Aktualitások
A családi és intézményes lakhatás közötti modellek
Előadások és kerekasztal-beszélgetés
A városi terekben egyre nagyobb kihívást jelent a különböző társadalmi csoportok lakhatási és gondozási szükségleteire való megfelelő válaszadás. A magyar lakhatási rendszer hagyományosan a családi gondoskodásra és az intézményi ellátásra épül, miközben a gondoskodási válság, a családokra nehezedő növekvő terhek, valamint az inkluzívabb és fenntarthatóbb lakhatási megoldások iránti igény új válaszokat tesz szükségessé.
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul azokra a lakhatási formákra, amelyek alternatívát kínálnak a családi és a nagylétszámú intézményi megoldásokkal szemben. Ide tartoznak a közösségi alapú lakhatási modellek, a co-housing különböző formái, valamint a támogatott lakhatás innovatív megoldásai. Bár ezek működési és intézményi keretei eltérőek, közös bennük, hogy a hagyományos intézményi elhelyezéshez képest nagyobb hangsúlyt helyezhetnek az egyéni szükségletekre, az önállóságra, a közösségi kapcsolatokra és a társadalmi integrációra.
A program célja, hogy bemutassa ezeket az új lakhatási modelleket, és megvitassa, milyen lehetőségeket kínálnak egy élhetőbb, befogadóbb és közösségibb lakhatási rendszer kialakítására. Arra keressük a választ, hogyan teremthető egyensúly a szükséges támogatás, a biztonság és az önálló életvitel között a 21. század változó társadalmi körülményei között.
Időpont: 2026. november 5. (csütörtök), 16:30–19:00
Helyszín: Nappali, 7621 Pécs, Király utca 23–25.
Szervező: PTE BTK Település és Társadalom Kutatóközpont
- Részletes program, előadás-összefoglalók és kerekasztal-résztvevők
-
Program
- 16:30–16:45: Megnyitó, köszöntő
- 16:45–17:45: Előadások
- 17:45–19:00: Kerekasztal-beszélgetés
Előadások
- Dr. Zilahi Péter: Korszerű lakhatási modellek: a bécsi példa
- Török Bettina: Intergenerációs otthonmegosztás mint társadalmi innováció – a pécsi homeshare kezdeményezés
- McNeill Brigitta: A családi otthontól a közösségi életig. A támogatott lakhatás, mint innovatív megoldás a felnőttkorú autizmus spektrum zavarral élő személyek életében
- Sárkány Balázs: Kölcsönös segítségnyújtás társadalma: Az európai tendenciák honosítása a „spontán” építés eszközeivel
Az előadások rövid ismertetése
Dr. Zilahi Péter: Korszerű lakhatási modellek: a bécsi példa
Az építészeti eszközök önmagukban nem elégségesek arra, hogy a lakhatási válságot akárcsak tünetileg is kezeljük. A lehetséges jövőkép, az ökonómiai, társadalmi és gazdasági értelemben is fenntartható modell csak a társtudományokkal együtt értelmezhető. A pécsi építészképzés kiemelten fontos kurzusán azt vizsgáljuk, hogy milyen az az épített környezet, amely megfelel a fenti elvárásoknak. Ehhez szükségszerűen a Bécsben már kiforrott, hosszú évtizedek alatt kipróbált és működő rendszert vettük alapul. Az előadás tehát a bécsi példa hazai relevanciáit mutatja be.
Török Bettina: Intergenerációs otthonmegosztás mint társadalmi innováció – a pécsi homeshare kezdeményezés
Az intergenerációs otthonmegosztás (homeshare) világszerte közel húsz országban működő lakhatási program, Magyarországon azonban még kevéssé ismert. A modell két társadalmi kihívásra kínálhat egyidejű választ: a fiatalok megfizethető lakhatási lehetőségeinek szűkülésére, valamint az egyedül élő idősebb emberek magányára és társadalmi elszigetelődésére. Az előadás bemutatja a P-AGE Tudatos Öregedés alapítói által 2022-ben kezdeményezett pécsi pilot program előkészítésének folyamatát, helyi szakpolitikai beágyazását, valamint a 2024-ben idősebb pécsi lakosok, illetve a Pécsi Tudományegyetem hallgatói körében végzett attitűdvizsgálat legfontosabb eredményeit. Emellett kitér arra, hogy a nemzetközi modell helyi viszonyokra történő adaptálása milyen szereplők együttműködését és milyen előkészítő lépéseket igényel.
