Bába Viktória
Kutatási témája: „A táborok világából jöttem.” 20. századi francia internálótábor-tapasztalatok francia, magyar, spanyol visszaemlékezésekben és naplókban
Dokroti kutatásom „A táborok világából jöttem.” 20. századi francia internálótábor-tapasztalatok francia, magyar, spanyol visszaemlékezésekben és naplókban címet viseli, melynek célja, hogy szoros szövegolvasáson keresztül hasonlítsam össze bizonyos tematikus olvasatok (pl. adott táborok jellemzői, higiénia [menstruáció, terhesség] éhség-étkezés, testi tapasztalatok [privátszféra lehetőségei], ideológiák, nemek és korcsoportok, önmeghatározás, társadalomkép stb.) alapján a három nemzet képviselői által írt műveket. Az irodalmi korpuszomat elsősorban megélt, közvetlen tapasztalatokon alapuló szépirodalmi művek alkotják, amelybe nem tartoznak bele a kívülálló, lakossági és szemtanúi élmények.
Babos Anna
Kutatási témája: A tárgyak filmtörténete
Kutatásomban azt vizsgálom, hogy a filmtörténet kezdetétől a kamera miért fordul gyakran tárgyak felé, miként teszi meg őket főszereplőnek, és hogyan válhatnak ezek a tárgyak a társadalomelemzés, az ars poetica eszközévé. A kutatás célja, hogy a tárgyak gyártástörténetére, megmunkálására, egyéni tulajdonságaira építő filmek összevetésével elgondoljak egy alternatív filmtörténetet, annak módszertanát.
Bolla Ágnes
Esztétika-magyar szakon, később irodalmi szerkesztő és kritikus szakon végzett. Jelenleg doktorandusz a PTE-BTK Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolában.
Kutatási témája: Szécsi Margit munkássága
Kutatásom fő kérdése, hogy milyen társadalmi térben bontakozott ki Szécsi Margit alkotói pályája, illetve a női és művészi önkiteljesítésnek milyen mintái és kontextusai alakították személyes és művészi törekvéseit a Kádár-korszakban általában, közelebbről pedig irodalmi és művészeti életében.
Csanády Nikolett
Kutatási témája: Takáts Éva életműve
Karacs Ferencné Takáts Éva, a 19. század első felében alkotó szerző alakjának jelentősége általános érvényű a nőtörténettel, a „női irodalommal” foglalkozók körében. Takáts recepcióját egyértelműen az irodalmi fellépése körül kialakuló, megjelent kritikáját követő polémiával foglalkozó szövegek uralják, életművének egyéb részeire, más szempontú megközelítéseire azonban mindeddig kevésbé figyelt az irodalomtörténeti kutatás. A disszertáció fő célja Takáts Éva életművének részletes, monografikus jellegű, a nőtörténeti kutatások szempontjából releváns elméleti keretben történő vizsgálata, a 19. századi magyar irodalomtörténet kontextusában. A kutatás ezáltal a pálya részleteinek tisztázása mellett, a Takáts gondolatrendszerét formáló előzmények részletes feltárására, az életmű nevelés-, eszme-, társadalom-, és mentalitástörténeti kontextusba helyezésére, sajtótörténeti és szépirodalmi vonatkozásaira, hatástörténetére, illetve a szerző műveinek elemzésére irányul.
Császár Andrea Mária
Kutatási témája: Hannah Arendt politikai portréírásának hermeneutikai és irodalomelméleti vonatkozásainak vizsgálata
Doktori kutatásom célja Hannah Arendt (1906–1975) német-amerikai politikai gondolkodó és filozófus életrajzi portréinak, korrajzainak hermeneutikai és irodalomelméleti olvasatainak vizsgálata, az irodalomtudományi önéletírás-elméletek, társadalomfilozófiai kérdések és a (kortárs) feminista kritika keresztmetszetében. Mindezeken túlmenően igyekszem feltárni azokat a módszertani disszonanciákat, perspektívákat, tematikai és diszciplináris hangsúlyeltolódásokat is, amelyek rendhagyó kritikai eszköztárát, szerzői stílusát jellemzik. Kutatásaimban foglalkozom azzal is, hol helyezhetők el e szövegek az életműben és a recepcióban.
