PSZIESZTA beszámoló | Utazás lelkünk tükréhez

A PSZIESZTA évek óta megrednezésre kerülő tudományos és ismeretterjesztő rendezvény, az idei eseményről a kar hallgatója Gyuris Bende Ármin készített beszámolót.

Izgalmas időszakot tudhat maga mögött a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, hiszen idén a Pécsi Pszichológus Napok főeseménye március 18-20. között újfent elkalauzolta az érdeklődőket saját és társaik lelki világába. Pontosabban, ahhoz a szimbolikus tükörhöz, ahol mindannyian a saját magunkról alkotott képpel nézhetünk szembe. Ámde nem kell pszichológusnak lenni ahhoz, hogy átlépjük a szimbolikus határt magunk megértéséhez – a PSZIESZTA „Tükörben a lélek” programsorozata szokásos módon – függetlenül hovatartozásától és tanulmányaitól – minden hallgató számára ingyenesen elérhető volt. Tanulságos témáival, energikus közösségi programjaival és interaktív workshopjaival, még a laikusokban is ott derengő gondolatok egyvelegét idézte elő…

Az Ifjúság úti campus B. épületébe lépve több irányból lelkes segítők kedves arcai fogadták az érdeklődőket, különböző ajándéktárgyakkal és szükség esetén útbaigazítással. A késői órákba nyúló programok helyszínei között rendre pezsegtek a „Psziesztás” csapatpólójú hallgatók, akik nem voltak restek minden fennmaradó idejüket kihasználni, hogy beüljenek a változatos workshopokra. Ilyen volt a Fónagy-Sütő Zoltán által tartott angol nyelvű program is, mely a „Láthatatlan fonalak béklyójában: társ- és viselkedésfüggőségek filmekben” címet kapta.

A hívogató és modern környezetű terem közepén egy asztal fogadta azt a néhány főt, aki szerencsésen jelentkezni tudott erre a különleges kiscsoportos foglalkozásra. Az oktató köszöntötte a résztvevőket, készült pár fotó, majd tisztázta a foglalkozás titoktartásra vonatkozó szabályait: ami ebben a szobában elhangzik és személyes információ, az nem hagyhatja el a termet. Innen már tudhatták mindannyian, hogy nem egy szokványos workshopról van szó: egyszerre került ábrázolásra egy társfüggőknek kialakított foglalkozás módszertana, és élhették át a résztvevők, hogy milyen egy ilyen foglalkozás „alanyainak” lenni.

A hangsúly minden egyes programon a befogadó közegre és a szabad interakciókra helyeződött. A bemutatkozásokat játékos feladatok követték. Nem is telt bele sok időbe, és komfortos légkör alakult ki, amely remek beszélgetéseket és közös reflektálások alapját képezte. Szó esett a társfüggőség definíciójának és a magyarországi „diagnózisának” tudományos kérdésköréről, kialakulásának kockázatáról, valamint kezeléséről is. Mégis, az egyértelműen nehéz téma könnyen befogadhatóvá vált. A workshop egyben legérdekesebb és legelgondolkodtatóbb része a kondíció filmbeli reprezentációja volt, melynek kibeszélésében (a többi feladathoz hasonló módon) hangsúlyos volt a kurzuson résztvevők érzéseinek megosztása. Búcsúzóul, mindenki kapott még néhány informatív anyagot, valamint a társfüggők csoportja által készített, a reményteli gyógyulásra buzdító irományt.

Az idei PSZIESZTA főeseményének remek workshopjai, neves szakemberek és oktatók által tartott előadásai, és a Szenes Klubban megrendezett záró koncertjei mind-mind professzionális hozzáállást tükröztek. Az idei programsorozat lényegét Kiss Dorinának, a rendezvény szakmai koordinátorának, a Pécsibölcsész magazinban olvasható mondata foglalja össze a legjobban: „egy lehetőség, hogy közelebb hajoljunk a tükörhöz, és ne csak a felszínt lássuk, hanem azt is, ami mögötte van”. Bármely érdeklődő szemei elé tárulhat lelkének tükre, melynek megismerése ez esetben mégsem kihívás, hanem egy jól felépített és komfortos kiruccanás.

Képek forrása: Pszieszta facebook