Záróvizsga

Záróvizsga

PTE BTK Szociológia

Záróvizsga

BA és MA záróvizsga-tételsorok, a vizsga menete, valamint a tételekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott szakirodalom egy helyen.

Záróvizsga (BA)
Tételsor letöltéseZáróvizsga menete

I. Társadalomelméleti tételek és irodalom

1. Émile Durkheim szociológiája: organikus és mechanikus szolidaritás, a társadalmi tények

  • Émile Durkheim (2001): A társadalmi munkamegosztásról. Budapest: Osiris, 65–141, 156–205, 259–284, 351–390.
  • Durkheim, Émile (1972): Mi a társadalmi tény? In uő. A társadalmi tényről. Budapest: A Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus–Leninizmus Oktatási Főosztálya, 9–23.

Ajánlott irodalom:

  • Némedi Dénes (2005): Klasszikus szociológia, 1890–1945. Budapest: Napvilág, 35–66. 2.

2. Max Weber a premodern és a modern kapitalizmus ideáltípusairól, a modern kapitalizmus kialakulásáról

  • Max Weber (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest: Gondolat, 7– 25; 43–77; 268–290. (Mindhárom rész esetében: lábjegyzetek nélkül)
  • Weber, Max (1979): A modern kapitalizmus kialakulása. In uő. Gazdaságtörténet. Budapest: KJK, 223–293.

Ajánlott irodalom:

  • Némedi Dénes (2005): Klasszikus szociológia, 1890–1945. Budapest: Napvilág, 208–228.

3. Max Weber a társadalomtudományi megismerés logikájáról

  • Max Weber (1998): A társadalomtudományos és társadalompolitikai megismerés “objektivitása”. In uő. Tanulmányok. Budapest: Osiris, 7–69.

Ajánlott irodalom:

  • Némedi Dénes (2005): Klasszikus szociológia, 1890–1945. Budapest: Napvilág, 228–249. 4.

4. A társadalmi struktúra fogalma a klasszikus szociológiaelméletekben, stratifikációs kategóriák

  • Andorka Rudolf. Bevezetés a szociológiába. II. Kiadás. Bp. Osiris. 162-174.
  • Éber Márk Áron. Társadalmi szerkezetek, társadalmi folyamatok, Bp: Eötvös. 1-3. fejezet.

Ajánlott irodalom:

  • Némedi Dénes (2005): Klasszikus szociológia. Budapest: Napvilág.
  • Ralf Dahrendorf (1997): Az osztályhatalom modellje Karl Marxnál In Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum, 138–155.
  • Max Weber (1967): Politikai közösségek. Hatalommegoszlás a közösségen belül: osztályok, rendek pártok In uő. Gazdaság és társadalom. Budapest: KJK, 72–83.
  • Weber, Max (1987): Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 1. Szociológiai kategóriatan. Budapest: KJK, 303–308. 5.

5. Funkcionalista elméletek és konfliktuselméletek

  • Andorka Rudolf. Bevezetés a szociológiába. II. Kiadás. Bp. Osiris. 160-162.
  • Éber Márk Áron. Társadalmi szerkezetek, társadalmi folyamatok, Bp: Eötvös. 4-6. fejezet.
  • Kingsley Davis – Wilbert E Moore: A rétegződés néhány elve. In Angelusz Róbert (szerk.) A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum, 10–23.
  • Tumin, Melvin M. (1997): A rétegződés néhány elve: kritikai elemzés. In Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum, 49–62.

Ajánlott irodalom:

  • Wright, Erik Olin (1997): Általános keretrendszer az osztálystruktúra elemzéséhez. In A társadalmi rétegződés komponensei. Angelusz Róbert (szerk.). Budapest: Új Mandátum, 178–221.
  • Lenski, Gerhard. (1997.) Hatalom és privilégium. Elmélet a társadalmi rétegződésről. In A társadalmi rétegződés komponensei. Angelusz Róbert (szerk.). Budapest: Új Mandátum, 302-313, 337-340.

6. Pierre Bourdieu tőkeelmélete: a gazdasági, társadalmi és kulturális tőke sajátosságai, formái, a tőkeátalakulások, Bourdieu osztályelmélete

  • Éber Márk Áron. Társadalmi szerkezetek, társadalmi folyamatok, Bp: Eötvös. 7. fejezet.
  • Pierre Bourdieu (1997): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum, 156–177.
  • Pierre Bourdieu (2010): A társadalmi tér és a csoportok keletkezése. In Angelusz Róbert, Éber Márk Áron, Gecser Ottó (szerk.): Társadalmi Rétegződés olvasókönyv. Budapest: ELTE, 165–187.

Ajánlott irodalom:

  • Pierre Bourdieu (1971): Osztályhelyzet és osztálypozíció. In Ferge Zsuzsa (szerk.): Francia szociológia. Budapest: KJK, 402–433.
  • Pierre Bourdieu (1978): Az osztályok pályája és a valószínűségi okság. Vagyoni struktúrák és reprodukciós stratégiák. In uő. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: Gondolat, 96–128, 237–286.
  • Fáber Ágoston (2018): Pierre Bourdieu: elmélet és politika. Budapest: Napvilág.

7. Élethelyzetek és életutak individualizálódása, életstílus és miliőkutatások

  • Éber Márk Áron. Társadalmi szerkezetek, társadalmi folyamatok, Bp: Eötvös. 8. fejezet.
  • Ulrich Beck (1997): Túl renden és osztályon? Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi individualizációs folyamatok és az új társadalmi alakulatok, identitások keletkezése In Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum, 418– 468.

Ajánlott irodalom:

  • Ulrich Beck (2003): Előszó., A társadalmi egyenlőtlenségek individualizálódása – az ipari társadalom életformáinak hagyománytól való megfosztása. In uő. A kockázat- társadalom. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég, 12– 22, 138–288.

