Hivatkozás és szakirodalom

Hivatkozás header

Hogyan hivatkozzunk?

Szövegközi hivatkozások:

Szövegen belül a hivatkozás, a szerző vagy szerzők nevével, valamint a munkájuk megjelenésének évszámával történik. Minden szövegközi hivatkozást fel kell tüntetni az irodalomjegyzékben és minden olyan munkának, amely megjelenik az Irodalomban, szerepelnie kell hivatkozásként a szövegben. Az alábbi típusok és példák magyar és nem magyar nyelven írt írásművek esetén egyaránt követendők.

Szövegen belüli hivatkozás esetén

A szerző neve lehet a mondat része vagy szerepelhet zárójelben.

Például: …amint azt Csapó (2012) tanulmányában közölt eredmények mutatják. …több kutatás jutott hasonló eredményre (Csapó, 2012).

Két szerző esetén

A szerzők neve lehet a mondat része vagy szerepelhet zárójelben, ekkor a szerzők neveit “&” választja el egymástól.

Például:... amint azt Hunyadyné és M. Nádasi (1998) tanulmányában olvashatjuk. (Hunyadyné & M. Nádasi, 1998).

Három, négy vagy több szerző esetén

A szövegközi hivatkozásban nem soroljuk fel a szerzőket, kizárólag az első szerző vezetéknevét jelöljük az első idézéskor is.

Például: Amennyiben az idézés a mondat része, a következőképpen járunk el Nagy és munkatársai (2020) szerint meghatározó a társadalmi kontextus. Amennyiben zárójelben hivatkozunk, az első szerző vezetéknevét az et al. rövidítés és az évszám követi (Nagy et al., 2020)

Ha a hivatkozott szöveg szerzője szervezet

A szervezet nevét kell feltüntetni.

Például: a WHO (2018) irányelvei szerint..., ...az elfogadott irányelvek szerint (WHO, 2018).

Szó szerinti idézetek esetén

A szó szerinti idézeteket idézőjelek (a magyar nyelvű írásokban: „”) fogják közre, a hivatkozás – az alábbi formát követve – megjelöli az oldalszámot is: (Popper, 2010, p. 55).

Amennyiben teljes mondatot idézünk, a záró idézőjel után jön a hivatkozás. 40 szavas idézet alatt az idézetet az idézőjelen kívül nem kell külön kiemelni, 40 szó felett azonban tömbként kell kezelni (érdemes egy-egy üres sort tenni az idézet elé és után).

Több szerző munkájára hivatkozás esetén

Egy zárójelen belül több szerző munkájára hivatkozva az egyes tételeket pontosvessző (;) választja el (Németh, 1988; Pukánszky, 1989; Golnhofer & Szabolcs, 1990). A zárójelen belül a szerzők a hivatkozott mű évszáma szerinti sorrendben szerepelnek (Zsolnai, 2010; Kasik, 2016; Funke, 2019).

Közvetett idézés esetén

Közvetett idézés esetén a szövegben az eredeti mű szerzője kerül feltüntetésre, a megjelenés évszámával, majd az „idézi” kifejezés után annak a szerzőnek a neve, aki idézte a munkát, a mű megjelenésének évszámával. Például: (Mérei, 1988 idézi Ranschburg, 2010) . Az irodalomjegyzékben az a mű szerepel, ahol olvasható az idézet

Újságcikkek hivatkozása esetén

Szövegközi hivatkozás:

(Szabó, 2023)

Irodalomjegyzék:

Szabó, A. (2023, Július 4). Ami a házasságkötéseket illeti, Magyarország egyre jobban hasonlít a 19. századi Angliára. Qubit. https://qubit.hu/2023/07/04/ami-a-hazassagkoteseket-illeti-magyarorszag…

Irodalomjegyzék:

Könyv hivatkozása

Példák:

Becker, H. S. (2008). Art Worlds (25th Anniversary Edition).
Bourdieu, P. (2005). The Social Structures of the Economy. Polity.
Nagy, F. (1980). Pedagógiai értekezések. Akadémiai Kiadó.
Ragnedda, M., & Ruiu, M. L. (2018). Social capital and the three levels of digital divide. In M. Ragnedda & G. W. Muschert (Szerk.), Theorizing Digital Divides (o. 21–34). Routledge.

Folyóirat hivatkozása

Példák:

Granovetter, M. S. (1973). The Strength of Weak Ties. American Journal of Sociology, 78(6), 1360–1380.
Hargittai, E. (2002). Second-Level Digital Divide: Differences in People’s Online Skills. First Monday.
Nagy, Á. A., Hornyák, M., Fűrész, D. I., & Erdős, S. (2021). Úton a körforgásos gazdaság felé. Szisztematikus irodalomelemzés. Közgazdasági Szemle, 68(10), 1109–1129.

Hivatkozáskezelő program letöltése