McNeill Brigitta: A családi otthontól a közösségi életig. A támogatott lakhatás, mint innovatív megoldás a felnőttkorú autizmus spektrum zavarral élő személyek életében
A felnőttkorú autizmus spektrum zavarral (ASD) élő személyek világszerte felülreprezentáltak a hajléktalanság, szerhasználati zavar és különböző kriminológiai események kapcsán. Ez a specifikus jelenség nem realizálódik minden érintettnél, azonban a prevalencia-vizsgálatok és eredmények sürgetik a segítő szakmákat és a lokális ellátórendszereket a releváns prevenció és intervenció megvalósítására, működtetésére. Az említett ASD-specifikus élethelyzetek egymást erősítő tényezőkké válhatnak, különösen akkor, ha az autizmushoz kapcsolódó szükségletekre nem tud megfelelően reagálni a családi, gondviselői háló és a lakhatási ellátó rendszer. Az előadás az a felvetést vizsgálja, hogy a fenti kockázatok, rizikófaktorok megjelenésében jelentős szerepe lehet a korai, személyre szabott szociális támogatásoknak és a biztonságos, kiszámítható lakhatási lehetőségeknek. A témában szignifikáns a támogatott lakhatás, mint a családi otthon és az intézményi elhelyezés közötti, az önálló életvitelt és a közösségi részvételt segítő forma. Amellett kívánok érvelni, hogy a támogatott lakhatási lehetőségek hazai bővítése és ASD-specifikus fejlesztése fontos eleme lehet az érintettek lakhatási kríziseinek megelőzésében.
Sárkány Balázs: Kölcsönös segítségnyújtás társadalma: Az európai tendenciák honosítása a „spontán” építés eszközeivel
Gyakori társadalmi forma a zártkertekben az egyenrangúságon alapuló, kölcsönös segítségadásra épülő együttműködés, amely a hagyományos kaláka logikáját idézi: a résztvevők saját lehetőségeikhez mérten járulnak hozzá a közös munkához, és hasonló viszonzásra számítanak. Ezzel szemben ritkábban, de jelen vannak olyan kapcsolatok is, amelyek hierarchikusabbak: ezekben a felek közötti anyagi vagy társadalmi különbségek nyíltabban megjelennek, és az együttműködés inkább függőségi viszonyokra épül.
Ezek a társadalmi viszonyrendszerek ideális lehetőséget biztosítanak a kísérletező közösségi építkezésre. Itt az építési folyamat és a közös cél adja a társadalomszervező jellegét a kezdeményezésnek. A kutatás célja egy közösségi ház megépítése, amely a helyben fellelhető erőforrások kiaknázásával kerülhet megépítésre.
Kerekasztal-beszélgetés (17:45–19:00)
Résztvevők:
- Varga Mónika (Integrált Nappali Szociális Intézmény-Pécs)
- Dr. Schleich Mária (Cserkút)
- Benyes Rita (Bázis Addiktológiai Szolgálat - Pécs)
- Tóth Péter (Fogd a Kezem Alapítvány)
Moderátor: Borda Viktória (PTE BTK Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék)
A beszélgetés főbb kérdései
- Pécsen a beszélgetésben érintett sérülékeny csoportok tagjai részéről mennyire van igény azokra a lakhatási formákra, amelyek az ápolást, gondozást nyújtó otthonoknak/nagylétszámú intézményeknek és a családi keretekben működő lakhatásnak is alternatívái lehetnek?
- Kiknek van ezekhez a lehetőségekhez hozzáférése/kiknek nem? Mik a szelekciós szempontok a bekerülésnél? Jellemzően kik rekesztődnek ki ezekből?
- Az érintettek hogyan szerezhetnek információt ezekről a lehetőségekről?
- Milyen aktoroknak van ágenciája ezeknek a létrehozásában (önkormányzat? NGO?...)
Elmélet és empíria – egy örök szociológiai klasszikus
Németh Krisztina előadása és interaktív workshopja
A Település és Társadalom Kutatóközpont szervezésében 2026. szeptember 29-én került sor az Elmélet és empíria – egy örök szociológiai klasszikus című előadásra és workshopra a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. A meghívott előadó Németh Krisztina, az ELTE KRTK tudományos munkatársa és az Evangélikus Hittudományi Egyetem adjunktusa volt.