8. Hatalom, ideológia és rendszerváltások a 20. századi Magyarországon

  • Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. II. Kiadás. Szerk.: Spéder Zsolt, Osiris, Budapest, 500-533.
  • Gyarmati György (2011): A Rákosi-korszak. ÁBTL-Rubicon, Budapest, 21-27.
  • Gyurgyák János (2017): Uralja-e a jövőt, aki a múltat uralja. In Jakab András - Urbán László (szerk.): Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon. Osiris, Budapest, 51-73.
  • Romsics Ignác (2001): Magyarország története a XX. században. Osiris, Budapest, 222- 235., 338-346., 401-402.

9. A magyar társadalom átalakulásának sajátosságai: rendi, polgári, szocialista társadalom, a rendszerváltás utáni társadalmi átalakulások. Andorka Rudolf. Bevezetés a szociológiába. 2. kiadás. 176-187.

  • Éber Márk Áron. Társadalmi szerkezetek, társadalmi folyamatok, Bp: Eötvös. 9-13. Fejezet
  • Éber Márk Áron. A csepp. A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete. Bp. II. Fejezet: A magyar társadalom szerkezetének történeti formálódása; IV. Fejezet: A mai magyar társadalom osztályszerkezete.

10. A családszociológia alapfogalmai, elméleti megközelítései. A család funkcióinak, a család működésének, a családon belüli szerepeknek változása Magyarországon.

  • Cseh-Szombathy L. (2006): A család meghatározása. In Czibere I. (szerk.) Családszociológia szöveggyűjtemény. Debrecen. pp.5-14 https://mek.oszk.hu/13000/13089/13089.pdf
  • Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába (2. javított és bővített kiadás, szerk. Spéder Zsolt). Budapest: Osiris, részletek: Család (a 11. fejezet vonatkozó részei) 415– 425.
  • Makay Zs.-Murinkó L (2021): Válás, élettársi kapcsolatok felbomlása. Monostori J. - Őri P. - Spéder Zs. (szerk.): Demográfiai portré 2021 pp. 29-43 https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/… 2825/2715
  • Spéder, Zsolt (2021) Termékenységi mintaváltás – a családalapítás átalakulásának demográfiai nyomvonalai Magyarországon SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 31 : 2 pp. 4-29. , 26 p. (2021)

Ajánlott irodalom:

11. Jövedelmi egyenlőtlenségek és szegénység: alapfogalmak, közelítések, folyamtok, kockázati csoportok

  • Andorka Rudolf, 2006. Bevezetés a szociológiába. (Második, javított és bővített kiadás, szerkesztette: Spéder Zsolt) Budapest: Osiris. Egyenlőtlenség, szegénység (4.fejezet): Elméletek (119-125.old.), Változások az ezredfordulón 144-153. old.
  • KSH, 2016. A háztartások életszínvonala. Budapest, 11-29.old. ( (letölthető: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv16…)
  • Spéder Zsolt, 2002. A szegénység változó arcai. Budapest: ARTT-Századvég kiadó, Részletek: A szegénységkoncepciók pluralizmusa (47-75. o.) Tartósan és átmenetileg szegények (68-72, 84-88 oldalak)

12. Struktúra- és rétegződésmodellek Magyarországon 1945 után. A társadalmi mobilitás trendjei

  • Andorka Rudolf (2006): Társadalmi szerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet; Változások az ezredfordulón. In Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (2. javított és bővített kiadás, szerk. Spéder Zsolt). Budapest: Osiris, 175–199.
  • Andorka Rudolf (2006): Társadalmi mobilitás: Alapfogalmak; Magyarországi helyzet, Változások az ezredfordulón. In Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (2. javított és bővített kiadás, szerk. Spéder Zsolt). Budapest: Osiris, 233–241, 260–284.
  • Éber Márk Áron. Társadalmi szerkezetek, társadalmi folyamatok, Bp: Eötvös. 9-11. fejezetek.

13. Település és társadalom. Klasszikus településszociológiai elméletek

  • Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. 2. javított és bővített kiadás. Budapest: Osiris, Város és falu című fejezet, 201–232.
  • Csanádi Gábor – Csizmady Adrienne – Kőszeghy Lea – Tomay Kyra (2009): Tér– Társadalom–Szerkezet. Budapest, 2009. 9-12. és 45–66. és 183–194.

Ajánlott irodalom:

  • Burgess, Ernest (1973): A városfejlődés: hipotézisek egy kutatási javaslathoz. In Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia. Budapest: KJK, 147–160.
  • Homer Hoyt (1973): A városi struktúra klasszikus modelljeinek újabb torzulásai. In Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia. Budapest: KJK, 161–181.
  • Wirth, Louis (1973):: Az urbanizmus mint életmód. In Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia. Budapest: KJK, 41–63.
  • Simmel, Georg (1973): A nagyváros és a szellemi élet. In Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia. Budapest: KJK, 251–267.

14. A városi társadalom alakulása Magyarországon a XX. sz. második felében

  • Csanádi Gábor – Csizmady Adrienne – Kőszeghy Lea – Tomay Kyra (2009): Tér– Társadalom–Szerkezet. Budapest, 2009. 183–219.

