2024
Borsos Blanka (BA): Párválasztó jóslások - társadalmi kontextusok és gyakorlatok (konzulens: Hesz Ágnes)
Erős Eszter (MA): "Az emlékek erősítik a színeket". - Grábóc vizuális emlékezete a közösségi fotóalbum tükrében. (konzulens: Balatonyi Judit)
Nagy Emese (MA): Termelőszövetkezeti csoportok alakulása és a rizstermesztés kapcsolata a kollektivizálás korai szakaszában Karcagon. (konzulens: Máté Gábor)
Pálfi Sára (BA): Felmenőim onnan ide, avagy egy család története az 1940-es évek telepítéseinek tükrében (konzulens: Máté Gábor)
Váradi Júlia (MA): Arcok az utcán, történetek a tükörben. A pécsi nemzetközi hallgatók kulturális antropológiai vizsgálata. (konzulens: Nagy Zoltán)
2023
Pozsgai Éva (MA): "Hol volt, hol nem volt, megszűnt" Százhalombatta és a Duna kapcsolata a XX. században (konzulens: Máté Gábor)
Markó Eszter (MA): Pécs rejtőzködő „bádogvárosa”: Narratívák a lakhatási szegénységről (konzulens: Balatonyi Judit)
2022
Hajdara Tamás (BA): A magyarlapádi leánykörtánc szerepe és változásai 1969-től napjainkig
Keresztes Emőke (BA): "Pogány(ká)t vittünk, keresztényt hoztunk." – A gyergyói komaság
Maczucza Márton (BA): Az alternatív globalizáció reprezentációi a magyarországi hardcore punk színtereken
Sólyomfi-Nagy Zoltán (MA): "Nem csak az ész a fontos" A férfiak hosszú haj viselésének története és okai
Szászné Vörös-Bene Virág (BA): A bukovinai székelyek identitásának és hagyományátadásának vizsgálata az általuk szervezett Táboron keresztül
Tompa-Horváth Iringó Anita (MA): Változó határok. A határszerep aspektusai Vaskeresztesen
Vető Veronika Vanda (BA): A somogyi pásztor alakja Somogy megye népi kultúrájában a XIX. század elejétől napjainkig
Vitálosová Zsóka (BA): A japán kultúra reprezentációja a magyar anime-színtér keretein belül
2021
Ágh Zsófia (BA): Emlékek egy ládikóban – Egy pécsi család emléktárgyaihoz fűződő viszonyának vizsgálata
Bacsa Mária Kata (BA): A dunaföldvári táncélet vizsgálata
Bartók Zoltán (MA): "A Rozi ő egy egyéniség": Házikedvencek társadalmisága és személyisége fiatal kedvenctartók narratíváiban
Erős Eszter (BA):Horrorfilm-nézési szokások és azok változása a COVID alatt
Illés Anita (BA): ,,A mi jó Kántor-urunk sütteti nékünk!"
Kiss Kamilla Mária (BA): Proto-goth zenekarok a '70-es, '80-as évek Angliájában
Koncsek József (BA): A bácskai Kígyós-ér mellékének néprajza
Poór Anna (BA): Népművészet és iparművészet kapcsolata a Zsolnay nővérek textilgyűjteményének példáin
Steinbach Mónika (BA): "Egyik lábam az égen, másik a földön" Két balatonfüredi angyallátó praxisának összehasonlító elemzése
Szabó Ágnes (BA): Virágzó kisebbség – táncoló Pákozd
Váradi Júlia Erzsébet (BA): Grúzia megjelenése a magyar kutatásban
Velősy Péter Kristóf (MA): Énekmód és zenei kommunikációs formák a számi (lapp) jojkák közös előadásaiban
2020
Bogdán Bianka (BA): „Az vagy, amit meg(v)eszel!” – A Zero Waste életmód vizsgálata
Molnár Borbála Eszter (MA): "Kell két nap szabi!" A Szabihíd, mint köztérhasználati példa
Nagy Emese (BA): ,,...állj meg itt, itt lesz egy gát!" - a karcagi rizstermesztés történeti áttekintése
Németh Nóra (BA): "A népmese harmadik élete": a néphagyomány alkalmazásának egy intézményi példája