A program az elméleti megközelítések és az empirikus kutatási eredmények kapcsolatát, valamint a kutatástervezés és az értelmezés során felmerülő módszertani dilemmákat járta körül. Az előadást interaktív workshop követte, amelyen a hallgatók saját, elemzés alatt álló interjúikból kiindulva beszélhették meg elemzési szempontjaikat, kutatási kérdéseiket és az elméleti keretek alkalmazásának lehetőségeit.
A rendezvényen a kar több tanszékének oktatói és hallgatói vettek részt. A program a PTE BTK Vendége pályázat keretében valósult meg, és lehetőséget teremtett a kutatási tapasztalatok, nézőpontok és kvalitatív módszertani megközelítések közös megvitatására.
- Korábbi hírek
-
Könyvbemutató – 2026. április 22.
Mi motiválja a városból vidékre költözőket? Mit látnak vonzónak a rurális térben? Milyen társadalmi-gazdasági következményei vannak a költözésüknek?
Tomay Kyra Bebírók és gyüttmentek: A városból vidékre költözők motivációi, percepciói és a költözésük következményei a vidék fejlődésére című kötete kapcsán interdiszciplináris beszélgetésre került sor a városból vidékre költözés és a vidéki dzsentrifikáció jelenségeiről.
Résztvevők: Dr. habil. Tomay Kyra, Dr. habil. Berger Viktor, Prof. dr. Farkas Judit, Prof. dr. Szijártó Zsolt.
Moderátor: Zsinka Flóra.
Helyszín: Szabadkikötő, Pécs, Király u. 64.
Időpont: 16:00.
Monika Murzyn-Kupisz vendégelőadásai – 2026. március 18.
A Jagelló Egyetem professzora két előadást tartott a kulturális örökség és a városfejlődés, illetve a divat földrajzának témáiban.
12:00 – PTE BTK, H előadó
Cultural heritage as a resource in local development – a Település és Társadalom Kutatóközpont szervezésében.16:00 – PTE TTK
Előadás a divat földrajzáról a Changing Geographies of Fashion in the European Semi-Periphery című könyvhöz kapcsolódva.
A kutatóközpont célja
A Település és Társadalom Kutatóközpont célja, hogy tudományos műhelyként folyamatos szakmai alapot biztosítson a Pécsi Tudományegyetemen zajló, különösen a Dél-Dunántúl térségére fókuszáló társadalomtudományi kutatások számára. A központ tevékenységével támogatja a kutatókat, valamint a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának képzéseit, különösen a Szociológia MA Település és Társadalom specializációját és a Doktori Iskola Településszociológia Programját.
A kutatóközpont kiemelt feladata, hogy az egyetemen keletkező tudományos eredményeket hozzáférhetővé és alkalmazhatóvá tegye a helyi szereplők – önkormányzatok, civil szervezetek, fejlesztési és szakmai intézmények – számára. A kutatás és a gyakorlati beavatkozás összekapcsolásával a központ a településfejlesztés, a vidékpolitika és a társadalmi integráció megoldásorientált vizsgálatát támogatja.
Fontos cél a kutatás és oktatás integrációja: a hallgatók és doktoranduszok szemináriumok, terepgyakorlatok és kutatási projektek keretében aktívan részt vehetnek a társadalmi folyamatok empirikus feltárásában. Ez elősegíti a gyakorlatorientált képzést, valamint a helyi társadalmak iránt elkötelezett kutatói generációk képzését.
A kutatóközpont létrehozását a régió szakmai igényei, az egyetemen rendelkezésre álló kutatói kapacitások és az interdiszciplináris együttműködések formalizálása indokolta. Célunk a társadalomtudományi kutatások és a fejlesztéspolitikai gyakorlat közötti párbeszéd erősítése.
Angol megnevezés: Local Society Research Centre
A kutatóközpont tevékenységei
A központ alapkutatások és alkalmazott kutatások számára egyaránt szakmai, módszertani és infrastrukturális hátteret biztosít.
- Alapkutatás: interdiszciplináris vizsgálatok támogatása a városi és vidéki társadalmak szerkezetéről, identitásáról és változásairól.
- Alkalmazott kutatás és projektmunka: részvétel evidence-based, area-based és participatory módszereken alapuló fejlesztési stratégiák értékelésében; LEADER, FeTe és más integrált vidékfejlesztési programok szakmai támogatása.
- Pályázati támogatás: kutatók és kutatócsoportok segítése OTKA/NKFIH, ERC és egyéb pályázatok előkészítésében és lebonyolításában.
- Oktatás és terepgyakorlat: hallgatók és doktoranduszok bevonása empirikus kutatásokba, helyszíni adatgyűjtésbe és elemzésbe.
- Tudástranszfer: kutatási eredmények bemutatása műhelykonferenciákon, szakmai rendezvényeken és tudományos publikációkban.
A kutatóközpont tagjai
Dr. habil. Tomay Kyra
Egyetemi docens
A kutatóközpont vezetője
- Bemutatkozás
-
Tomay Kyra a PTE Szociológia Tanszékének habilitált docense, 2019 óta a Település és Társadalom Kutatóközpont vezetője, azóta aktív résztvevője és szervezője a Falukutató táboroknak is. Kutatási témái a térbeli társadalmi egyenlőtlenségek, a városi és vidéki dzsentrifikáció, a szuburbanizáció, a vidéki turizmus és a vidéki vállalkozók. Számos hazai és nemzetközi kutatásban vett részt, a 2021–2025 között zajló „A vidéki dzsentrifikáció szerepe a településfejlődésben” (FK-138098) című kutatás vezető kutatója volt.
Legfrissebb publikációja:
Bebírók és gyüttmentek: A városból vidékre költözők motivációi, percepciói és a költözésük következményei a vidék fejlődésére (2025).
Prof. Dr. Kovács Teréz
Professor emerita
- Bemutatkozás
-
Professzor emerita, az MTA doktora. Kutatási területe a 19–20. századi falusi társadalmi és gazdasági folyamatok szociológiai szempontú vizsgálata, illetve a napjainkban az egyes hazai vidéki térségekben zajló dzsentrifikáció, továbbá a délvidéki magyarok helyzete.
Legfrissebb publikációja:
A délvidéki magyarok kisebbségi és vallási helyzete Trianontól napjainkig .
Prof. dr. Füzér Katalin
Egyetemi tanár
- Bemutatkozás
-
A PTE BTK Szociológia Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, a Település és Társadalom Kutatóközpont alapító vezetője (2013 és 2019 között). Az ezredfordulón városi és vidéki terepkutatásokban működött közre, vezető kutatója volt a „Társadalmi tőke és városfejlesztés” kutatási projektnek (2013–2017, OTKA 104150). Kutatásainak ma is fókuszában áll a részvételiség, a fejlesztési programokon és beavatkozásokon túl további területi alapú kontextusokban, mint az innovációs ökoszisztémák vagy a szinodalitás.
Dr. habil. Ragadics Tamás
Egyetemi docens
- Bemutatkozás
-
A PTE BTK habilitált egyetemi docense. Érdeklődésének középpontjában a vidéki társadalom átalakulásának problémái és konfliktusai állnak. Kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetű rurális térségek fejlesztésének kérdéseivel és a történelmi egyházak szociális szerepvállalásának lehetőségeivel.
Legutóbbi publikációja Tomay Kyrával közösen:
„A legfontosabb, azt gondolom, hogy ez egy élő falu (…) és van múlt, ami ennek a falunak a lényegét adja.”
Dr. Bucher Eszter
Mesteroktató
- Bemutatkozás
-
A PTE BTK Szociológia Tanszék mesteroktatója. 2011-ben védte meg doktori disszertációját, amelyben a civil szervezetek szerepét vizsgálta a terület- és településfejlesztésben.
Az Ormánság kutatócsoport tagjaként 2018 óta hátrányos helyzetű családok, nők, gyermekvállalás témában folytat kutatásokat Boros Juliannával és Ragadics Tamással.
2023 óta tagja a Debreceni Egyetem LearnInnov kutatócsoportjának, amely innováció/innovátorok témakörben végez vizsgálatokat.
A magyarországi német közösségek kutatócsoport tagjaként a német állampolgárok magyarországi bevándorlásának okait, illetve a helyi társadalomra gyakorolt hatásukat vizsgálja.
Több olyan európai uniós projektben vett részt kutatóként, programkoordinátorként és szakmai vezetőként, amelyek hátrányos helyzetű kistelepüléseken élő családokat segítik.
Dr. Boros Julianna Ph.D.
Egyetemi adjunktus
- Bemutatkozás
-
Dr. Boros Julianna Ph.D. a PTE BTK TKI Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék egyetemi adjunktusa, a PTE Szolidáris Közösségekért Szakkollégium vezető tanára. Érdeklődésének középpontjában a vidéki és periférikus térségek társadalmi és oktatási folyamatai, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése áll. A megoldások tekintetében a társadalmi és oktatási mobilitás lehetőségeit és korlátait, illetve a társadalmi innovációkat vizsgálja.
Több olyan európai uniós projektben vett részt kutatóként, szakmai vezetőként és programkoordinátorként, amelyek hátrányos helyzetű kistelepüléseken élő családokat segítik. 2011 óta az Ormánságban elsősorban családkutatással foglalkozik kutatótársaival, Dr. Bucher Eszterrel és Dr. Ragadics Tamással.
Legutóbbi tanulmánya a témában:
Boros Julianna (2025): Roma innovátorok, példaképek, helyi hősök az Ormánságban. In: Márkus Edina – Boros Julianna – Bucher Eszter – Kozma Tamás (szerk.): Innovációk és innovátorok: Tanuljunk együttműködni az innovációkban. Debreceni Egyetemi Kiadó, 154–171.
Völgyi Bence
Egyetemi tanársegéd
- Bemutatkozás
-
Völgyi Bence a Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének tanársegédje. Alap- és mesterdiplomáját is a PTE-n szerezte, társadalomtudományok, majd szociológia szakon. Korábban kutatási asszisztensként, valamint publikációs és kutatástámogató munkatársként is dolgozott. Aktívan foglalkozik a felsőoktatási közösségimédia-marketinggel, illetve innováció- és vállalkozásfejlesztéssel. Doktori fokozatát 2026-ban szerezte meg, kutatásának középpontjában az európai digitális egyenlőtlenségek állnak. Érdeklődése többek között a szubkultúrakutatás, a városi és vidéki társadalom, valamint a művészetszociológia területeire is kiterjed.
Publikációja Erát Dáviddal és Füzér Katalinnal közösen:
Digitalizáció az európai munkahelyeken.
Zsinka Flóra
Egyetemi tanársegéd
- Bemutatkozás
-
Zsinka Flóra a PTE BTK Szociológia Tanszékének tanársegédje. Kutatómunkája során elsősorban a térbeliség és a társadalmi folyamatok közötti kölcsönhatásokat vizsgálja kvalitatív módszerekkel. Doktori kutatásában a térbeli (im)mobilitás különböző formáit és mintázatait elemzi eltérő fejlődési pályákat bejáró vidéki településeken. Érdeklődésének középpontjában annak vizsgálata áll, hogy a térbeli (im)mobilitás lehetőségei és korlátai, valamint az egyes települések sajátos térbeli és társadalmi adottságai miként hatnak a helyi közösségek szerveződésére, az ott élők mindennapi életére és életesélyeire. Kutatásaiban arra is keresi a választ, hogy ezek a lokális folyamatok miként illeszkednek a tágabb társadalmi struktúrákba, és milyen szerepet játszanak a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásában és újratermelődésében.
Legutóbbi publikációja Berger Viktorral közösen:
Térbeli habitus és a(z) (im)mobilitás narratívái a vidéki periférián .
Kutatások és kutatócsoportok
A vidéki dzsentrifikáció szerepe a településfejlesztésben
A kutatás a városból vidékre költöző közép- és felső középosztályi csoportok motivációit, a helyi társadalomba való beilleszkedésüket, valamint a települések társadalmi, gazdasági és térbeli átalakulását vizsgálta. Az eredmények terepkutatásokra, interjúkra és települési esettanulmányokra épülnek.
Kutatók: Bucher Eszter, Füzér Katalin, Kovács Teréz, Ragadics Tamás, Tomay Kyra, Völgyi Bence, Zsinka Flóra.
Ormánság-kutatás
A kutatócsoport a hátrányos helyzetű dél-baranyai térség társadalmi szerkezetét és a Felzárkózó Települések Programhoz való kapcsolódását vizsgálja. A kutatás több publikációt és a „Nézőpontok az Ormánságról” című, 2023-as műhelykonferenciát eredményezte.
Kutatók: Bucher Eszter, Ragadics Tamás, Boros Julianna.
Magyarországi német közösségek kutatócsoport
A kutatócsoport a magyarországi német közösségek identitását és emlékezetkultúráját, a német állampolgárok vidéki letelepedésének motivációit és társadalmi hatásait, valamint a migráció médiabeli megjelenését vizsgálja.