Ajánlott irodalom:

  • Konrád György - Szelényi Iván: A késleltetett városfejlődés társadalmi konfliktusai in: in: Csizmady Adrienne – Husz Ildikó (szerk.) Település- és városszociológiai szöveggyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2004. 25-50. o. vagy: Valóság 1971/12.
  • Enyedi György (2011): A városnövekedés szakaszai újragondolva. Tér és Társadalom XXV. évf. 1. szám: 5–19. https://doi.org/10.17649/TET.25.1.1770
  • Szelényi Iván (1990): Városi társadalmi egyenlőtlenségek. Budapest: Akadémiai Kiadó, 98–141.
  • Timár Judit- Váradi Monika Mária (2000): A szuburbanizáció egyenlőtlen területi fejlődése az 1990-es évek Magyarországán. In Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Szerk.: Horváth Gy. – Rechnitzer J. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, 156–175.
  • Csanádi Gábor - Csizmady Adrienne: Szuburbanizáció és társadalom in in: Csizmady Adrienne – Husz Ildikó (szerk.) Település- és városszociológiai szöveggyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2004. 60-90. o. vagy: Tér és Társadalom 2002/3 pp. 27-57.

15. A vidéki társadalom átalakulása Magyarországon az államszocializmus idején és a rendszerváltás után

  • Kovács Teréz (2010): Paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása. Budapest: L’Harmattan, 128 –131, 134–148, 172–173.
  • Kovách Imre (2013): A vidék az ezredfordulón: a jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai. Budapest: Argumentum, 47–65, 92–134.
  • Kovács Katalin (2005): Polarizálódás és falutípusok a vidéki Magyarországon. In Bognár László – Csizmady Adrienne – Tamás Pál – Tibori Timea (szerk.): Nemzetfelfogások – Falupolitikák.Budapest: Új Mandátum, 141–153.

II. Módszertani tételek és irodalom

1. A társadalomtudományos megismerés céljai, a társadalomtudományos problémák természete. A társadalomtudományos megismerés folyamata, a kutatás megtervezésének lépései

  • Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp., 2003. 17– 101., 103–135.
  • Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan. Osiris Kiadó, Bp., 2005. 17–37., 41–58. Seidman, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Kutatási terv. Műszaki Kiadó, Bp., 2002. 49–66.

2. A társadalomtudományos megfigyelés módjai: a kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési technikák összehasonlítása, a kutatási módszer kiválasztásának szempontjai

  • A. Bryman: Kvalitatív és kvantitatív módszerek összekapcsolása. In: Letenyei L. (szerk): Településkutatás szöveggyűjtemény. Ráció K. Bp., 2005. 371–393.
  • Letenyei László – Nagy Gábor Dániel: Rugalmas kérdőív. A standard kérdőív kritikái és javaslat a kérdőíves adatgyűjtés terepközeli alkalmazására. Szociológiai Szemle 2007/1– 2. 29–46. Letenyei László: Településkutatás I. Módszertani kézikönyv. Kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési technikák ötvözése. Új Mandátum K., Bp., 2006. 71–95., 119–146.

3. A mintavétel logikája, mintavételi eljárási módok

  • Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp., 2003. 201– 244.

4. Adatgyűjtési technikák: kvalitatív terepkutatás és megfigyelés, a kvalitatív adatok elemzése és közzététele

  • Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi, 2003. 1. 2. 10. és 11. fejezet Letenyei László: Településkutatás I. Módszertani kézikönyv. Résztvevő megfigyelés. Új Mandátum K., Bp., 2006. 71–95., 119–146.

5. Adatgyűjtési technikák: az interjútechnika, interjúelemzés

  • Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi, 2003. 1. 2. 10. és 11. fejezet Heltai Erzsébet és Tarjáni József (2004): A mélyinterjú készítése - és az elkövethető hibák forrásai. In: In: Településkutatás. Letenyei László szerk. Budapest, L'Harmattan, 502-543.
  • Solt Ottilia: Interjúzni muszáj in: Méltóságot mindenkinek, Összegyűjtött írások I. kötet, Beszélő, 1998. p. 29-49. o. vagy: www.szochalo.hu/szochalo/upload/solt_inerjumuszaj.rtf Irving Seidman: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Műszaki Könyvkiadó. Bp., 2002. 17–47., 159–184

6. Adatgyűjtési technikák: fókuszcsoportos interjú készítése és elemzése

  • Earl Babbie, A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. Vicsek Lilla, Fókuszcsoport. Osiris K. Bp. 2006. 7-302. o.

7. Adatgyűjtési technikák: kérdőíves vizsgálatok, és a meglévő statisztikák elemzése

  • Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp., 2003. 273– 314., 350–371. Horváth György: A kérdőíves módszer. Műszaki KK., Bp. 2004.

8. Kvantitatív adatfeldolgozás és elemzés: Mutassa be egy változó bemutatása során használt középértékeket (átlag, medián módusz), szóródási mutatókat (szórás, variancia, terjedelem) és az alakmutatókat (csúcsosság és ferdeség)! Térjen ki a normális eloszlás jellegzetességeire is!

  • Dinya Elek (2001): Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt. 167-205 és 107-124. Freedman, D. - Pisani, R. - Purves, R. (2011). Statisztika. 55-74.

9. Kvantitatív adatfeldolgozás és elemzés: Mutassa be az egymintás és független mintás t-próba módszerét! Térjen ki az eljárás menetére, a hipotézisrendszerre, alkalmazhatóságra és az eredmények értelmezésére!

  • Dinya Elek (2001): Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt. 285-301. Vargha András (2015): Matematikai statisztika. Pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó. 169-181 és 213-225.

10. Kvantitatív adatfeldolgozás és elemzés: Mutassa be a korrelációselemzés és a lineáris regresszió módszerét! Térjen ki az eljárás menetére, a hipotézisrendszerre, alkalmazhatóságra és az eredmények értelmezésére!

  • Vargha András (2015): Matematikai statisztika. Pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó. 265-299 és 313-315.
  • Dinya Elek (2001): Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt. 363-381.
  • Barna Ildikó, Székelyi Mária (2002): Túlélőkészlet SPSS-hez. 204-301. Freedman, D. - Pisani, R. - Purves, R. (2011). Statisztika. 114-212.

11. Kvantitatív adatfeldolgozás és elemzés: Mutassa be a kereszttáblák elemzéséhez használt khi-négyzet próbát, és a hozzátartozó kapcsolaterősség- mutatókat! Térjen ki az eljárás menetére, a hipotézisrendszerre, alkalmazhatóságra és az eredmények értelmezésére!

  • Sajtos László, Mitev Ariel (2007). SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó. 137-163.
  • Vargha András (2015): Matematikai statisztika. Pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó. 418-431.

12. Mutassa be, hogy a demográfia alapvető indikátoraival (mutatóival) hogyan értelmezhetők a népesedési folyamatok

III. Digitális társadalom specializáció

1. Értelmezze az életvilág mediatizálódását! Mutassa be, hogy miként alakulnak át az életvilág dimenziói (tér, idő, társas jelleg), és hogy ennek milyen következményei vannak a cselekvők önfelfogására és a társadalmi csoportok kialakulására!

  • Berger Viktor (2023): Az életvilág mediatizációja. Budapest: L’Harmattan, 3. fejezet [“Az életvilág mediatizálódása" című fejezet].

2. Alkalmazza Erving Goffman dramaturgiai elméletét az internet világára és a mediatizált interakciókra!

  • Berger Viktor (2023): Az életvilág mediatizációja. Budapest: L’Harmattan, 4.2. fejezet [“A mediatizált interakciók dramaturgiája" című fejezet].

3. Milyen kihívásokat támaszt és lehetőségeket nyit meg az adatrobbanás (big data és open data) a társadalomtudományos kutatás számára? Melyek az algoritmikus társadalom jellemzői?

  • Dessewffy Tibor. 2019. “A Big Data és a társadalomtudományok véletlen találkozása a műtőasztalon. In: Digitális szociológia. Bp: Typotex.
  • Rachel Botsman. 2019. Kiben bízzunk? Hogyan kapcsol össze és választ szét bennünket a digitális fejlődés? Bp: Cser. 7. fejezet.
  • Tilesch György, Omar Hatamleh. 2021. Mesterség és intelligencia. Bp: Libri. 3. fejezet: Mesterséges intelligencia: kinek a képére?; 5. fejezet: A tövisek útja: az MI etikai kihívásai.

4. Mutassa be a bizalom társadalomszervező szerepét az ősbizalom, az interperszonális bizalom partikuláris és általánosított típusai, valamint az intézményi bizalom mentén. Az online bizalom mennyiben különbözik ezektől?

  • Füzér Katalin, A bizalom társadalomelmélete és a társadalmi tőke szociológiaelmélete. Századvég 2015/4, 78: 5-16. Online: http://szazadveg.hu/foundation/kiadas/kiadas-szazadveg-folyoirat
  • Rachel Botsman. 2019. Kiben bízzunk? Hogyan kapcsol össze és választ szét bennünket a digitális fejlődés? Bp: Cser. Bevezetés; 1. fejezet.

5. Ismertesse a digitális szakadékok elméletét. Milyen fő tényezői vannak a digitális egyenlőtlenségeknek?

6. Sorolja fel az R programozási nyelv és statisztikai környezet fontosabb jellemzőit, ismertesse sikerének fontosabb ismérveit!

IV. Nemzedékek és életutak specializáció

1. Mutassa be a párkapcsolat-formálódás elméleti kereteit és a kapcsolatok minőségének/stabilitásának fő meghatározó tényezőit!

  • Murinkó L.-Spéder Zs. (2021): Élettársi kapcsolatok, házasság. Monostori J. - Őri P. - Spéder Zs. (szerk.): Demográfiai portré 2021, pp. 9-2 https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/… 2824/2714
  • Bukodi, E. (2004). Ki, mikor, kivel (nem) házasodik? - Párválasztás Magyarországon. Budapest: Századvég. 2. fejezet.
  • Gödri, I. (2001). A házassági kapcsolatok minősége és stabilitása. Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének Kutatási Jelentései 66. Párkapcsolatok minőségéről vonatkozó részek.

2. Mutassa be a nemzetközi és belső vándolás alapvető trendjeit, és a migráció főbb magyarázó elméleteit!

3. Mutassa be az idősek helyzetét és problémáit a mai magyar társadalomban!

4. Mutassa be a vidékről városba költözés és a városból vidékre költözés motivációit a magyar társadalomban!

5. Az élet egyik kulcseseménye: a szülői házból való elköltözés, és annak társadalmi percepciója

6. Fiatalok politikai szocializációja, politikai attitűdjei

7. A deviancia fogalma, értelmezési keretei, az anómia, a szubkultúra, a címkézés, a differenciális asszociáció és a konfliktus elmélet megállapításai Deviancia, az öngyilkosság mint társadalmi jelenség és a fajtái

  • Pikó Bettina (szerk.) 2011, A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési formái a modern társadalomban. JATE Press. pp. 9-26. Pikó Bettina (szerk.) 2011, A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési formái a modern társadalomban. JATE Press. pp. 43-76.
  • Durkheim, É. (1982): Az egoista öngyilkosság pp. 141-158. KJK, Budapest.
  • Durkheim, É. (1982): Az anómiás öngyilkosság pp. 227-262. KJK, Budapest. Ajánlott irodalom: Durkheim, É. (1982): Az egoista öngyilkosság pp. 159-204. KJK, Budapest.
Záróvizsga (MA)
Törzsképzés tételsor letöltéseMódszertani és specializációs tételsor letöltéseZáróvizsga menete

A törzsképzés tételei

1) A modernitás diagnózisai Georg Simmelnél és Norbert Eliasnál

  • Georg Simmel (2004 [1900]): A pénz filozófiája. Budapest: Osiris, 536–594.
  • Georg Simmel (2009 [1890]): A társadalmi differenciálódásról. Szociológiai és pszichológiai vizsgálódások. Budapest: Gondolat, 2 és 5. fejezet.
  • Norbert Elias (2000 [1939]): A civilizáció folyamata. In Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. Olvasókönyv a szociológia történetéhez, 1. kötet. Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter (szerk.). Budapest: Új Mandátum, 616–638. VAGY: uő. A civilizáció folyamata. Budapest: Gondolat, 2004, 465–480, 542–555.