Cselle Gabriella Andrea
Kutatási témája: A cigányok reprezentációja a magyar drámában
Kutatásomban a cigányság többségi társadalom általi reprezentációját vizsgálom a magyar drámákban. Korpuszomban drámaszövegek mellett szociológiai tanulmányok, korabeli törvények és olyan kritikák szerepelnek, amik a cigányreprezentáció színpadi megnyilvánulásairól szólnak. Így egy társadalmi keretet adok. A kor dokumentumainak segítségével arra keresek választ, hogy a drámák cigányreprezentációja milyen összefüggésben áll a társadalommal, a cigányok szerepével, és a közönség elvárásaival. Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy a többségi társadalom általi romareprezentáció egészen a XX. század második feléig viszonylag egységes képet mutat. A reprezentáció sztereotípiák mentén történik, melyek egy-egy, gyakran saját névvel sem rendelkező zsáneralakot hoznak létre. Ez alól néhány kivétellel találkozni csak. Ezek a drámák azonban főszereplőkké emelik a roma karaktereket, a sztereotípia kérdése pedig a darab központi kérdésévé válik.
Csengey Balázs
Kutatási témája: Alakulástörténetek – Csengey Dénes írói munkásságának ismeretlen dokumentumai
Csengey Dénes hagyatéka bővelkedik a személyét és a korszakot is új fénytörésben megvilágító dokumentumokban. Kutatásom célja, hogy kronologikusan bemutassam a Csengey Dénes életében megjelent kötetek és színdarabok, valamint kiadatlan írások motivációját, keletkezését, illetve recepcióját. Ehhez az általam kezelt hagyatékban fellelhető szinopszisokat, szövegváltozatokat, kiadói és magánlevelezést, valamint a naplókat, jegyzeteket, jegyzetekkel ellátott kiadványokat használom. A hagyatékon túl természetesen a közgyűjteményeket is felkeresem, hogy a csonka, egyirányú levelezés másik fele, a Csengey Dénes által írt anyag egy részét is használhassam.
Csondor Soma
Kutatási témája: Emlékezetkonstrukció és traumareprezentáció Borbély Szilárd életművében
Disszertációmban az emlékezetkutatások és a kulturális traumaelmélet belátásiból kiindulva vizsgálom Borbély Szilárd ezredforduló utáni munkásságát. Doktori dolgozatom célja egyrészt, hogy feltérképezze azt a többirányú emlékezeti konstrukciót, melyben a szerző – műveiben és azok paratextusaiban létrehozott – életrajzi narratívája a történelmi és kulturális törések elbeszéléseibe íródik, másrészt feltárni e palimpszeszt traumaemlékezet legfontosabb sajátosságait és rendhagyó reprezentációs kísérleteit. Ehhez többek között az alkotások poétikai és narrációs eljárásaira, a színrevitel mediális határátlépéseire, illetve az elbeszélhetőséggel kapcsolatos önértelmező alakzatokra fókuszálok. Vizsgálatom egyszerre kívánja továbbgondolni a Borbély-recepció bizonyos meglátásait, valamint újszerű megközelítésmódokat felvetni az életmű olvasatához, így – sokszínűségét is figyelembevéve – egységes keretben tárgyalni az elmúlt évtizedek magyar irodalmának egyik legfontosabb szövegkorpuszát.
Daradics Boglárka
Alapdiplomáját szociológiából, mesterdiplomáját filozófiából szerezte a Pécsi Tudományegyetemen, jelenleg doktorandusz a PTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájában, valamint jogász szakos hallgató a PTE Állam- és Jogtudományi Karán. A Replika Társadalomtudományi Folyóirat állandó szerkesztője.
Kutatási témája: A modernség esztétikai megragadhatóságának lehetőségei a fiatal Lukács Györgynél és Walter Benjaminnál
Doktoris kutatásában két, a modernséget megragadó esztétikakoncepcióval foglalkozik a fiatal Lukács György és Walter Benjamin munkássága nyomán főként (társadalom)filozófiai, eszmetörténeti és esztétikai szempontok mentén.