Pozsgai Éva (BA): „Mi maradt abból, amit nagyapáink ránk hagytak?” A százhalombattai szerb közösség etnikai identitása
Sárosácz Mirjana (MA): "A név maga az ember" A szemelyi bosnyák-horvát család- és ragadványnevek társadalomnéprajzi vizsgálata
2019
Fehér Viktor (MA): A szabadkai mini Jugoszlávia mint lokalitás. Kontextusok, diskurzusok, emberi kapcsolatokKricsfalusy Márk (BA): Közösség nevek nélkül: Egy rendhagyó online színtér vizsgálata
Sólyomfi-Nagy Zoltán (BA): „Mi gőzünk hozzá?” – Az izzasztókunyhó mint gyógyító szertartás elterjedése Magyarországon
Szabó Ágnes (BA): Virágzó kisebbség – táncoló Pákozd
Szabó Veronika (BA): A decsi népviselet változása a politikai és gazdasági hatások tükrében
2018
Kelemen Mihály (BA): "Forradalmi időket élünk…” A liturgikus reformok fogadtatása a magyar görögkatolikus egyházban
Pisztora Zsófia (MA): "Az igazi dolgok mindig a kocsmákban történnek." A kocsma mint "harmadik hely" egy falusi közösség életében.
Dr. Csetnekiné Dr. Pisák Annamária: Ártéri gazdálkodás a Tisza mentén egykor és ma
Dvorácskó Lilla: Jean Liedloff: Az eltűnt boldogság nyomában című könyv antropológiai értelmezése.
Ladányi Laura: Az 1. Röpülj Páva története és társadalmi-politikai háttere, hatása a jelenre
Lőrincz Ildikó Lujza: A borvíz felhasználásának néprajzi vizsgálata.
Molnár Fanni Kata: Tulipán a néprajzban
Bakk-Nuridsány Orsolya: Borfesztivál: Egy hagyomány újjáélesztése Balatonlellén
Szamonek Vera: "A pogány hitet felvirágoztatni..." A pogányság, mint etnikus identitásszimbólum a baskortosztáni udmurtoknál.
2017
Balpataki Katalin: Százhalombatta gazdasági és társadalmi átalakulása a XX. században
Graics Eszter: Névmagyarosítás és névhasználat a horvát kisebbség körében
Nemes András: A soproni kerékpáros egyesületek története
Pintér Alíz: A Mesztegnyő körüli kistelepülések településnéprajzi vizsgálata
2016
Oláhné Óvári Franciska: A szoptatástámogatás antropológiai vizsgálata Pécsett
Pörsöková Mária: A megálmodott szülésélmény
Sturm Melitta: A jelnyelv és a siket identitás szociokulturális aspektusai
Liszkainé Kapuvári Éva: A Szirmay uradalom Tiszaladány – Nagyhomokoson 1900-1960-ig
Vass Ilona Györgyi: A dömsödi ragszegi malom
2015
Balogh Imréné: Báta mezőváros önkormányzata és a népi jogélet egy 1785 és 1790 között íródott currenskönyv tükrében
Balázs Ákos: A milotai cigány közösség megélhetési stratégiái
Farkas Edina: „Igyunk zöld teát, a hétvégi harcászaton vietnámi leszek.” A játék és a közösség struktúrája az airsoftban
Hajba Gergő: Retrocomputer. Egy kortárs informatikai tárgyegyüttes életrajza, kultusza és újrafelfedezése.
Karádi-Héder Enikő: „Új evangelizációs” közösségépítés az Őrségben –Lelkipásztori stratégiák egy katolikus plébánián
Kutas Éva: A zengővárkonyi szelídgesztenyés társadalmi, gazdasági és ökológiai jelentősége
Pálvölgyi Panna: Tetoválás.Közösség.Identitás.
Pisztora Zsófia: „Modern paradicsom” Kulturális antropológiai vizsgálat a hazai naturalisták körében.
Tóth Betti: Szépnek lenni Dél-Koreában – Testkép és társadalom kapcsolata.
Tóth Emőke Mária: Három ház története. Változásvizsgálat Székelyvéckén.