A felkészülést segítő (ajánlott) irodalom:

  • Felkai Gábor (2006): A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig. 1. Kötet. Budapest: Századvég, 515–525.
  • Felkai Gábor (2007): A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig. 2. kötet. Budapest: Századvég, 62–103.
  • Némedi Dénes (2005): Klasszikus szociológia 1890–1945. Budapest: Napvilág, 149–160.

2) A fenomenológiai szociológia

  • Berger, Peter – Thomas Luckmann (1984): A valóság társadalmi felépítése. In Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Budapest: Gondolat, 321–350.
  • Schütz, Alfred (1984): A cselekvés köznapi és tudományos értelmezése. In Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Budapest: Gondolat, 182–191.
  • Schütz, Alfred – Thomas Luckmann (1984): Az életvilág struktúrái. In Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Budapest: Gondolat, 269–320. Vagy uők.: Az életvilág struktúrái. In Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Olvasókönyv a szociológia történetéhez, 2. kötet. Budapest: Új Mandátum, 272–302.

A felkészülést segítő (ajánlott) irodalom:

  • Felkai Gábor (2007): A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig. 2. kötet. Budapest: Századvég, 460–487.
  • Némedi Dénes (2005): Klasszikus szociológia 1890-1945. Budapest: Napvilág, 343–353.

3) Jürgen Habermas: a kommunikatív cselekvés elmélete, rendszer és életvilág kapcsolata Habermasnál

  • Habermas, Jürgen (1994): A cselekvésracionalitás aspektusai. In uő.: Válogatott tanulmányok. Budapest: Atlantisz, 223–243.
  • Habermas, Jürgen (2011): A kommunikatív cselekvés elmélete. Budapest: Gondolat, 356–413. (A Rendszer és életvilág című fejezet.) vagy uő.: Rendszer és életvilág. In Felkai Gábor – Némedi Dénes – Somlai Péter (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Olvasókönyv a szociológia történetéhez. 2. kötet. Budapest: Új Mandátum, 2000, 498–568.

A felkészülést segítő (ajánlott) irodalom:

  • Némedi Dénes (2000): A kritikai elméletnormatív bázisának problémája Habermasnál. In uő. Társadalomelmélet – elmélettörténet. Budapest: Új Mandátum, 171–208.

4) Niklas Luhmann autopoietikus rendszerelmélete

  • Luhmann, Niklas (2009): Szociális rendszerek. Egy általános elmélet alapvonalai. Budapest: AKTI–Gondolat, 15–26, 49–54, 76–84, 86–88, 233–241, 434–437, 491–497.

A felkészülést segítő (ajánlott) irodalom:

  • Brunczel Balázs (2010): Modernitás illúziók nélkül. Niklas Luhmann társadalom- és politikaelmélete. Budapest: L’Harmattan.
  • Karácsony András – Tóth Benedek (2009): Utószó. In Niklas Luhmann: Szociális rendszerek. Egy általános elmélet alapvonalai. Budapest: AKTI – Gondolat, 515–529.

5) Pierre Bourdieu: társadalmi tér, mezők, habitusok és a gyakorlatok összefüggése, szimbolikus különbségképződések, a mező fogalma és alkalmazása egy mezőre

  • Bourdieu, Pierre (2010 [1979]): A habitus és az életstílusok tere. Replika (72): 49–94.
  • Pierre Bourdieu (2000 [1992]): A mezők logikája. In Felkai Gábor – Némedi Dénes – Somlai Péter (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Olvasókönyv a szociológia történetéhez. 2. kötet. Budapest: Új Mandátum, 418–430.

Egy kiválasztott mező működésének bemutatása, pl. az alábbi mezők kapcsán

  • Bourdieu, Pierre (2002 [1986]): A kulturális alkotások szociológiai vizsgálata érdekében. In uő. A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Budapest: Napvilág, 49–83.
  • Bourdieu, Pierre (2009): A tudományos mező. Replika (67): 11–36.

6) Foucault hatalomelmélete és az állami hatalomgyakorlás formái és eszközei

  • Foucault, Michel (2000): A hatalom mikrofizikája. In uő.: Nyelv a végtelenhez. Debrecen: Latin Betűk, 307–331.
  • Foucault, Michel (1999): Az emberélet kioltásának joga és az élet feletti hatalom. In uő.: A szexualitás története. 1. kötet. A tudás akarása. Budapest: Atlantisz, 135–150.

A felkészülést segítő (ajánlott) irodalom:

  • Kelemen Gábor (2008): A biztonsági társadalom. Szociológiai Szemle 18 (1): 150–156.
  • Szekeres András: (2006): A fegyelmezés technikáitól az elsajátítás taktikájáig. Híd 2006/3. 37–48.

7) Luc Boltanski igazoláselmélete és az újkapitalizmus viszonyai

  • Boltanski, Luc- Thévenot, Laurent (2008): A kritikai képesség szociológiája. Replika (62): 39–55.
  • Boltanski, Luc (2002): Létezik-e hálózati morál? Igazolás és kritika a kapitalizmus új képződményeiben. In Felkai Gábor – Molnár Attila Károly – Pál Eszter (szerk.): Forrásvidékek. Társadalomtudományi tanulmányok Némedi Dénes 60. születésnapjára. Budapest: Új mandátum, 412–425.