Fenyő Dániel
Kutatási témája: A magyar neoavantgárd irodalomtörténeti kontextusai
Doktori kutatásommal annak vizsgálatára vállalkozom, hogy milyen kihívásokat jelent magyar neoavantgárd a 20. század második felének irodalomtörténeti elbeszélései számára. Koherens, kontinuus történeti narratíva felállítása helyett disszertációmat összefüggő esettanulmányok együtteseként gondolom el, amelyek a történeti avantgárd, a későmodernség, a neoavantgárd, valamint a korai posztmodernség alkotóival foglalkozva árnyalják a neoavantgárd időszakáról való gondolkodást. A neoavantgárdot viszonyfogalomként, nem-normatív értelemben gondolom el, amelynek jelentése időtől, tértől, értelmező közösségtől függően eltérő módokon artikulálódott. Doktori dolgozatomban kitüntetett figyelmet fordítok a neoavantgárd és történeti avantgárd, valamint a neoavantgárd és a posztmodern irodalom közötti viszonyra, valamint a neoavantgárd kanonizációs folyamataira. Az antropológiai irodalomtörténet-írás módszereinek alkalmazása segítségül szolgálhat a neoavantgárd önértelmezői, önkanonizáló gesztusainak értelmezéséhez, valamint a posztmodernhez, illetve a történeti avantgárdhoz fűződő megértéséhez.
Gaál Gabriella
Kutatási témája: Az 1989/90-es rendszerváltozás szépirodalmi megjelenítései a kortárs női magyar és lengyel irodalom válogatott művein keresztül
Az értekezés célkitűzése, hogy feltárja az 1989 utáni női irodalom hogyan próbál részt vállalni a huszadik századi nagy társadalmi traumák feldolgozásában. A vizsgálódás során definiálásra kerül Közép-Kelet-Európa fogalma, amely mint geopolitikai térség és sajátos emlékezetpolitikai környezet hatással van az irodalmi életre is. Az értekezés a téma feldolgozásához elengedhetetlenül szükséges elméleti keretrendszert vázolja fel, s a történelem, az irodalom és az emlékezetpolitika összefüggéseit vizsgálja. az emlékezés földrajzilag meghatározott és a tájnak, a településnek fontos szerepe van, mert a tér mindig beleilleszkedik a múlt eseményeinek emlékeibe és az identitás a földrajzi helyszínekhez is erőteljesen kötődik.
Gyarmati Veronika
Kutatási témája: Irodalomterápia módszerkombinációban a jógával
Azt kutatom, hogyan ötvözhető az irodalomterápia jógával. Az irodalomterápiát interdiszciplinárisan közelítem meg, így több tudományterület megállapításaira is építhetek. Mivel csoportterápiás módszer, ezért empirikus kutatási elemeket is használok. Fő kérdésem, milyen hatással van az irodalmi szövegek és kreatív írásos feladatok befogadására, ha testi tapasztalásokon keresztül is vizsgálja önmagát a résztvevő. A foglalkozások felépítésénél kognitív metaforákból indulok ki, ezeken keresztül kapcsolom össze a szövegeket és az ászanákat. Nicholas Mazza RES-modelljén keresztül vizsgálom a csoportok szerkezetét. A módszerkombinációban kortárs, szépirodalmi szövegekből indulok ki.
Hamvas Levente Péter
Kutatási témája: Az irodalomterápiás olvasás hermeneutikai modellje
Doktori disszertációm az irodalomtudományi felismerések irodalomterápiás (a korábban elterjedt megnevezéssel biblioterápiás) alkalmazási lehetőségeit elemzi több, általam vezetett kísérleti csoportfolyamat tanulságainak fényében. A posztmodern irodalomtudományi gondolkodás, a hermeneutika és a vele rokon irányzatok, a befogadásesztétika, illetve az olvasóiválasz-elméletek a szöveggel szemben a befogadásra, illetve a befogadó világára helyezik a hangsúlyt, ezért biztos elméleti alapot nyújthatnak az irodalomterápiás csoportfolyamat tervezésekor. A disszertációm címében szereplő modell szó főként arra utal, hogy e befogadási folyamat pszichológiai alapját Jung személyiségmodellje, komplex lélekkoncepciója képezi.
Hetesi Júlia
1996-ban született Pécsen. A Pécsi Tudományegyetem magyar-média tanári szakát 2021-ben végezte el. Ezt követően a Károli Gáspár Református Egyetemen szerzett diplomát drámapedagógusként. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola, illetve a Szegedi Tudományegyetem hallgatója.