2014
Bakos Áron: Egy internetes játék köré szerveződő közösség antropológiai vizsgálata
Bosnyák Éva Mirjana; Pécs környéki bosnyák-horvát népviseletek és készítésük módjai
Csajkás Júlia; „Együtt is vagyunk meg külön is” A közösség és helyi identitás kérdései a mai Kisújbányán
Hegedüs András; Halotti hiedelmek és szokások Ramocsaházán
Ludmány Borbála; „Szerencsére falun lakunk” A lakóhelyhez való kötődés megteremtése és ápolása a Wekerletelepen
2013
Bényi Emese; A kávé útja gazdaságantropológiai mikrovizsgálatok példáján
Busa Mónika; „Mit lehet ebből a múzeumban megmutatni? (A jelenkori konyha reprezentációjának lehetőségei egy kiállításban.
Cserenyecz Katalin; „Nehéz, de szép feladatot választottam.” Kísérlet egy gyüjtő életútjának rekonstruálására
Csigi Emőke; Kozmogónia a Gyimesközéplokiak világképében
Farkas Edina; „Ha megtisztelem azt az anygot, az már a bányában örömet okoz. A Veleméri-völgy fazekassága napjainkban.
Gyenge Szabolcs; Pacsa állattartása a 20. század második felében
Hajba Gergő; A kollázsváros zárványai – zárt lakóközösségek mindennapjai és problematikája néhány pécsi lakópark példáján
Haraszti Zsigmond; Szőlő- és borkultúra a moldvai Pusztinán
Huba Lilla Rita; Vitéz László vándorútja. A magyar népi-vásári bábjátékok és a Korngut-Kemény bábművész dinasztia hagyatéka
Jaksics Mirjana; A mohácsi sokácok házasodási endogámiájának változása
Kiss Bettina; Miről mesélnek a tetoválások? Egy beás cigány közösség tetoválásainak kommunikációs értelmezése
Kozma Viktória; A határnyitással egybekötött Anna-napi búcsú Őrtilos-Szentmihályhegyben
Kutas Éva; Egy református parasztcsalád a XX.században
Miskei Rita; Egy sárközi szövőasszony megélhetési stratégiái.
Nemes András; A vallásosság megnyilvánulása egy soproni római katolikus család életében
Némethné Baráth Katalin; Apátfalva és a bélkő kapcsolata
Németh Zsófia Nóra; Ipolydamásdi és helembai maskarázás.
Pálvölgyi Panna; "Tetoválás, élettörténet, emlékezet".
Pintér Aliz; A metszegnyői termelőszövetkezet története
Sándor Lívia; „…alles ist ein Märchen-, mindenben ott van a mese világa…”
Soós Alexandra Petra; „Visszük tovább, ami van” A szeremlei pünkösdi ladikázás továbbélése napjainkban
Stokker Nóra; A bukovinai székelyek és svábok együttélése Csátalján
Szauer Szilvia; Temetkezési szokások napjainkban
Szeitz Anett; A somogyi pásztorkodás napjainkban
Szentpály Juhász Salome Enikő; „Mindig talpra tudok állni…” A történelmi emléklékezet két típusa
Urbán Anett; A japán természetfelfogás értelmezése fametszetek segítségével
Váczi Márk; Rózsafüzéres imacsoport Zámolyon
Vásárhelyi Ágnes; „Te elvek nélkül élsz, engem az elveim visznek a sírba” A poszt-szubkulturális fordulat elméletei a hardcore punk és a Straight Edge tükrében
2012
Babai Dániel; Hagyományos ökológiai tudás az etnozoológia tükrében. A gerinces állatok népi ismerete a Hidegségben
Bagoly Emese: "Itt úgy élünk, ahogy nekünk megfelel." Életmódkísérlet Hosszúhetényben.
Balogh Imréné: Számadás
Bali Zsanett; Krisna-völgyi gyermekek szocializációja a táplálkozás tükrében
Benkő Katalin Réka; Szuburbanizáció és migráció egy dél-alföldi faluban
Bóka Krisztián László; Vasút a homokháton. A Szegedi Gazdasági Vasút hatása Szeged-Alsótanya és a területén önállósult községek életére és lakosságára
Csapai János; Az őcsényi parasztság a 20. század közepén. Az önálló paraszti gazdálkodástól a kollektivizálásig
Csáji László Koppány; „dénes Próféta” Egy 21. századi vallási mozgalom közösség-konstrukciója
Csájiné Tamás Ildikó; „Kevés szó van benne kidalolva” A számi jojkaszövegek kutatásának módszertani kérdései
Chemez Farkas; Parázsért nyerítő gebék. Tenyésztési célok és lóhasználati igények változásai, a magyar ló tenyésztésének történetében.
Fekete Nóra; Az erdélyi magyarok migrációja a tudományos diskurzusok tükrében
Foster, Hannah Daisy; Esettanulmány tárgy és ember kapcsolatáról egy tárgymenhely példáján
Győrfy Eszter; Csodák és csodatörténetek a szőkefalvi kegyhelyen
György Réka; „Vigyél vissza Krisnához” Párválasztás és annak társadalmi aspektusai a somogyvámosi Krisna-völgyben
Hortobágyi Ivett; Egy bálványoscsabai házaspár páros táncai
Ligetfalvi Lilla; Gyermeknevelés és oktatás Krisna-völgyben
Marót Csenge Ilona; Az IGÉZŐ öltözettervező és –készítő műhely: alkotók és vásárlók, tárgyak és kapcsolatok
Pulszter Zsuzsanna; Gazdasági stratégiák, értékrendek és a Szociális Földprogram összefüggései egy ormánsági faluban
Rausch Tímea; A népi játék szerepe, hatása az emberi életre
Sturm Melitta; Több nemzedék – egy fedél alatt. Egy cikksorozat értelmezése az 1968-as Nők Lapjából
Vass Nikoletta; A pécsi AC Milan szurkolók antropológiai vizsgálata
Vataščin Péter: Település és közösség Kemsén
2011
Agócs Ruben: Az orvhalászat jelene és szerepe egy folyó menti közösség életében
Bánfi Rita: Baranyai magyar gyermekjátékok
Bárány Linda Tímea: A sárvári iskolák egészséges táplálkozás programjának hatása a tanulókra
Budai Viktória: A mese mint a gyógyítás eszköze Németországban és Magyarországon
Elsik Edina: A pomázi szerbek ünnepi szokásai
Gál Boglárka: Az 1960-70-es évek életmódbeli és építészeti változásai a Zala megyei Resznek községben.
Giczi Barna: „Annyira rászoktunk erre a kultúrára, hogy nehéz eltérni tőle.”
Gyenizse Anikó: Pünkösdi vallás. A pünkösdizmus szerepe a kiskőrösi fiatalok életében.
Hunyadi Márton: Migránsok a Tengeren innen és túl
Kispéter István: Isteni szemszög
Dr. Kissné Sápi Kinga: Hortobágy eltérő reprezentációinak konfliktusa a nemzeti tájtól a kulturális örökségig
Kovács Nóra: A „bólyi emmaus”. Hagyományőrzés, hagyományteremtés, turizmus egy baranyai sváb népszokás tükrében. Az ünnep változásai a 20. század elejétől napjainkig
Kirmer Anna: Litér és Zöldág: közösség és néptánc. Közösségszerveződés és a hagyomány értelmezési lehetőségei egy Veszprém megyei néptáncegyüttes példáján
Liebhauser Edina: A kokárda legutóbbi jelentésváltozásának megítélése napjainkban. Kiscsoportos vizsgálat a fiatal értelmiség körében.
Mácsai Boglárka: „A hősök nem halnak meg” – politikai vallás a posztszovjet Oroszországban
Markovicsné Arató Zsófia: Utazás rendszereken át. Esettanulmány egy család utazásairól
Nemes Nóra Rita: A városi legendák pszichológiai szempontból
Nyitrai Marianna: Csávás táncélete és táncai
Pető Nikolett: Tanya-Panel-Telek. Egy életút színterei.
Schoblocher Judit: A magyarországi német kisebbség identitásának alkotói napjainkban
Szabadi Dóra Éva: Kupuszinai utak találkozóján. Három vajdasági magyar életútjának elemzési kísérlete
Szalóky Zsuzsa: A Tihanyi-félsziget jelenlegi birtokviszonyai
Szépné Adonyi Zsóka: Az úrbéri rendezés hatásainak bemutatása John Paget Hungary and Transylvania című művében
Szilágyi Eszter: „A színfalak mögött…” Társadalmi kulturális kapcsolatok Tiszalúcon
Varga Ágnes-Éva: Szemétből márkás árucikk és műalkotás. A recycling art párhuzamos ideológiái és gyakorlata két budapesti „műhely” esetében
Varga Judit: Sorompón innen és túl – Krisna-völgy Somogyvámoson
Viszket Zoltán: Apokaliptikus elgondolások, eszkatológia egy új vallási mozgalomban
2010
Albitz Judit, Munka és ünneplés a mözsi németeknél a 19. század végétől a 20. század közepéig
Baka Ágnes, Szekszárd Alsóvárosi gyermekkor a 20. század második negyedében.
Bartelmesz Rita, Amerika magyar szemmel. Az Amerikai Egyesült Államokkal kapcsolatos sztereotípiák vizsgálata
Béres Sándor, "Nincs rossz föd, csak rossz gazda.”
Borbély Krisztina, Menekültsors Nagyatádon
Csete Ádám, Paraliturgikus szabadító rítusok a római katolikus papok és hívők körében.
Cserbakői Andrea, Bartók Béla alakjának kultusztörténeti elemzése
Dénes Anett, Az óvodáskorban történő néphagyomány-közvetítés egyes példái Pécsett
Farkas Imre, „…mióta a Zagyvát megszabályozták, azóta nincsenek…” Az Alsó-Zagyva természeti adottságainak hasznosítása
Golomán Alexandra, A hagyományőrző tánccsoport és a színpadi viselet Zengővárkonyban
Gyenge Szabolcs, Zalai Károly szűrszabó iparművész életútja és munkássága
Hasznics Ágnes, A villányi német népviselet
Hauptman Gyöngyi, Élettörténet három hangra
Kabai Gergely, „Bari-hegy néprajza – Egy dél-balatoni szőlőhegy a XX. Században”
Kiss Veronika, Diwali. Újévi hagyományok az Egyesült Királyságba települt hinduk körében
Kőszegi Gábor, A város vonzásában - Magyarürög szőlőművelése a filoxéravésztől a két háború közötti időszakig
Legeza Borbála, Olaj és TSz a faluban. Szocialista megélhetési stratégiák a szocialista Magyarország két sarkában
Mazug Zsolt, "A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön." Egy magyar ökocsoport bemutatása: A BOCS Alapítvány.
Mogyorósi Ágnes, A csatkai cigánybúcsú
Neichl Noémi, A tipikustól az egyediig. A FAGI-ház Ebesen
Rajna Rita, „Pulyka-nap". Az amerikai hálaadás ünnepének vizsgálata a helybelieknél és a bevándorló magyaroknál.
Schüszler Brigitta, A szakcsi hagyomány. Hagyományalkotás és hagyományőrzés egy dél-dunántúli községben
Somkuti Nagy Gergely, A magyar nyereg régen és ma
Svidrán Éva, Az „Ebesi Rózsadomb” Társadalomszerkezeti vizsgálatok
Szakács Alexa, Wicca és a sámánizmus kapcsolata
Vajda Sándor, A sport szerepe az átalakuló falusi társadalomban
Varnyú Anita, Galgahévízi ökofalu
Zsonda Márk, Cigánytánc - színpadi cigánytánc funkcionális vizsgálata néhány Nyíregyháza környéki falu cigányközösségében.
2009
Balatonyi Judit, Kulturális változások a gyimesközéploki házasságkötés rendszerében.
Bauer Viktória, Hagyományőrzés a Sárköz „fővárosában” egykor és ma.
Csík Ágnes, Egy „szeretetcsoport” antropológiai bemutatása.
Csizmazia Dóra, Tetovált emberek a rácson innen és túl.
Csörge Barnabás, Igézet-hiedelmek Gyimesben.
Erdélyi Orsolya, Népi építészet egykor. Műemlékvédelem ma, egy alföldi parasztház tükrében.
Farkas Csenge, A máriagyűdi búcsújárás a szalánta-németi horvátok körében.
Fuksz Márta, Egy szekszárdi parasztpolgár család története különös tekintettel a Tolna megyei mézeskalácsos és gyertyaöntő iparra.