A felkészülést segítő (ajánlott) irodalom:

  • Fáber Ágoston (2010): A kritikai szociológiától a kritikai szociológiáig? Szociológiai Szemle 20 (1): 57–73. p.
  • Takács Erzsébet (2008): Közös kaland? A szociológia és a történelem(tudomány) viszonya Franciaországban a 20. század utolsó harmadában. In Némedi Dénes (szerk.): Modern szociológiai paradigmák. Budapest: Napvilág, 367–374.

8) Bernard Lahire elmélete a többszörös cselekvőről, pluriszocializációról, heterogén diszpozíciókról és a kulturális fogyasztásról, különbségek Bourdieu-höz képest

  • Bernard Lahire (2012 [2001]): A habituselmélettől egy pszichológiai szociológia felé. Replika (79): 45–66.
  • Bernard Lahire (2004): Addenda. In uő. La culture des individus. Dissonances culturelles et distinction de soi. Párizs: La Découverte: 737–739. (Magyar fordítása a Neptunon.)
  • Bernard Lahire (2008): The Individual and the Mixing of Genres: Cultural Dissonance and Self-distinction. Poetics 36(2–3): 166–188.

9) A társadalomszerkezet vizsgálatának integrációs paradigmája

  • Kovách Imre – Hajdu Gábor – Gerő Márton – Kristóf Luca – Szabó Andrea. “Az integrációs modell” in Kovách Imre (szerk) Társadalmi integráció. Az egyenlőtlenségek, az együttműködés, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban. Bp: MTA TK Szociológia Intézet. 2017.
  • Huszár Ákos, Kovách Imre, Kristóf Luca, Szabó Andrea. 2020. “Társadalmi integráció és társadalmi rétegződés” in Kovách Imre (szerk) Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban. Bp: Társadalomtudományi Kutatóközpont. 2020.

10) A redisztribúció szerepe a magyar társadalom szerkezetének formálásában, az állami és a projektesített redisztribúció hatása

  • Vastagh Zoltán. Társadalmi struktúra és állami redisztribúció. Bp: Napvilág. 201723-92, 151-202.
  • Czibere Ibolya – Gerő Márton – Kovách Imre Újraelosztás és integráció. In Kovách Imre (szerk) Társadalmi integráció. Az egyenlőtlenségek, az együttműködés, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban. Bp: MTA TK Szociológia Intézet. 2017.

11) A globális folyamatok szerepe a magyar társadalom szerkezetének formálásában

  • Vastagh Zoltán. “Magyarország visszatagozódása a szervezett globális kapitalizmusba; Társadalomszerkezeti kérdések a posztszocialista korszakban” In Vastagh Zoltán. Társadalmi struktúra és állami redisztribúció. Bp: Napvilág, 2017.
  • Éber Márk Áron. A csepp: A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete. Bp: Napvilág. 2020. 44-59, 109-158.

12) Szegénység. Mutassa be a szegény népesség elhatárolásnak elveit, problémáit. Taglalja, hogy mely társadalmi tényezők befolyásoljak a szegénnyé válást. Mi a relevanciája a tartós és átmeneti szegénység megkülönböztetésének.

  • Androka Rudolf, 2006. Bevezetés a szociológiába. 2. átdolgozott és bővített kiadás 4. Egyenlőtlenségek és szegénység fejezet (116-125, 144-153. oldalak)
  • Kemény István - Janky Béla - Lengyel Gabriella, 2004: A magyarországi cigányság, 1971-2003. Budapest: Gondolat Kiadó - MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, p. 96-131. http://www.mtaki.hu/kiadvanyok/kemeny_janky_lengyel_moi_ciganysag_main.html
  • Medgyesi Márton, Tóth István György 2012. A jövedelmi egyenlőtlenségek hosszú távú meghatározói Magyarországon in. Kolosi Tamás, Tóth István György, szerk. Társadalmi riport 2012. Budapest: TÁRKI, P. 19-40.
  • Spéder Zsolt, 2002. A szegénység változó arcai. Budapest: ARTT-Századvég kiadó (Tartósan és átmenetileg szegények, 68–72, 84–88 oldalak).

13) A vallás társadalmi funkciói. A szekularizációs elmélet és kritikája.

14) A szociológiában használt közösség-fogalom átalakulása, jelentéstartalmának változása

Módszertani és specializációs tételek

Minden hallgató összesen 1 tételt húz a B tételsorból. Az első 9 tétel mindenki számára ugyanaz, azonban a 10. tételtől specializációnként eltérő tételek vannak (Társadalmi erőforrás, Település és társadalom, Demográfia specializáció).

1) Az egyszerű és a többváltozójú (többszörös) regresszió legkisebb négyzetek módszere szerinti becslése, hipotézis vizsgálatai a tengelymetszetre, a meredekségre vonatkozó vizsgálat, és a modell globális szignifikanciája (F-teszt).

  • Reiczigel Jenő – Harnos Andrea – Solymosi Norbert: Biostatisztika nem statisztikusoknak. pp. 251-260; 268-274. Pars Kft. Nagykovácsi 2010.
  • John Fox: Applied Regression Analysis and Generalized Linear Models, pp. 77-110. Sage, 2nd Edition, 2008.

2) A multikollinearitás fogalma, a legkisebb négyzetek módszerével becsült regressszió feltevései (szóráshomogenitás, a hibatagok normalitása, a hibatagok függetlensége), regressziós diagnosztikák, a kiugró értékek típusai és detektálásuk.

  • Reiczigel Jenő – Harnos Andrea – Solymosi Norbert: Biostatisztika nem statisztikusoknak. pp. 276-293. Pars Kft. Nagykovácsi 2010.