Kutatási témája: A Slam poetry meghonosodása, a magyar slam poetry jellemzői - generációk és tendenciák, narratívák, performativitás
A kutatás középpontjában az amerikai gyökerekkel rendelkező Slam Poetry műfaját vizsgálom, mely 2006-ban vetette meg lábát Magyarországon. Az azóta eltelt közel tizenöt év eseményeit vizsgálom, hiszen a Covid járvány cenzúrát ütött az egyre népszerűbbé váló műfaj terjedésében. Ezalatt az idő alatt is jól kirajzolódnak azok a generációk, amik megjelentek a Slam színpadokon. Akik egymásra licitálva, egymásnak példát mutatva újabb és újabb színt hoztak a műfajba. A generációk megállapítását követően, az adott csoport jellemzőinek leírásának túl fontosnak tartom további kutatások tárgyává tenni a női- és az áldozat narratívák aspektusainak kiemelését. Továbbá a hazai slam poetry magyarországi közel húsz éve alatt megrendezésre kerültek olyan események, amelyeket már nem Slam Poetry estként, hanem Slam-színházi előadásként tudjuk értelmezni. Ezen produkciók sajátosságait, színházi szempontú megközelítését előadáselemzési módszerekkel tárom fel.
Horváth Margaréta
Kutatási témája: Balassi Bálint és Rimay János Istenes énekeinek kiadásai
A Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájának harmadéves doktorandusza. Készülő disszertációjában a 17. század folyamán számos alkalommal megjelent vallásos verseket tartalmazó antológiával, a többek között Balassi Bálint és Rimay János költeményeit magába foglaló Istenes énekek kiadásaival foglalkozik. Kutatása elsősorban az edíciók szövegeinek filológiai és textológiai jellegű vizsgálatára irányul, mely hagyományos és digitális filológiai módszerek felhasználásával valósul meg. Doktori témája mellett szabadidejében a 20. század elején hazánkban felvirágzó szórakoztató, illetve ponyvairodalommal foglalkozik. Tanulmányait a Verso folyóiratban publikálja. 2023-től a Fiatalok Konferenciájának társszervezője.
Ilyés Zalán-György
Kutatási témája: A gyengeség fogalmának esztétikai-filozófiai vetületei Walter Benjamin munkásságában
Kutatásomban annak a komplex, többdimenziós fogalmi hálónak és gondolati logikának feltérképezésére teszek kísérletet, melyet Benjamin „gyengeség”-nek nevezett és amelyre – disszertációm előzetes hipotézise szerint – életművének jelentős része épül. A kései, történelemfilozófiai írások (ezekben tűnik fel explicit módon a gyengeség fogalma) tüzetes vizsgálatán túl tehát többek között arra a kérdésre próbálok válaszolni, hogy kifejti-e ez a fogalom (és az általa implikált logika) a hatását a korai, főleg a művészettel és a nyelvvel foglalkozó írásaiban. Ha ugyanis erre a kérdésre igennel válaszolunk, azaz e hatás jelei a korai művekben is olvashatóvá válnak számunkra, kijelenthetjük, hogy a szóban forgó név nem kevesebbet hív, mint Benjamin munkásságának egyik alapvető és eleddig kevéssé vizsgált dimenzióját.
Jakab Viola
Kutatási témája: Tündérlet Vörösmartyn innen és túl (Vörösmarty Mihály tündérmitológiájának történeti-antropológiai vizsgálata)
Kutatásomban Vörösmarty Mihály hat művének karakterológiai elemzését tűztem ki célul tündérmitológiai és antropológiai összefüggésben. Tervezett disszertációmban a tündérhit romantikával való kapcsolatának vizsgálatát követően Vörösmarty műveiben megjelenő tündéralakok karakterisztikájának ismertetésére, néprajzi szempontú összevetésére, továbbá az őshit és a keresztény hit találkozásának vizsgálatára vállalkozom a nemzeti eposz hagyománya mentén.
Kovács Veronika
Kutatási témája: Az autopatográfia kutatási lehetőségei
Kutatásomban autopatografikus szövegekkel foglalkozom. Az autopatográfia az önéletírás egy speciális formája, amely az egyén betegségtapasztalatát dokumentálja. Az irodalmi betegségnarratívák vizsgálata kiemelkedő kutatási téma nemzetközi viszonylatban, azonban a magyarországi irodalmi térben az autopatográfiák részletes elemzése csupán kezdetlegesnek mondható. A szövegek vizsgálatakor számtalan egymásnak ellentmondó vélekedés jelenik meg, amelyek többek között megkérdőjelezik az autopatográfia önálló műfajként való értelmezését vagy az egyes szövegek elemzési módjait. Kutatásom célja, hogy meghatározzam milyen visszatérő témák, szerkezeti megoldások, narratív módszerek, esztétikai és poétikai elemek kapcsolódnak az autopatográfiához, illetve elvégezzem a magyar korpusz átfogó vizsgálatát, a történeti előzmények feltárását követően.
Lukács Laura Klára
Kutatási témája: Margaret Cavendish utópiái
Margaret Cavendish (1623–1673) sokrétű életművének ma legolvasottabb darabja a The Blazing World című utópikus elbeszélés. A kora újkori angol utópiairodalom e kiemelkedő darabját a szerző más fikciós műveiben ábrázolt utópikus társadalmakkal összevetve, doktori kutatásom Margaret Cavendish utópikus gondolkodásának, utópiaírásának fejlődési ívét rajzolja ki. Cavendish e szövegei kritikáját adják annak a társadalmi, gazdasági és kulturális rendszernek, amelyben a szerző élt – és amely sok tekintetben azóta is változatlan. Cavendish utópiái és e dolgozat vállalása e tág értelemben politikai; közös ügyeket, társadalmi kérdéseket érintenek, és hatalmi viszonyokat jelenítenek meg.
Major Ágnes
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán szerzett magyar nyelv és irodalom – romológia szakos diplomát 2009-ben. Ugyanettől az évtől tanít a tehetséges roma származású fiatalok számára létrehozott a pécsi Gandhi Gimnáziumban. A Pécsi Tudományegyetem Romológia Tanszékén létrejövő Romani Nyelvi műhely tagja, 2013 óta vesz részt a romani érettségi lektorálásában, közreműködött számos tankönyv és oktatási segédanyag megalkotásában is mint szakmai lektor. 2022-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Biblioterápia szakán, azóta tart tematikus csoportokat többségében női csoportok számára. 2023-tól a PTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájának hallgatója. 2024-től óraadó tanárként vesz részt a Biblioterápia szak munkájában.
Kutatási témája: A hátrányos helyzetű és/vagy roma lányok irodalomterápiája, a számukra nyújtható személyiségfejlesztés és hátránykompenzáció
Kutatási témája azt vizsgálja, milyen módon használható fel az irodalomterápia a hátrányos helyzetű vagy cigány/roma tanulók, különös tekintettel a lányok személyiségfejlesztésére, hátránykompenzációjára. Hogyan illeszthető be e célcsoporttal végzett munkába a terápiás metafora, és miként állítható az irodalomterápia RES modelljét felhasználva a mentális egészség és a szépirodalmi szövegek megértének szolgálatába.
Melhardt Gergő
Kutatási témája: Helyek, városok és emlékezet Térey János műveiben
A kutatás az életmű alakulástörténetét a helyek, az építészet és a történelem kérdéseinek középpontba állításával kísérli meg felvázolni. E motívumok mindazokkal a tudásformákkal és filozofikus, elméleti, politikai kérdéskörökkel érintkeznek, amelyek Térey szövegeinek gondolati rétegeit meghatározzák. Az értekezés fő tézise, hogy a műfaji és formai szempontból rendkívül innovatív Térey-életműben a helyek (terek, városok, épületek, tájak) ábrázolása mindig poétikai kihívásokkal kapcsolódik össze. A Térey-művek térpoétikája nemcsak az életmű alakulásáról, de általában a rendszerváltás utáni három évtized magyar irodalmáról, annak kultúrafelfogásáról, a közösségekhez, politikához és történetiséghez való viszonyáról is esettanulmányként tud szólni.
Pintér-Németh Nikolett
Társalapítója a Sinum Színházi Műhely Egyesületnek (2019-től). Az elmélet mellett nagy hangsúlyt fektet az empirikus kutatásra. 2016 óta számos alkalommal részt vett a Centre Artistique International Roy Hart vokális képzésein, és 2018 óta maga is vezet csoportos hangtréningeket. Részt vett továbbá egyéb, gyakorlati színházi képzéseken, például az Odin Teatret által Olaszországban rendezett ISTA – Nemzetközi Színházantropológia Iskoláján (2016). Több európai partnerségi program kezdeményezője és projektkoordinátora volt, például: Hangfonalak a közösség szövetében (Weaving Voices as Threads of Communities, 2022–2024) című felnőttoktatási projekt. Korábbi tanulmányait az Amszterdami Egyetem (UvA) Bölcsészettudományi Karán végezte kulturális elemzés szakterületen. Társfordítója a Vida Cerkvenik Bren által írt Miért nem az utcán csináljuk? című utcaszínházi könyvnek (2021), valamint Eugenio Barba és Nicola Savarese A színház öt kontinense című könyvének (2023). Írásai olvashatók többek közt a Theatron (2023) és az Imágó Budapest (2022) folyóiratokban, illetve konferenciakötetekben (például: Kontaktzónák: Határterületek a színház mentén (2019), SZITU kötet 2018, 2019 és 2021 kiadásaiban).
Kutatási témája: Hangkötelékek – A (kiterjesztett) vokalitás performatív aspektusai
A kutatás a vokális hang különféle társadalmi, politikai, művészeti, perceptuális és performatív aspektusait járja körül az irodalomelmélet, a színház- és filmelmélet vagy a pszichoanalízis felől. Kapcsolódási pontokat keres a hang elméleti megközelítései és a kísérleti hangképzés gyakorlati kutatása, valamint az ebben elhivatott alkotók és műhelyek között. Kutatóként olyan kortárs alkotásokkal, kreatív munkafolyamatokkal vagy vokális tradíciókkal foglalkozom, amelyek elénk tárják a hangban rejlő köztességet, kölcsönösséget, a tapasztalásnak és tudásszerzésnek a hétköznapitól eltérő módjait. Ezzel együtt kérdőre vonják a környező világ és a benne vagy általa formálódó szubjektum maradéktalan megismerésének vagy irányíthatóságának a lehetőségét. A kutatás további fókusza az a határsáv, ahol a művészet és a terápia, az önismeret vagy az öngyógyítás összefonódnak. Célom, hogy rámutassak a vokális hang – mint performatív aktus – gyakran háttérbe szoruló lehetőségeire.
Radnai Dániel Szabolcs
(Pécs, 1995) magyar nyelv és irodalom tanár / mozgóképkultúra és médiaismeret tanár (MA) szakon végzett a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán 2019-ben, a doktori iskola abszolvált hallgatója.
Kutatási témája: Egy köznemes vallomásai
Kutatásában Eötvös Károly (1942–1916) írói pályaképének megrajzolására, egy leendő monografikus feldolgozás előtanulmányaira vállalkozik. A doktori értekezés az Eötvös-életmű kritikai, irodalomtörténeti és prózatörténeti pozicionálásának kérdésein túlmenően kiemelten vizsgálja a szerzőnek az 1882–83-as tiszaeszlári perben vállalt szerepét és az eseményszorozatról írt háromkötetes művét (A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, 1904), valamint a Balatoni utazás címen ismert, szintén háromkötetes útirajz (1900, 1909) műfaji, társadalomtörténeti és világnézeti vonatkozásait.
Rétfalvi P. Zsófia
Kutatási témája: Disszertáció címe: Narratíva és recepció – Madách Imre élettörténetének értelmezési problémái
Doktori kutatásom középpontjában Madách Imre élettörténeti narratívái állnak. Elsősorban azt vizsgálom, hogy ezek a narratívák miként hatottak fő műve, Az ember tragédiája befogadására. Általános jelenség a 19. század végi – 20. század eleji biográfiákban, hogy olyan teleologikus nézőpontot működtetnek, amely egyetlen célra fókuszálva mutatja be a vizsgált személy élettörténetét. Madách esetében ez a Tragédia megalkotására irányul. A kutatás során többféle történeti módszertant is alkalmazok, hiszen mind recepciótörténeti, mind nőtörténeti szempontból izgalmas kérdéseket vet fel a Madách-életmű. Emellett kiemelten fontosnak tartom a Lackó Mihály-féle pszichotörténeti látásmódot. Madách életeseményeiről – mint például a pályakezdés, az 1848–49-es szerepvállalás, vagy a házasság és a válás – gyakran tankönyvízűen leegyszerűsített állítások és ezekből kibomló narratívák születnek. A pszichotörténeti módszertan segítségével láthatóvá válnak azok a gondolkodási mechanizmusok, stratégiák, amelyek egy-egy jellemrajz, visszaemlékezés, beszámoló, illetve életrajz narratívaképzésében működnek.
Rumi Enikő
Kutatási témája: Alfonsina Storni: modernizmus és avantgárd, anyaság és feminizmus. A latin-amerikai női irodalom átalakulása a 20. század elején
Alfonsina Storni költészete összhangban van a modernizmussal, ám kialakít egy, a korban elfogadott női lírától elkülönülő, sajátosan női poétikát; utat nyit a kritikus szemléletű feminin írás számára. Bár lírája összefüggésbe hozható az évtizedekkel később jelentkező l’écriture féminine-nel, formai és nyelvi sajátosságai miatt számomra inkább annak előképeként fogható fel. A század eleji társadalmi és esztétikai tendenciákat kutatva áttekintem a női szerep változásait a spanyol nyelvű lírában, valamint korabeli forrásokat használva tanulmányozom a női alkotók helyét a korabeli latin-amerikai irodalomban. A kérdésnek természetesen számtalan szociológiai aspektusa lehet, de elemzésem alapját elsősorban a szövegminőség vizsgálata képezi. Ebből a szempontból tárgyalom azt is, hogy jelentős szerzők, mint pl. Octavio Paz, vajon miért nem emeltek be női szerzőket a modernizmusról szóló esszéikbe. Storni életművének hagyományos és újszerű mivolta egyszerre implikálja az aktualitás és az időtlenség témakörét, az argentin költőnő mindenkori jelentőségét.
Sahin-Tóth Sára
Kutatási témája: A pusztulás színterei
Kutatásom gyakorlati munkáim témái és felvetései mentén fog formálódni. Tárgya filozófiai fogalmak konkréttá tétele a színpadokon, a gondolat testet öltésének útja a színpadon, Antonin Artaud színházelméletein, Peter Handke színházán és személyes tapasztalataimon keresztül.
Sediánszky Nóra
Kutatási témája: Női alkotók és gondolkodók Velencében, a reneszánsztól 1797-ig
Doktori értekezésemet velencei női alkotókról írom, olyan művészekről és gondolkodókról, akik bizonyos értelemben megelőzték vagy meghaladták korukat, saját határaikat feszegették (de a társadalmi kereteket mindenképp), törekvéseik új szakmai és nyilvános tereket nyitottak a nők előtt, szerepük – ha nevük gyakran nem is különösebben ismert Velencén kívül – megkerülhetetlen a női emancipáció, a nőket láthatóvá és hallhatóvá tévő társadalmi folyamatok szempontjából. Az általam kutatott időszak az érett reneszánsz, az 1500-as évek és az önálló velencei köztársaság bukása, 1797 közé esik, mely egyben a felvilágosodás (Illuminismo) hanyatlásának ideje is. Dolgozatomban sorra veszek bizonyos tipológiákat, különböző társadalmi és alkotói szerepeket, melyeket ezek a nők betöltöttek, ráközelítek egyes életpályákra, de ezenkívül maga a folyamat is nagyon érdekel, hogyan nyílik – még ha fokozatosan is – egyre nagyobb tér, egyre több lehetőség a nők számára a tárgyalt két és fél évszázad alatt, melyért elsősorban épp azok a nők tettek sokat, akik alkotóként, gondolkodóként, tanúként kísérték, alakították korukat és társadalmukat.
Simon Bettina
Művészettörténetből diplomázott az ELTÉ-n 2016-ban. Költő. Strand című verseskötete 2018-ban jelent meg a JAK-füzetek sorozatban, Rengeteg állat a vonatból című verseskötete 2024-ben jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában.
Kutatási témája: A szerzői önértelmezés szerepe a neoavantgárd művészet recepciójában
Doktori kutatásomban azt vizsgálom, hogy a szerzői-alkotói önértelmezések milyen szerepet töltenek be a hatvanas-hetvenes évek magyar neoavantgárd művészetének recepciójában, az ehhez kapcsolódó kritikai diskurzusokban.
Simor Kamilla
2019-ben szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetem magyar- és médiatanár szakán. Jelenleg a pécsi Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola doktorjelöltje, illetve a Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszék tanársegédje.
Doktori kutatás címe: Medialitás, emlékezet, dokumentumfilm. Háború-reprezentációk az ezredforduló után
Kutatásomban kortárs európai dokumentumfilmek háború-reprezentációival foglalkozom. A disszertációm fejezeteinek fókuszában ezzel összefüggésben olyan problémák állnak, amelyek a kollektív emlékezet, a trauma-feldolgozás, illetve a történelmi tapasztalat kérdésköréhez kapcsolódnak kortárs dokumentumfilmes kontextusban. Az esettanulmányaim különböző területeket érintenek a háborús trauma színpadra vitelének lefilmezésétől, az ukrán-orosz háborúban készült, mobiltelefonos felvételeket felhasználó dokumentumfilmeken át a fekete-fehér archív, háborús felvételek digitális színezésének problémájáig. Az adott alkotásokat elsősorban mediális, fenomenológiai és műfajelméleti szempontból elemzem.
Székely Rozália
Kutatási témája: Szentkirályi Színházi Műhely: szellem vagy szellemiség?
Aki járt ott, hallgat róla, ha egyáltalán még él. Aki nem járt ott, vagy alig, azt állítja, hogy senki sem járt ott (Molnár Gál Péteren és Esterházy Péteren kívül, persze). A Szentkirályi Színházi Műhely, ezen sorok szerzőjének szülei, Monori Lili és Székely B. Miklós által alapított, magyar viszonylatban unikálisnak számító színházi formáció, 1990 és 2004 között hozott létre előadásokat egy budapesti, nyolcadik kerületi pincerendszerben, majd 2005 és 2014 között különböző, színházi befogadó helyeken. Szellemisége megfoghatatlanná vált saját közege számára, mind a rejtőzködő életmód, az előadások nehezen leírható struktúrája, az önmarketing zavarossága és a rendszerváltást követően rohamos léptékben változó színházkulturális környezet okán. Vajon mi a fontosabb kérdés, hogy hányan nézték vagy hogy mit néztek? Az emlékezet terében búvópatak. Kevesen írtak, írnak róla, de akik igen, forrást nyitottak valamihez, ami részint a magyar színházi világ hatalmi berendezkedését, élő vagy holt esztétikáját, a szovjetrendszer hatását, a színháztörténet írás problematikusságát is érintik. Felfedezendő terep. Autofikciós műhely? Valós időben történik (hiszen színház), valódi családi viszonyok szövik át az előadást, fiktív, irodalmi szövegek és személyes jellegű improvizációk adják a jelenet-szigetek talaját. Az alaptörténetekre (például Monori Lili édesanyjának halálos vonatbalesete, a meghiúsult A levél film forgatása és Magyar Dezső, Monori Lili volt férjének a disszidálása, a Kádár-kor tapasztalata) épül az alkotók jelene, az előadások munkálatait átszövő valós idő.
Szilágyi Zsófia Emma
2024-től a Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola doktorandusza.
Kutatási témája: Kortárs színpadi regényadaptációk
Kutatásom középpontjában a prózai szövegek és a belőlük készült kortárs színházi előadások kapcsolata áll.
Szuper Ildikó
Kutatási témája: Kulturális hagyomány és narratív identitás: török irodalmi művek vizsgálata autoetnográfiai megközelítéssel
A török irodalom egyedi módon kapcsolja össze a személyes és kollektív identitás kérdéseit, miközben a kulturális hagyományok mélyrétegeit tárja fel. Az autoetnográfia mint módszertan, lehetőséget nyújt az olvasónak és az elemzőnek, hogy a saját élettapasztalatait a török irodalom narratíváival párhuzamba állítsa, így feltárva a hagyomány és önismeret közötti kölcsönhatásokat. A regények a személyes történetek révén mutatják meg, hogyan formálódik az identitás a török kultúra történelmi és társadalmi kontextusában. Az autoetnográfiai megközelítés hangsúlyozza, hogy a hagyomány nem statikus, hanem az egyéni életutakon keresztül újraértelmeződő és folyamatosan fejlődő elem. A múlt öröksége, a vallási és kulturális motívumok, valamint a generációk közötti kapcsolatok mind meghatározzák az egyéni önismereti folyamatot. A török irodalom e rétegek feltárásával segíti az olvasót abban, hogy megértse és feldolgozza saját identitásának összetettségét. Nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem az önreflexió és az identitásépítés eszközévé is válik.
Végh Ildikó
Kutatási témája: Közösségi színházi formák, művészetközvetítés a kőszínházakban
A német kőszínházakban működő művészetközvetítő műhelyek mintájára 2011-től Magyarországon is egyre több színház működésében kapott kiemelt szerepet a közönség nézői szerepből való kimozdítása. A nézőből alkotó vált, a színház olyan közösségi térré, ahol a cselekvésé lett a főszerep. A dolgozatom fő tárgya a Katona József Színházban működő több komplex közösségi színházi projektet, osztályterem színházi előadást, mobil színházi programot tartalmazó Behívó program, ami a színház működésében szinte a program elindulásától kiemelt szerepet kapott. A gyakorlati munka teoretizálása mellett kutatásomban kitérek a hazai kőszínházak művészetközvetítő részlegek sajátosságaira, színházba ágyazottságára, a mintául szolgáló német modellre.