Gerencsér Diána, „Lost in Yaoiland”. Antropológiai vizsgálatok egy internetes rajongói közösségről
Konkoly Lilla, „Ne hagyj el gyüdnek csillaga”: A máriagyűdi kegyhely búcsúi és a zarándoklás motivációi.
Megyeri István, A Gyöngyösbokréta és hatása a hagyományra a Kalocsa-Sárköz két településén, Uszódon és Geresdlakon.
Osztrogonácz Edit, „Az angol arisztokrácia diszkrét bája”.
Pámer László, „A magyarok régi lovairól”.
Sipos Tünde, Értékmentés – értékteremtés.
Zagyva Diána, Bükkszék község építészete és lakberendezése az 1900-as évektől napjainkig.
2008
Ágostházy Noémi, A Folklore Fellows könyvsorozat: a kezdetek és a 20-21. század fordulója.
Bősz Attila, Kővágótöttös paraszti szőlőművelésének és borkészítésének története.
Bálizs Beáta, A színekről a néprajban és a magyar színosztályozás kérdéséhez.
Kakasy Bernadett, A pécsi szerb ortodox közösség múltja és jelene az ortodoxia történelmében.
Lendvai Judit, Egyén és közösség a változó hagyományban Lendvai Sándor komplex egyéniségvizsgálata.
Vörös Gabriella, Játék babák egykor és ma.
2007
Garami András, Punk zenekartól a gondolkodó körig. Hagyomány és közösség a Vágtázó Halottkémek zenekar és a Titokfejtő VHK Kör retorikájában.
Gebauer Hanga, „Oh Fair and Sweet Was My Baby”. The ’Changeling’ Motif in the Legendary Sources from the British Isles and its Manifestations in Selected Literary Works.
Hirth Anita, Feliratok a magyar fazekasok alkotásain.
Kurucz Ildikó, Túrony közösségének változásai a 20. század második felétől napjainkig.
Nagy István, Anekdoták Pásztory Árkádról.
Salamon Eszter, A játék- és díszbabák története, készítése Magyarországon.
Zombory Andrea, Aki szelet vet, és vihart arat: a garabonciás diák alakja a folklór és a magaskultúra színterein.
2006
Bauer Eszter, „Paraszti” gazdaságok sorsa Pátkán.
Békés Boglárka, Duchovnye stichi. Az orosz vallásos népénekek általános bemutatása.
Jánosiné Rajnai Virág, Hosszúhetény állattenyésztése a 19. század utolsó harmadától napjainkig.
Kajári Gabriella, Vallási szocializáció Gyimesben.
Kovács Edina, A gyimesbükkiek búcsújárása a csíksomlyói pünkösdi búcsúra.
Hergenrőder-Kovács Réka, A táplálkozáskultúra változása a tolna megyei Sárközben a XIX-XX. Században.
Máté Gábor, A térbeli aktivitás vizsgálata Kárászon.
Molnár Dóra, „Ferentz József sótalan kenyere, az emésztt engem tudom megvégtére” Metszet fél évszázad katonakönyveiből.
Molnár Edit Ildikó, Születésszabályozás (születéskorlátozás) Magyarországon az intézményesített bábaság kialakulásától napjainkig .
Molnár Péter, “…A néptáncot átalakították…”. Hagyomány és modernizáció egy erdélyi falu tánckultúrájában.
Mosonyi Katalin, A Pécsváradon élő németek 20. századi történelme elbeszélt élettörténetek tükrében.
Szigeti Éva, „Írni azért szokás, hogy elolvassák.” Változó funkciójú naplók – és ami ezekről kiderül.
Virág Rita, Visai játékok. 1920 és 1950 közötti időszak játékai a 20-21. század fordulóján.
2005
Árvainé Murányi Zsófia, Leányélet Mezőberényben az 1940-50-es években.
Bíró Boglárka, A dunaszekcsői romungró közösség megélhetési stratégiái.
Csontos Ágnes, „Un Hongrois Noir, C’est pas Interdit”.
Horváth István, Egy dunántúli falu társadalmának átalakulása.
Kolutácz Andrea, A boszorkányság társadalmi háttere Békés vármegyében az 1715-1761-es boszorkányperek tükrében.
Kürtössy Péter, Bogács. Ember és környezete a Bükk alján.
Tóth Anikó, Mit tesz a szemetével? Adatok egy falu hulladékgazdálkodási eljárásairól.
Török Alexandra, Az alsóporumbáki udvarház építészete a XVII. Században.
2004
Békési Tímea, A táncszók használata egy mezőségi faluban.
Bondár Anita, Szék és Budapest között. A női migráció formái: kereskedelem és háztartási bérmunka.
Csibi Krisztina, Terhesség, szülés, gyermekágy és a csecsemőkor hagyományai a bukovinai székelyek körében a 20. században.
Farkas Krisztina, A Pintér-kert. A Tettye és a városlakók. Egy pécsi magánkert aa 20. század első évtitzedeiben..
Gálos László, Gergei Albert és az Árgirus-széphistória.
Hámori Ferenc Balázs, Gyepütiprás … Hegyközségi szervezet és életkép két hegyháti faluban.
Horváth Gergő, Bőrművek. A tetoválás kulturális jelentésének változásáról.
Jámbor Judit, Mehudi festő, mehudi üzlet, mehudi művészet.
Jenei Gabriella, A tekerő európai története a társadalom tükrében.
Kiss Kitty, Egy szíriai muszlim táplálkozása Budapesten.
Kovács Zsuzsa, Az érdi bukovinai székely közösség temetkezési szokásai.
Magyarfalvi Dóra, The Figure of the jew in Early Modern English Popular Literature.
Tanai Péter, A nyalkai határ kiélésének vizsgálata a kéziratos történeti, és napjaink térképes dokumentumainak egybevetésével.
2003
Demeter Miklós, Hangszerek az udmurt néphagyományban (hegedűs hagyomány Sosma vidéki udmurtoknál).
Dobai Szilvia, Szőlőhegy három község határán. Vázlatok a Fejér megyei Rákhegyről
Ekler Andrea, Kísérlet folklórszövegek hermeneutikai megközelítésére dejtári szövegegységek alapján.
Gáspár Manuela, Magyarürög határhasználata és településrendszeri viszonyai a 19. században.
Gombosi Beatrix, Metamorfosis ex Ovo. Tojásból kelés a magyar néphitben.
Hochrein Judit, Családi társas munka kohéziós szerepe. Disznőölés – Nagykozár, Baranya megye, 2000-2003.
Kúcs Márta, Egyházfegyelmi gyakorlat a Kolozs-Kalotai egyházmegyében a 19. század első felében.
Perczel Mariann, A csatári búcsújáróhely története és néprajza.
Varga Sándor, Visai táncélet (a táncos és a zenész kapcsolata).
2002
Bárdos Zsuzsa, A Bibliothèque Bleue népszerű banditái: Cartouche és Mandrin.
Csekő Csilla, Egy vallási mozgalom elemei Ferencsik István életmódrendszerében.
Géber József, Himpér, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés 120 éve.
Jankus Kinga, Egy csíki faluközösség visszajáró halottakkal kapcsolatos hiedelmei a 20. század végén.
Kárpáti Szlávna, Könyvek a mágiában.
Kicsindi Edina, Az „idegenszerűség” és megítélése magyar szemmel egy történeti példa, Czimmermann István és Menyhárth László missziós tevékenységének dokumentumai alapján.
László Zita, Csoda és valóság Madame d’Aulnoy tündérmeséiben.
Pákozdi Ildikó, Igari gazdák a XX-XXI. Században.
2001
Busa Csilla, Népszokásleírások egy múlt századi hetilapban, a Vasárnapi Újságban
Farkas Judit, “Minden lépés tánc, minden szó egy ének” A mindennapi élet valósága a Krisna-tudatban.
Hagymási Tamás, Közéleti viccek az interneten.
Holcsek Eszter, Izményiek gazdálkodásának múltja és jelene.
Keliger Dóra, Jóslások és jósszövegek. Három pécsi jós.
Klingné Ruhmann Hildegund, Gyermekjátékok Szentlőrincen óvodás és kisiskolás korban.
Marx Mária, Egy molnár család története a 18. és 19. században.
Mészáros Ádám, Egy városi család paraszti múltja és rokonsága.
Mondok Ágnes, A gyógyító szerep változása (egy csíkszenttamási példa).
Nagy (Kis-Sunyi) Gyöngyvér, Csipkés Vilmos öt meséje. Arlói cigány népmesék.
Puskás Katalin, Specialisták szerepe falusi ünnepi étkezési szokásokban a XX. Században.
Repity Anna, A halál rítusai és hiedelmei Zagyvarékason.
Rezes Andrea, Az újtűz.
Szabó Tímea, Néptáncoktatás az általános iskolában, hagyományba nevelődés.
Tóth Marianna, Ünnepi étkezés: Szank (Bács-Kiskun megye) Változásvizsgálat egy új településen a 20. század folyamán.
2000
Balla Edit, Asszimilációs folyamatok Nyitragelencséren a 20. században.
Derjanecz Anita, Jóslások és előjelek három csíki faluban.
Farkas Gyöngyvér Csilla, Presbitérium a Bács-Kiskun megyei evangélikus gyülekezetekben.
Graf Orsolya, A hiedelmek szerepe két csíki falu példáján.
Györgydeák Anita, A rontás szociálpszichológiája két csíki faluban.
Hesz Ágnes, Kommunikáció élők és holtak között a magyar néphitben.
Mikos Éva, Hagyomány, hagyományalkotás, népiesség és népszerűség a 19. századi magyar eposzokban.
Seres Andrea, Birkapörkölttől a banquet service-ig. Mindennapi és ünnepi étkezés Jászberényben 1930-200-ig.
Vidák Tünde, A születés hiedelmei és rítusai két csíki faluban a XX. század végén (funkcionális elemzés).
1999
Árendás Zsuzsanna, Felvidéki kitelepítettek Hirden.
Bölkény Gerda, Egy közösség mindennapjai – és ami mögötte van. Terepmunka egy beás faluban. Gilvánfa.
Forrai Zita, The National Industrialization Process and and Yorkshire Cottages in 1450-1850.
Kocsis Csaba, “Malmok szakadatlan sora” Adatok a Kapolcsi malmok és molnárság történetéhez a XVIII-XIX. Században.
Mihályfi Márta, Irányzatok a barcelonai meleg mozgalomban.
Szalay Tamásné, Halottak a téli napfordulón.
Túri Zsuzsanna, Siena – a contradak társadalma.
1998
Csermák Anna, Fenékpuszta társadalmának és épületeinek változása 1945 óta.
Élő Dorottya, Névadási szokások Jánossomorján.
Ekler Andrea, Kísérlet folklórszövegek hermeneutikai megközelítésére dejtári szövegegységek alapján.
Felföldi Barnabás, Pécsi természetgyógyászok szakmai identitásáról.
Ferencz Angéla, Kászonimpér táplálkozáskultúrája.
Frazon Zsófia, Ördögszövetség.
Gránicz Emese, Keszthely környéki szőlőhegyek, hegyközségi szórványok településnéprajzi vizsgálata.
Kis-Halas Judit, Látomásszövegek a magyarországi boszorkányperekben. Összehasonlító elemzés.
Pusztai Anikó Emese, Két mecset.
1997
Nagy Zoltán, Egy vaszjugáni hanti falu vallási rendszere (szent helyek és kultuszok).
Pék Zita, Bukovinai székely népmesék elemzése Propp morfológiai módszere alapján.
1996
Borka Adél Noémi, Tréfás történetek, mesék és mondák hienc nyelvjárásban (Tobias Kern repertoárja).
Horváth Eszter, Architettura rurale in Puglia: - analisi della tecnica costruttiva, dell’ ambiente e della vitalitá del trullo di tipo di Alberobello.
Kovács Katalin, A lélek a salánki görög katolikusok és cigányok hiedelmeiben.
Stekovics Rita, Kácsika /Cacica/, a római katolikus magyarok bukovinai búcsújáróhelye.
Tóth Péter, “Ezen három szó, hamar, messze, későn, pestis ellen orvosságod lészön.” (Túlélési statégiák az 1737-45 évi pestisjárványok idején.
Wehrer Adél, A vörös barátok mondája Sokorópátkán.
