Az Erzsébet tudományegyetem 1915 júniusában az egyetemi címer heraldikai tervének elkészítésére bizottságot állított fel, Polner Ödön vezetésével. A jogászprofesszor két év elteltével, 1917 októberében mutatta be az ETE Tanácsának a bizottság által jóváhagyott terveket. A címer alapjául a Szent Koronával fedett magyar címerpajzs szolgált, melyet Pozsony város címerével (vörös mezőben hármas ormú ezüst bástya), illetve a tudományegyetem intézményi jellegét kifejező résszel egészítettek ki. A Polner-féle tervezetet a Tanács elfogadta és – minthogy e tekintetben nemcsak egyfajta „arculati elemről”, hanem a király által adományozható jogról volt szó – a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumon keresztül engedélyt kért az uralkodótól a címerhasználatra. IV. Károly 1918. április 21-i legfelsőbb elhatározásával engedélyezte az egyetem számára címer használatát, a Tanács ekkor Tóth Gyula budapesti iparművészeti tanárt kérte fel a Polner-féle tervek elkészítésére. Az elkészült vázlatok azonban az egyetem Pozsonyból való elűzése után a csehek által lefoglalt egyetemi irattárban maradtak.
1921-ben ismét felmerült a címer elkészítésének terve, ekkor nagyvonalú adományozókat is sikerült megnyerni. Pekár Mihály 1925 novemberében ifj. Richter Aladár iparművész-grafikusnak adott megbízást, a Richter-féle javaslatokat azonban a tervek heraldikai bírálatára kijelölt Holub József történész nem tartotta elfogadhatónak és az egyetemi címer vázlatának megfestésére Major Henrik festőművészt, az Országos Levéltár címerfestőjét kérte fel. A Major-címer két város egyetemi hagyományait igyekezett egyszerre megjeleníteni. A címerpajzs négy részre oszlott: az első rész a régi pécsi egyetem címerét idézte. A vázlatban azonban a festő rosszul – fekvő helyett álló helyzetben – ábrázolta a címeres kövön látható könyvet. A címerpajzs negyedik, vörös mezője az egyetem alapítási helyszínére utalva, Pozsony város címerét tartalmazta. A második, kék mezőben a középkori pécsi egyetem alapítójára utalt az Anjou-liliom, a harmadik, szintén kék mezőben pedig a pozsonyi Academia Istropolitana alapítójára utalva a Hunyadi-címer.
Az egyetem címertervét Holub kérésére Döry Ferenc, az Országos Levéltár igazgatója is felülvizsgálta, ám elsősorban abból a szempontból, hogy van-e jogi lehetőség arra, hogy az egyetem címer adományozását kérje a kormányzótól. Döry a budapesti és kolozsvári egyetem címerügyi gyakorlatát megvizsgálva úgy vélte, az egyetem – egy állami intézmény – számára önálló címer készíttetése lehetetlen, pecsétjén is csak az állam címerét használhatja. Döry azt javasolta, hogy az egyetem tegyen le az önálló címerről. Érvelését elfogadva az Egyetemi Tanács a címerkérdést 1927. december 21-i ülésén ad acta tette.
Az egyetemi címer készíttetésének terve a következő években nem merült fel. Az elkészült vázlatok közül – jelenlegi ismereteink szerint – csak Major Henrik (hibás) címerterve maradt fenn, a PTE Egyetemi Levéltár iratanyagában található.
Felhasznált források:
PTE EL VIII. 1. a. A pozsonyi ETE Tanácsának 1917/18. tanévi II. rendes ülése, 16. pont; A pozsonyi ETE 1917/18. tanévi III. rendes ülése I/2. pont; PTE EL VIII. 101. a. Az ETE Tanácsának 1921/22. tanévi II. rendes ülése, 8. pont; Az ETE Tanácsának 1921/22. tanévi IV. rendes ülése, 5. pont; Az ETE Tanácsa 1927/28. tanévi IV. rendes ülése, 15. pont. PTE EL VIII. 1. b. 7. d. 1007-1921/22. Egyetemi diszjelvény-tervezet. PTE EL VIII. 101. b. 19. d. 1403-1926/27. Egyetem címerének elkészítése.
Összeállította: Polyák Petra