Kutatók: Bucher Eszter, Ragadics Tamás, Tomay Kyra, Hammer Erika, Márkus Beáta, Glózer Rita, Zsinka Flóra.
Publikációk és archívum
A kutatóközpont fontosabb korábbi publikációi és rendezvényei az alábbi lenyitható szakaszokban találhatók.
- Jelentősebb publikációk
-
2025
Bucher E. (2025): Német nemzetiségi civil szervezetek. In: Márkus Edina, Boros Julianna, Bucher Eszter, Kozma Tamás (szerk.): Innovációk és Innovátorok, Régió és Oktatás XVI. Debreceni Egyetemi Kiadó, 144–150.
Orbán Éva & Kovács T. (2025): A vidéki dzsentrifikáció Erdőbénye példáján. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 15(2), 6–23. DOI
Ragadics Tamás (2025): Informális helyi közösségek a vidéki Magyarországon. Önkéntes Szemle, 5(3), 52–71.
Tomay K. & Ragadics T. (2025): „A legfontosabb, azt gondolom, hogy ez egy élő falu (…) és van múlt, ami ennek a falunak a lényegét adja.”: A sváb falvakhoz kapcsolt képzetek szerepe a vidékre költözésben. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 15(2), 24–47. DOI
Tomay K. & Ragadics T. (2025): Szerkesztői előszó: A Jóléti migráció folyamatai a magyarországi vidéki térségekben című tematikus blokkhoz. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 15(2), 1–5. DOI
Zsinka F. & Berger V. (2025): Térbeli habitus és a(z) (im)mobilitás narratívái a vidéki periférián. Szociológiai Szemle, 36(1), 1–28. DOI
Zsinka F. & Berger V. (2025): (Im)mobilities on the margins: a Bourdieusian approach to socio-spatial inequalities. Mobilities, 1–20. DOI
2024
Sulyok Judit – Nemes Gusztáv – Orbán Éva – Tomay Kyra (2024): Is second the new first? The conversion of second homes into primary ones during and after the COVID-19 pandemic. European Countryside, 16(1), 64–85. DOI
Tomay Kyra – Berger Viktor (2024): Inclusion or Exclusion? The Spatial Habitus of Rural Gentrifiers. Social Inclusion, 12, Article 7787. DOI
Tomay K. & Berger V. (2024): Habitus és térbeliség viszonya a vidéki dzsentrifikáció kapcsán. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 14(2), 129–150. DOI
Tomay Kyra – Orbán Éva (2024): A vidéki dzsentrifikáció mértéke és típusai. Területi Statisztika, 64(2), 212–235. DOI
Zsinka Flóra (2024): Mobil szociológia? Az új mobilitási paradigma programja a szociológia megújítására. Szociológiai Szemle, 34(1), 83–116. DOI
2023
Boros Julianna – Bucher Eszter – Mátics Alexa (2023): Munkanélküliség, foglalkoztatottság és gazdasági lehetőségek egy dél-baranyai településen. In: Civilek és kormányok – polgárok és kormányok, 26–38.
Kovács Teréz (2023): Hogyan lett egy termelőfaluból szolgáltató falu? Társadalmi gazdasági átalakulás Erdőbénye példáján. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, XX(2).
Márkus Edina – Bucher Eszter – Boros Julianna – Kozma Tamás (2023): Civilek és kormányok – polgárok és kormányok. Debreceni Egyetemi Kiadó. ISBN: 978-963-615-158-4.
Ragadics Tamás (2023): „Ha itt bármi baj lenne, ez a falu egységbe állna.” Helyi közösségek a magyarországi vidék kistelepülésein. Századvég, 26(3), 9–36.
Tomay Kyra – Hegedűs Márk (2023): Social capital and trust: the ‘fuel’ of local integration of small rural enterprises. Intersections. East European Journal of Society and Politics, 9(4), 123–140. DOI
2022
Füzér Katalin (2022): Varieties of Entrepreneurship on Europe’s Periphery: Illiberal Hungary in Historical Context. International Journal of Sociology, 52(5), 325–333. DOI
Nemes Gusztáv – Tomay Kyra (2022): Split realities – dilemmas for rural/gastro tourism in territorial development. Regional Studies. DOI
Tomay Kyra – Völgyi Bence (2022): Közösség és dzsentrifikáció egy vidéki településen. Szociológiai Szemle, 32(1), 65–87. DOI
Nemes G. – Orbán É. – Tomay K. (2022): Meghasadt valóságok – dilemmák a turizmus és a dzsentrifikáció szerepéről a vidék fejlődése kapcsán. Szociológiai Szemle, 32(1), 88–113. DOI
Nemes G. – Tomay K. – Sulyok J. – Orbán É. (2022): „Nekem a Balaton a Riviéra”: Turisztikai dzsentrifikáció a Balaton-felvidéken a COVID-19 járvány idején. Tér és Társadalom, 36(2), 99–122. DOI
2018
Füzér Katalin – Bozóki András (szerk.): Lépték és irónia: Szociológiai kalandozások. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2018.
Füzér Katalin (2018): Értelmiségiek és vállalkozók a szocializmusban és a posztszocialista kapitalizmusban: a társadalmi tőke szerepe Szelényi Iván trilógiájában. In: Lépték és irónia, 257–268.
Kovács Teréz (2018): A megszakított polgárosodás újraindítása: ahogy azt Szelényi Iván látta az 1980-as évek második felében. In: Lépték és irónia, 55–71.
2017
Bucher Eszter (2017): Nonprofit szervezetek a Dél-Dunántúli régióban, az ezredforduló éveiben. Saarbrücken: GlobeEdit, 220 p.
Füzér Katalin (2017): The projectified city of postmillennial Pécs: urban strategies, development projects, and partnerships on Europe's periphery. In: Re-Imagining the City, 167–189.
Füzér Katalin (2017): A projektesített város. Részvételi városfejlesztés az ezredfordulós Pécsett. Pécs: Publikon Kiadó.
2016
Kovács T. – Bodnár Zs. (2016): Erdőbénye: A hagyományos és a posztmodern falu között félúton. A Falu, 31(3), 31–48.
Ragadics Tamás (2016): Egyházak a végeken. Szociális szerepvállalás és közösségépítés az Ormánságban. Kultúra és Közösség, 7(4), 59–66.
2015
Füzér Katalin (2015): Probing Participatory Urban Development: ECoC and Urban Strategies in Post-millennial Pécs. In: Culture and Growth, 69–81.
2014
Füzér Katalin (2014): SEEMIG nemzeti és helyi adatstratégiák: migrációval kapcsolatos adatrendszerek és adatfelhasználás. Pécs, 55 p.
2013
Füzér Katalin (2013): Urban development beyond the European Capital of Culture programme: The local project class and local partnerships: allies, rivals or foes? In: Ageing Society, Ageing Culture?, 249–257.
Füzér Katalin (2013): The project class: making and breaking social capital in urban and rural development. Szociális Szemle, 6(1–2), 28–34.
Ragadics Tamás (2013): Hagyományos közösségek az ormánsági kistelepüléseken. Acta Sociologica: Pécsi Szociológiai Szemle, 63–76.
Ragadics Tamás (2013): Hagyományos ormánsági közösségek – a helyi társadalmak integrációs lehetőségeinek tükrében. Szociális Szemle, 6(1–2), 77–81.
Ragadics Tamás (2013): Vallásosság a hátrányos helyzetű vidéki térségek helyi társadalmaiban. Confessio, 37(4), 21–27.
- Korábbi események
-
Könyvbemutató: A társadalmi mobilitás ára
Hajdú Zoltán előadása – 2022. november 17.
A Település és Társadalom Kutatóközpont és a 4Dimenzió Egyesület közös rendezvényén Hajdú Zoltán (ELKH KRTK Regionális Kutatások Intézete) A baranyai falusi lakosság esélyhátránya az államszocialista korszakban (1949–1990) címmel tartott előadást a PTE BTK A/330-as termében.
LO-KÁLI OTKA-kutatás bemutatkozása
A „Mítosz és realitás, helyi élelmiszerrendszer a Magyar Provence-ban” című kutatás bemutatása.
Czene Zsolt előadása – 2019. március 20.
A Magyar Falvak Kutatási Program keretében Czene Zsolt Vidékfejlesztés, vidékpolitika: a tanyákat érintő fontosabb források és irányok címmel tartott előadást.
Helyszín: PTE BTK, A/330-as terem. Időpont: 14:00–15:30.
A beszélgetést vezette: Tomay Kyra.
Csatári Bálint előadása – 2019. február 27.
A Magyar Falvak Kutatási Program rendezvénye. Előadó: Csatári Bálint, az MTA KRTK emeritus kutatója.
