Deres Kornélia: Képkalapács, Bábhasadás

A PAB I. Nyelv- és Irodalomtudományok Szakbizottsága, Irodalomelméleti Munkabizottsága, Irodalomtörténeti Munkabizottsága valamint a Művészetek és Irodalom Háza (ZsÖK)

Tisztelettel meghívja Önt 

Az irodalomtudomány műhelyei program keretében 

2018. április 18-án (szerdán) 18 órakor, a Breuer Marcell terembe

 (Művészetek és Irodalom Háza) 

Deres Kornélia

(költő, színháztörténész, szerkesztő) 

Képkalapács és Bábhasadás

című köteteinek bemutatójára. 

A szerzővel

Kiss Georgina és Pandur Petra

beszélgetnek

A Képkalapács. Színház, technológia, intermedialitás (JAK+Prae.hu, 2017) című kötet a kortárs színház intermediális szigeteit kutatja. Technológia, színház és mozgóképek a boncasztalon. A magyar és nemzetközi színház- és médiaelméleti diskurzusok el- és átrendezésével célja (újra)értelmezni izgalmas alkotói módszereket, rendezői törekvéseket, előadástípusokat. Központi kérdése, hogy a mozgókép elterjedése miképpen formálta a színház hagyományait. A könyv fókuszában a képek és a nézés (szokás)rendje áll, valamint olyan színházi alkotók, akik számolnak a valóságot alakító médiumok összefonódásaival, illetve ezek színreviteli lehetőségeivel. Hazaiak és külföldiek egyaránt: Hudi László, Bodó Viktor, Mundruczó Kornél, Frank Castorf, a Wooster Group, a Gob Squad, a Hotel Modern. A fejezetek az idő érzékelése, a jelenlét módozatai, a narráció típusai, valamint az erőszak reprezentációi mentén vezetik az olvasót a médiumok színpada felé. Ahol a Képkalapács lecsap: dobozéletekre, ötödik falra, radikális jelenlétre, szörnyeteg struktúrára. A költőként régóta ismert Deres Kornélia első monográfiája.

„Így írna Sylvia Plath, gondoltam magamban, amikor elolvastam Deres Kornélia első-előző kötetét, a Makói Medáliák-díjas Szőrapát. Ha élne még, ha öngyilkos tetszhalálából felébredne. S most itt van a költő új kötete, a nem kevésbé bravúros Bábhasadás.Feszültség, talány, robbanóanyag. Csupa gondolatébresztő verscím, merész asszociáció, tovább írható, tovább gondolandó metafora, trouvaille, s a szívünkhez annyira közelálló színpadi jelenetezés. „Bemutatkozunk hetedszer is / önveszélyeztető gesztusokból nem elég. / Itt a kém, a rongyos ügynök már belül. / Irt és tarol…” Félelmetes szabadság, amire vágyunk, vágytunk, és vágyni fogunk, amitől csendben félünk és hangosan vacogunk, de hála a szerzőnek, végül felszabadító nevetésre fakadunk. A költő nagy színlelő / mit érez, csak színleg érzi ő: írja Pessoa. Tehát csak játékból halnának meg előttünk a költők a versszínpadon? Azt hiszem, ez az igazság kétarcú, de mindkét maszkja színigaz. Hiszen melyik színész ne álmodna arról, hogy a valóságban is a színpadon végzi, amíg a közönség felállva ünnepel?  A művészet régi trükkje ez.” Takács Zsuzsa a Bábhasadásról (Jelenkor, 2017)

Deres Kornélia, költő, színháztörténész, szerkesztő, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. Kutatási területe a kortárs színház és színháztudomány

Kiss Georgina, irodalomtörténész, költő, a PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolában végzett, jelenleg a Leőwey Klára Gimnázium tanára, kutatási területe a modern és kortárs irodalom.

Pandur Petra, színházkritikus, a PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola doktorandusza, kutatási területe a kortárs színház és színháztudomány.

A rendezvény az EFOP-3.4.3-16-2016-00005 számú, „Korszerű egyetem a modern városban: Értékközpontúság, nyitottság és befogadó szemlélet egy 21. századi felsőoktatási modellben” című projektben, a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg.