NFI Egyetemi Filmklub | Huszárik Zoltán: Szindbád (1971)

2022. 11. 03., cs - 14:30

Apolló Mozi (Pécs, Perczel u. 22.)

színes magyar játékfilm, 1971, rendező, forgatókönyvíró: Huszárik Zoltán
operatőr: Sára Sándor, főszereplők: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Leélőssy Éva, Dajka Margit, Nagy Anna, Andai Györgyi, 91 perc, felújítás: 4K restaurált

Miről szól?
A halállal szembesülve Szindbád (Latinovits Zoltán) visszatekint az életére. A régi fényképek, a megőrzött levelek felidézik az egykori szerelmeket, a rövid fellángolásokat. A férfi csapongó emlékeiben hol egy női mosoly, hol egy pompás éttermi fogás idézi vissza a múlt élvezetes pillanatait.

Mitől különleges?
A film Krúdy Gyula Szindbád-novelláiból készült. A címszereplő neve az Ezeregyéjszaka tengerjáró hősét idézi, aki ezúttal nem a messzi vizeken, hanem az emberi lélek rejtélyes tájain bolyong. A Szindbád különlegesen szép lírai film, az emlékezés képlékeny világát a szabadon áramló képek tükrözik. Múlt és jelen, képzelet és valóság szétválaszthatatlanul egymásba folynak, a fantázia szabálytalan játékát a főszereplő monológjai kísérik. A különféle epizódokból és montázsokból összeálló filmnek nincs hagyományos cselekménye, történeti íve vagy utólag összerakható kizárólagos időbeli sorrendje. Az egyes jeleneteket folyamatosan megtörik a bevillanó asszociációk és érzések, a helyszínek és tárgyak érzéki benyomásai. Hősünk a valóság és a képzelet között lebeg, az elmúlás küszöbén az élet végső nagy kérdéseiről ábrándozik. A néző az ő látomásaiban kalandozva maga is megérezhet valamit a rohanó idő mulandóságából.

Huszárik Zoltán eseménytöredékekből, gyönyörű képszilánkokból és szubjektív érzetekből páratlan világot épít.

A felvillantott képeket erős belső logika köti össze, a film álomszerűen lebeg. A Szindbád egy sajátos életérzést ragad meg, a sodródás és az örömök hajszolása, az elvágyódás és életszeretet különös elegyet alkotnak. A hős belső utazását a nosztalgia keserédes aurája lengi be, a szépség mindig más és más formában bukkan elő. A film a létezés időtlen titkát kutatja, és a mozgókép hagyományos kifejezésmódjain túllépve maga is költészetté válik.