Az előadás címe: A magyar alföldi tanya – egy ősi szórvány településforma jellemzői.
Helyszín: PTE BTK, A/330-as terem. Időpont: 14:00–15:30.
A beszélgetést vezette: Kovács Teréz.
Beluszky Pál előadása – 2018. május 3.
A Település és Társadalom Kutatóközpont vendége Beluszky Pál DSc., az MTA KRTK RKI nyugalmazott tudományos tanácsadója volt.
Előadás: Városközpontok és gazdaságszervező várostérségek Magyarországon.
Helyszín: Zsolnay Negyed, E25, 101-es előadó.
A beszélgetést vezette: Kovács Teréz.
Hallgatói előadások – 2017. december 6.
A szociológia és társadalmi tanulmányok szakos hallgatók előadásai. A rendezvényen Farkas Kata Kamilla drávafoki fotói is láthatók voltak.
Szirmai Viktória előadása – 2016. november 17.
Az előadás címe: Új városok a XXI. században: kialakulás, átalakulás, társadalmi polarizáció.
Előadó: Prof. Szirmai Viktória DSc.
Helyszín: Zsolnay Negyed, E25, 302-es előadó.
A beszélgetést vezette: Kovács Teréz.
Joseph Lewandowski előadása – 2016. március 3.
A Település és Társadalom Kutatóközpont vendége Joseph Lewandowski, a University of Central Missouri professzora volt.
Az előadás címe: This ain't no ghetto up in here: Reflections on urban life and boxing gyms in the US .
Az előadás az amerikai városi élet, a gettók társadalmi változásai és a boksztermek közötti kapcsolatot vizsgálta.
Gilvánfai falukutató tábor – 2015. május 7–10.
A Település és Társadalom Kutatóközpont által szervezett terepkutatási program a Gilvánfán zajló társadalmi folyamatok feltárására irányult.
Program | Felkészítő emlékeztető | Háttéranyag
Duró Annamária előadása – 2019. március 13.
A Magyar Falvak Kutatási Program keretében Duró Annamária Tanya- és falugondnokok szerepe a tanyás és aprófalvas térségek szolgálatában címmel tartott előadást.
Helyszín: PTE BTK, A/330-as terem.
A beszélgetést vezette: Kovács Teréz.
Szelényi Iván előadása – 2014. június 5.
A Település és Társadalom Kutatóközpont vendége Szelényi Iván, az MTA és az American Academy of Arts and Sciences tagja volt.
Előadás: Posztszocialista kapitalizmusok: variációk egy globális témára.
Helyszín: PTE BTK, Zsolnay Kulturális Negyed, E25, 101-es előadó.
A beszélgetést vezette: Füzér Katalin.
Gilvánfa – felkészítő kurzus
„A jövő műhelye – settlement-típusú segítőház létrehozása és a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatások fejlesztése Gilvánfán” címmel a központ felkészítő kurzust szervezett.
A program célja a helyi társadalommal, a fejlesztési projekttel és az önkéntes részvétellel kapcsolatos szakmai ismeretek átadása volt.
Műhelyvita a települési fejlettségi mutatókról
A 2015. február 25-i rendezvény középpontjában a települések fejlettségének mérési és értelmezési kérdései álltak.
A vitaindítót Harcsa István készítette, amelyet felkért szakértők korreferátumai és szakmai beszélgetés követtek.
Merre tovább urbanisztika? Lehetőségek – kényszerek – kihívások
Időpont: 2015. március 17.
Helyszín: PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, Pécs, Boszorkány u. 2.
Az MTA Pécsi Területi Bizottság Tér- és Településtudományi Munkabizottságának és az Építés-Építészeti Munkabizottságnak közös rendezvénye az urbanisztika interdiszciplináris kérdéseivel foglalkozott.
Hajnal Klára: Fenntartható fejlődés és fejlesztés
Időpont: 2015. április 22.
Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed, E25, 101.
A Település és Társadalom Kutatóközpont és a PTE MIK Szolidáris Építészet Kutatócsoportjának közös szakmai rendezvénye.
Műhelybeszélgetés a városmonitoring vizsgálatokról
Időpont: 2015. március 19.
Helyszín: PTE BTK, Zsolnay Negyed, E25, 101.
A rendezvényen Szeged, Debrecen, Győr és Pécs városkutatási és városmonitoring-tapasztalatait mutatták be a résztvevő kutatók.