3) A faktorelemzés módszertana

  • Sajtos László – Mitev Ariel (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest. 245-282.
  • Székelyi Mária – Barna Ildikó (2013): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Kiadó, Budapest. 40-108.
  • A felkészülést segítő (ajánlott) irodalom:
  • Füstös László – Kovács Erzsébet – Meszéna György – Simonné Mosolygó Nóra (2004): Alakfelismerés: Sokváltozós statisztikai módszerek. Ú. M. K., Budapest. 249-323.

4) A klaszteranalízis módszertana

  • Sajtos László – Mitev Ariel (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest. 283-328.
  • Székelyi Mária – Barna Ildikó (2013): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Kiadó, Budapest. 109-163.

A felkészülést segítő (ajánlott) irodalom:

  • Füstös László – Kovács Erzsébet – Meszéna György – Simonné Mosolygó Nóra (2004): Alakfelismerés: Sokváltozós statisztikai módszerek. Ú. M. K., Budapest. 160-219.

5) A korrespondenciaanalízis módszertana

  • Füstös László – Kovács Erzsébet – Meszéna György – Simonné Mosolygó Nóra (2004): Alakfelismerés: Sokváltozós statisztikai módszerek. Ú. M. K., Budapest. 454-463.

6) Az útelemzés módszertana

  • Székelyi Mária – Barna Ildikó (2013): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Kiadó, Budapest. 301-319.
  • Füstös László – Kovács Erzsébet – Meszéna György – Simonné Mosolygó Nóra (2004): Alakfelismerés: Sokváltozós statisztikai módszerek. Ú. M. K., Budapest. 105-112.

7) Kérem hasonlítsa össze az egyéni interjúkat a csoportos interjúkkal, jellemzőik, előnyeik, hátrányaik megfigyelés módszerek szempontjából! Fogalmazzon meg olyan kutatási témákat, kérdéseket, amelyek esetében egyik vagy másik fenti módszert lenne előnyös alkalmazni!

  • Síklaki István (2006): Vélemények mélyén. Budapest: Kossuth, 42–46.
  • Vicsek Lilla (2006): Fókuszcsoport. Elméleti megfontolások és gyakorlati alkalmazás. Budapest: Osiris, 19-45

8) Fogyasztói magatartás, a fogyasztói magatartás trendek változása, a jelenlegi fogyasztói magatartás trendek.

Ajánlott irodalom:

  • Hofmeister-Tóth Ágnes (2014): A fogyasztói magatartás alapjai. Akadémiai Kiadó.

9) Egy választott – a szociológia tudományterülete szempontjából releváns – témakörben egy komplex kutatás megtervezése. Az egyik kritérium, hogy a választott témakörben olyan kutatói kérdéseket fogalmazzon meg, amelyek egy részét kvantitatív technikával megvalósítható kutatással lehet megválaszolni, másik részét pedig kvalitatívval. A feladat a tervezett kutatás kutatási tervének ismertetése, amelynek során külön térjen ki a kvantitatív és kvalitatív módszerek együttes használatának (vagy egymás utáni használatának) logikájára.

  • Héra Gábor-Ligeti György: Módszertan. Osiris K. Budapest, 2005. 39-110.
  • Sajtos László – Mitev Ariel: SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Aliena K. Budapest, 2007. 11-41.

Ajánlott irodalom:

  • Gerhard Kleining: A kvalitatív társadalomkutatás módszerének vázlata. Szociológiai Figyelő 1987/3. 49-73.
  • Majoros Pál (2005): A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Budapest
  • Horváth Dóra– Mitev Ariel (2015): Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Alinea Kiadó,Bp.
  • Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi K. Bp., 2003. 46-100.
  • Cseh-Szombathy László – Ferge Zsuzsa (szerk.): A szociológiai felvétel módszerei. KJK, Bp., 1971. (15-48.)

Társadalmi erőforrás specializáció

10) A társadalmi tőke és a kulturális tőke formái, típusai, összefüggéseik. A társadalmi tőke vagy a kulturális tőke fejlesztésének lehetőségei két konkrét példa alapján

  • Pierre Bourdieu. „Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke”. In Tőkefajták: a társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Szerk. Lengyel György, Szántó Zoltán. Budapest: Aula, 1998.
  • James Coleman. „Társadalmi tőke”. In A gazdasági élet szociológiája. Szerk. Lengyel György, Szántó Zoltán. Budapest: Aula, 1994.
  • James Coleman. „A társadalmi tőke az emberi tőke termelésében”. In Tőkefajták: a társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Szerk. Lengyel György, Szántó Zoltán. Budapest: Aula, 1998.
  • Füzér Katalin, A bizalom társadalomelmélete és a társadalmi tőke szociológiaelmélete. Századvég 2015/4, 78: 5-16.

11) Társadalmi erőforrások a szervezeteken belül: vezetői stílusok, szervezeti kultúrák, csapatmunka

  • Jim Collins. “Az 5. szintű vezető”; “Előbb az ember, aztán a feladat”; “A lendkerék és a halálörvény” in Jóból kiváló. Budapest: HVG Könyvek. 2021.
  • Kázmér-Mayer Szilvia, Czibor Andrea. Nemi különbségek hatása a vezetési stílusra. Replika 111, 133–143. https://doi.org/ 10.32564/111.9

12) Vázolja fel a társadalmi vállalkozásokhoz kapcsolódó intézményi környezet fejlődését! Hogyan látja a szektor alakulását

  • G. Fekete Éva – Bereczk Ádám – Kádárné H. Ágnes – Kiss Julianna – Péter Zsolt – Siposné Nándori Eszter – Szegedi Krisztina (2017): Alapkutatás a társadalmi vállalkozások működéséről. Zárótanulmány az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából, a GINOP - 5.1.2 - 15 - 2016 - 00001 „PiacTárs” kiemelt projekt keretében. Miskolci Egyetem.
  • Kiss Julianna-Mihály Melinda (2020): Szociális és szolidáris gazdaság intézményi fejlődése és jelenlegi helyzete Magyarországon. In: Fordulat, No. 27.
  • Gagyi Ágnes (2020): Szolidáris gazdaság és kapitalizmus. In: Fordulat, No. 27.

13) A helyi kormányzás feladatai és lehetőségei Magyarországon. Településfejlesztési projektek

  • 314/2012 (IX/8.) Korm. rendelet: 1-17 §; 1., 2., 10., 11. melléklet
  • Kerekes György (2003): Útmutató a településfejlesztési koncepció készítéséhez. (Településfejlesztési Füzetek 24.) BM Településfejlesztési Iroda, 5-25.
  • Mezei Cecília (2006): A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása. Tér és Társadalom (4): 85-96. https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/1079/2155
  • Pálné Kovács Ilona – Mezei Cecília (2016): Regionális politikai és területi kormányzási ciklusok Közép- és Kelet-Európában. Tér és Társadalom (4) 54-70. https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2810/4902
  • Városfejlesztési kézikönyv (jav. kiadás) 2009. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 117-144.

Település és társadalom specializáció

10) A globális egyenlőtlenségek magyarázatai: modernizációs, függőségi és világrendszer-elmélet

11) A lakóhelyi szegregáció jelensége, okai és következményei

  • Fujita, Kuniko and Maloutas, Thomas (eds.): Residential Segregation in Comparative Perspective - Making Sense of Contextual Diversity, 2012, Routledge pp.1-36.
  • Musterd, Sako (2005) Social and ethnic segregation in Europe: levels, causes, and effects in: Journal of Urban Affairs, volume 27, number 3, pages 331–348
  • Zsuzsanna Pósfai, Gábor Nagy (2017): Crisis and the Reproduction of Core-periphery Relations on the Hungarian Housing Market in: European Spatial Research And Policy, Volume 24 Number 2

12) A magyarországi vidéki térségek átalakulása a rendszerváltozást követő időszaktól napjainkig

  • Kovách Imre (2012): A vidék az ezredfordulón. Argumentum – MTA TKSZI, 66-134.
  • Kovách Imre – Megyesi Boldizsár (2018): A vidék 30 éve: a magyar vidék alakulása az erőforrások, a társadalmi tőke és a fejlesztéspolitika változásainak tükrében. Erdélyi társadalom (1) 83-104.
  • Balogh Karolina - Kovách Imre (2021): Az örök falu - hanyatlás és fentmaradás. Tér és Társadalom (35/1) 29-53.

13) Társadalmi folyamatok a hátrányos helyzetű vidéki térségekben

  • Gerő Márton – Vigvári András (2019): Közfoglalkoztatás, redisztribúció és helyi hatalom. Esély (2) 3-30.
  • Váradi Monika Mária et al. (2017): Kényszerű mobilitás: migrációs utak hátrányos helyzetű vidéki térségekben. In: socio.hu (3) 25-46.
  • Váradi Monika Mária (2015): Szegénység, projektek, közpolitikák. Tér és Társadalom (1) 69-96

Demográfia specializáció

10) Mutassa be a keresztmetszeti (periódus) rövidített halandósági tábla konstrukciójának lépéseit, ismertesse az egyes oszlopok tartalmát, jelentését!
Irodalom:

  • Preston, Samuel H. - Heuveline, Patrick – Guillot, Michel (2001): Measuring and Modeling Population Processes. pp. 38-58. Blackwell Publishers.

11) Ismertesse az idősödés demográfiai fogalmát, mérésének eszközeit. Jellemezze az idősödés alakulását Magyarországon. 
Irodalom:

  • Joshua Goldstein (2009): How Populations Age, pp. 7-18. In: Peter Uhlenberg (ed): International Handbook of Population Aging. Springer.
  • Monostori Judit (2015): Öregedés és Nyugdíjba vonulás, pp. 115-164. In: Monostori-Őri-Spéder (Szerk.): Demográfiai Portré 2015. KSH Népességtudományi Kutatóintézet.

12) A népesség alakulása Magyarországon az elmúlt évszázadban

  • Kapitány Balázs – Spéder Zsolt, 2015. Hitek és tévhitek a népességcsökkenés megállításáról. In Jakab A. – Urbán L. (szerk.): Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon. Osiris, Budapest: 177–191.
  • Őri Péter - Spéder Zsolt 2020. Folytonos átmenet: Magyarország népesedése 1920 és 2020 között. Statisztikai Szemle, 98(6), 481-521. http://www.ksh.hu/statszemle_archive/all/2020/2020_06/2020_06_481.pdf
  • Pongrácz Tiborné, 2013. A Ratkó-korszak, Korfa, 1. szám, 1-4 old. (Teamsben feltöltve)

13) Mutassa be Magyország részvételét a nemzetközi vándorlási folyamatokban a rendszerváltozást követő időszakban. Térjen ki mind a bevándorlás mind pedig a kivándorlás jellemzőre, összetételére.

  • Gödri Irén, Horváth Veronika 2021. Nemzetközi vándorlás In: Monostori¬ –Őri –Spéder (szerk.): Demográfiai Portré 2021. KSH NKI 237-260.
  • Morah, Christian, 2014. Magyar bevándorlók az Egyesült Királyságban: demográfiai, földrajzi és szociológiai körkép. Demográfia, 57. évf. 4. szám, 309-343. (Letölthető: http://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/…)
  • Nyíri Pál, 2010: Kínai migránsok Magyarországon: mai tudásunk és aktuális kérdések. In. Hárs Ágnes, szerk, Változó migráció – változó környezet. p.147-172. (másolat)


 

Záróvizsga időpontja: