása - egy elbeszélhető romológia felé 

Beke Ottó: A hallhatóság és a láthatóság poétikája. A másodlagos szóbeliség és a digitális írásbeliség irodalmi vonatkozásai 

Bene Adrián: Egyén és közösség. Jean-Paul Sartre Critique de la raison dialectique című műve a magyar recepció tükrében 

Bozoki Petra: A honleányság mint női emancipáció. Kánya Emília alakja és munkássága 

Böhm Gábor: Önéletírás, emlékezet, elbeszélés: Az emlékező próza hermeneutikai aspektusai az önéletírás-kutatás újabb eredményei tükrében 

Csengel-Plank Ibolya: A budaörsi repülőtér és fotomontázsa mint a modernizmus szimbólumai 

Csönge Tamás: Perplexive Perspectives, Distorted Discourses: A Rhetorical Approach to Agency, Focalization, and Unreliability in Cinematic Fiction 

Dobosi László: Nemzedéki kérdés, politikum, kanonizációs problémák. Csengey Dénes életművének elemzése 

Dobsai Gabriela: Dubravka Ugrešić prózája interkulturális kontextusban 

Doma Petra: Az idegen vonzásában – Sadayakko, Matsui Sumako és Hanako munkássága az interkulturális színház kontextusában 

Dunai Tamás: A szerzői autonómia szerepe az észak-amerikai képregény 21. századi újraintézményesülésében: Médiaipar, formátumok, közönségek 

Erdély Dániel: A jövő lázadása. Az újdonság sorsa a behálózott világban 

Etlinger Mihály: Betű és forrás. Az első unitárius gyülekezeti énekeskönyvről 

Fekete Richárd: Kétkedő komolyság. Kemény István költői ethosza 

Flach Georgina: A magyar tárgyiasság. Tipológia és történeti vázlat 

Főfai Rita: Hősiesség válságban. A háborús heroizmus jelentőségének vizsgálata 20. századi antimilitarista narratívákban 

Galuska László Pál: Gonosz Garaboncziások, Borissza Bacchusok, széltoló szellemek, avagy tükör vagy görbe tükör? Hiedelemlények, népi kulturális alakok, folklór a XVIII. századi iskolai comaediákban 

Gárdos Judit: Tudáslétrehozás a mai magyar szociológiában. Egy esettanulmány 

Gombos Péter: Utópiák és disztópiák a magyar irodalomban, különös tekintettel a gyermekirodalom antiutópiáira 

Görcsi Péter: A megtévesztés dramaturgiája. Martin McDonagh művészete 

Görföl Balázs: Hans-Georg Gadamer művészet- és költészetfelfogása 

Guld Ádám: EMO. Egy kortárs stílusközösség a média kulturális tanulmányozása tükrében 

Gyuris Norbert: A szerző alakváltásai: narratológia, szimulációelmélet és hipertextualitás 

Hadas Emese: A chiazmus poétikája Rilke Új verseiben 

Hajdú Zsuzsanna: Műfajok, diskurzusok és szövegek Marie Gevers életművében (Genres, discours et textes dans l'oeuvre de Marie Gevers) 

Hajnal Géza András: Gérecz Attila élete, költészete és kultusza 

Hammer Erika: Das Schweigen zum klingen bringen. Sprachkrise und poetologische Reflexionen bei Hermann Burger 

Hernádi Ilona: Problémás testek. Nőiség, szexualitás és anyaság testi fogyatékossággal élő magyar nők önreprezentációiban. 

Horváth Györgyi: A sajátként/idegenként felismert múlt. A történeti elbeszélés identitásképző szerepe a feminista irodalomtudományban a hetvenes évektől a kilencvenes évekig 

Horváth Imre: "Arra emelik tekintetüket, amit átszúrtak". A Szent János-evangélium képteológiája mint a balthasari képteológia alapja 

Horváth Károly: „Theoria cum praxi"? Adalékok a regényelmélet és regényírói gyakorlat viszonyáról Christian Friedrich von Blanckenburg Versuch über den Roman és Beyträge zur Geschichte deutschen Reichs und deutscher Sitten. Ein Roman című munkáiban 

Horváth Péter: A fikcionálás egy alternatívája a huszadik századi magyar irodalomban. Kertész Imre egzisztencialista prózája. 

Horváth-Márjánovics Diána: Örökölt blendével látni. Az 1960-as évek prózája és a Mészöly-hagyaték 

Kila Noémi: Dynamismes et structures de la perception dans l'oeuvre de Charles Ferdinand Ramuz 

Kisantal Tamás: "...egy tömegmészárlásról mi értelmes dolgot lehetne elmondani?" Az ábrázolásmód mint történelemkoncepció a holokauszt-irodalomban 

Kiss Gábor Zoltán: Kulturális és mediális átvitelek 

Kiss Tamás: Adminisztratív tekintet? A romániai magyar demográfia létrejötte, működése és korlátai 

Komjáti Diána: Поэтика и антропология подтекста в прозе А. П. Чехова = A szubtextus poétikája és antropológiája A. P. Csehov prózájában 

Kovai Cecília: A cigány-magyar különbségtétel és rokonság 

Kővári Sarolta: A zene erejétől a nyelv hatalmáig. Nietzsche korai nyelvfelfogása 

Kucserka Zsófia: Könyvbe vésett jellemek. A 19. századi magyar regényszereplők karakterének történeti megközelítései 

L. Varga Péter: A médium olvasása. Közeg, medialitás és materialitás az irodalomban 

Lábadi Zsombor: A lebegés iróniája. Sziveri János életmőve az Új Symposion kontextusában 

Laczkó András: „... a hisztoria non plus ultrája..." 

Lázár Eszter: Oktatási fordulat a kortárs képzőművészetben és a művészetoktatásban 

Légmán Anna: Az őrület és az őrültek helye a társadalomban. A magyar pszichiátriai ellátórendszer és az egyén viszonya 

M. Sándorfi Edina: Az (a)mimetikus képiség, tapasztalás és performativitás rejtett esztétikája Goethe, Fontane és Rilke szövegeiben 

Maksa-Egri Petra: Divatelmélet,dekonstrukció, teatralitás: kortárs divatperformanszok 

Mári Edit: Goethe Faustjának recepciója az orosz irodalomban 

Medve A. Zoltán: Kontextusok és konnotációk. Adalékok a kortárs horvát próza történeti-komparatív vizsgálatához 

Merényi Annamária: "Újra amalgámozott üvegtáblátska". Ungvárnémeti Tóth László lírája, fogadtatása és az életmű filozófiai kérdései 

Mohácsi Balázs: Formanyelvi és poétikai tendenciák Kassák Lajos költészetében 1909–1921 között 

Mucsi Georgina: A halálkép jellegzetességei hospice ellátásban dolgozó szociális munkások és az önkéntes tevékenységet végzők körében 

N. Kovács Tímea: Helyek, kultúrák, szövegek. Pillanatképek az irodalomtudomány és a kulturális antropológia határvidékéről 

Neichl Nóra: Szükséges torzítás. Az adaptív fordítás esetei színházi szövegekben 

Németh Ákos: "Vigasztalásul útnak indulunk..." A "vándorévek" nemzedéke és a két világháború közötti magyar útírajzhagyomány 

Németh Anikó: The Meaning of Work and Labour in William Morris' and John Ruskin's Aesthetics and Educative Ethics 

Pálfy Eszter: (Szöveg)változatok egy történetre – Gyöngyösi István Márssal társolkodó Murányi Vénusának történeti hagyománya és a tárgy 19. századi feldolgozásai 

Pál-Lukács Zsófia: Bodor Ádám prózája és a nem naturális narratológia. Az idegen narratív formái 

Pandur Petra: Az ötvenhatos forradalom színpadra állításai. 1956 színházi és drámairodalmi reprezentációi a rendszerváltás után 

Patakfalvi-Czirják Ágnes: A székely zászló a politikától a hétköznapokig 

Patonai Anikó Ágnes: Kísérletek a nemzeti tragédia (újra)teremtésére: Jókai Mór történeti tárgyú drámái az 1850-es években 

Prágai Tamás: Kísérlet az önértelmezés a hatvannyolc utáni költészetben 

Prax Levente: Struktúra és narratíva Peter Greenaway filmjeiben 

Roginer Oszkár: A jugoszláviai magyar irodalom terei. A (poszt)jugoszláv magyar irodalom és a téralapú közösségi identitás-konstrukciók viszonya (1945-2010) 

Rosner Krisztina: A színészi jelenlét és a csend dramatikus-teátrális játékai 

Rudaš Jutka: A szellem finom játéka. A kortárs magyar irodalom intertextuális aspektusai 

Samu János: Határpoétikák. Redukció mint intenzív nyelvhasználat Domonkos István és Ladik Katalin költészetében 

Samu-Koncsos Kinga: Abjektív líra. A tárgyiasság öndekonstrukciója Nemes Nagy Ágnes költészetében 

Sári B. László: A "hattyú" és a "görény": kritikai vázlatok irodalomra és politikára 

Schuller Gabriella: Tükörképrombolók. A tekintet eltérítése a poszt/feminista színházban és performanszokban 

Seregi Tamás: A jelen visszatérése. A műalkotás és az érzékelés viszonya fenomenológiai nézőpontból 

Seress Ákos Attila: Amerikai tragédiák. Szerep, személyiség és kirekesztés Tennesse Williams drámáiban 

Somogyi Kitti: The Rewriting of the Western Myth in Four Novels by Cormac McCarthy 

Szabó Attila: Performatív múltfeldolgozás Közép-Európában és a világszínházban 

Szakál Katalin: AZ ÓLOMÉVEK OLASZORSZÁGA. Az olasz terrorizmus reprezentációjának lehetőségei az elbeszélő irodalomban 

Szilágyi-Nagy Ildikó: Garaczi László prózájának poétikája és fogadtatása 1985-1995-ig. Recepció és szövegelemzés 

Szolláth Dávid: A kommunista aszketizmus esztétikája. Kontextuális vizsgálatok a huszadik századi magyar irodalom néhány munkásmozgalom-történeti vonatkozásáról 

Timár András: Újraolvasás – Újrarendezés – Kánon. Nemzeti drámáink az 1980–90-es évek magyar színpadán 

Tóth Anita: A színházi kulturalizáció diszkontinuitása egy urbanizálódó peremközségben A hivatásos színjáték története Erzsébetfalva nagyközségben, majd Pesterzsébet városában (1898-1931) 

Tóth Csilla: Polgár és kontextusa: identitás és narratív technika Márai Sándor pályáján, 1930-1935. Kontextuális-kulturális narratológiai közelítés 

Tóth Orsolya: A múlandó és múlhatatlan. A történeti megértés esélyeiről (Kazinczy-tanulmányok) 

Turnacker Katalin: Fausti szellemiség és festői kép Werner Herzog filmművészetében 

Túry György: Etika és regény: elméletek és értelmezések az 1980-as és az 1990-es évek amerikai színterén 

Varga Róbert Jenő: En(Je)(u)x. Effets de métissage et voies de déconstruction dans l'autobiographie maghrébine d'expression française 

Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg, illetéktelen olvasó. Műfajelméleti reflexiók a magyar irodalmi modernség néhány reprezentatív szövege alapján 

Vári György: Kertész Imre. Buchenwald fölött az ég 

Vilmos Eszter Judit: A távolság alakzatai a holokausztemlékezet kortárs irodalmában: Kelet-Európától Észak-Amerikáig és vissza