A magyarországi németség regionális és lokális története kutatócsoport

Research group on the regional and local history of the German minority in Hungary

---

A magyarországi németek történetének kutatása több évtizedes múltra tekinthet vissza, az első fontosabb eredményei már a két világháború közötti időszakban megszülettek, majd az 1945 utáni időszakban új lendületet vett a kutatás, mely azonban az 1980-as évekig jobbára tendenciózus, az államszocialista rezsim ideológiai alapvetéseit visszatükröző eredményeket produkált. Az 1980-as évektől a változó hangulat eredményeként lehetőség nyílt az árnyaltabb és differenciáltabb kép megjelenítésére, a külföldi, elsősorban nyugat-német tudományos műhelyek eredményeinek figyelembevételére. Ennek következtében az utóbbi négy évtizedben a magyarországi németek történetének országos, nemzetközi folyamatokba ágyazott története (olyan fontos epizódokkal, mint a 18. század betelepítés időszaka, a két világháború közötti időszak politikai mobilizációja a Magyarországi Német Népművelődési Egyesülettel és a Volksbunddal, a jogfosztások időszaka („malenkij robot”, elűzések stb.), illetve újabban az 1945 utáni időszak eseményei) feltárásra került.
Így a jövőben a kutatásnak a lokális, regionális történet irányába kell elmozdulnia, ami lehetővé teszi az országos jelentőségű események és a lokális/regionális világ közötti hasonlóságok és eltérések feltárását, képes arra, hogy a magyarországi németek életét a tradicionális helyi miliőkben mutassa be, kiemelve egy település, járás, régió sajátosságait. Mindez értelemszerűen azzal is együtt jár, hogy az országos történet gyakorta politikaitörténeti fókuszát a mikrotörténelem, a társadalom- és gazdaságtörténet, illetve a történeti demográfia irányába mozdítsuk el. Az ilyen jellegű kutatások egy idő után lehetővé fogják tenni a magyarországi németek társadalom- és gazdaságtörténetének megírását is.

Kutatócsoportunk olyan már megkezdett kutatások intézményesítését és koordinálását jelenti, melyek Bonyhád és Paks kapcsán folynak, s amelyek mindkét esetben egy várostörténeti monográfia megírását is támogatják. Mindkét településen prioritást jelent e köteteknek az évtized végére való megjelentetése, a helyi kulturális intézmények és a városvezetések támogatása adott.
Bonyhád kapcsán már megjelent a monográfia első kötete, mely a 18. századig dolgozza fel a település történetét. Az ezt követő időszakot ismertető második kötetnek hangsúlyosan kell foglalkoznia a bonyhádi németség társadalom- és gazdaságtörténeti vonatkozásaival, e nélkül a munka csonka maradna. E kötet előkészítése is folyamatban van, várhatóan az elkövetkező két éven belül megjelenik. Ehhez a kutatócsoport munkája fontos előtanulmányok elkészítésével járulhat hozzá, elsősorban a két világháború közötti időszak és az elűzetés időszaka vonatkozásában.
Paks esetében a folyamat a városi múzeummal karöltve 2025 tavaszán egy olyan konferenciával indult, amely lehetőséget adott az eddigi kutatási eredmények összegzésére, a kutatási irányok meghatározására. Azóta a levéltári kutatások is elindultak. Ezek első tapasztalatairól egy 2025. decemberi konferencia1 keretében számolunk be. A közeljövő első feladata – a levéltári kutatásokkal párhuzamosan – egy forráskiadvány kéziratának elkészítése, majd 2027-től az egyes eredmények publikálása, 2028/29-re pedig „A német Paks” almonográfia elkészítése.
A távlati tervek között szerepel további települések és régiók történetének a feltárása, ami elsősorban az anyagi lehetőségeinktől függ.
Kutatásaink sikerességének garanciája, hogy a kutatócsoport leendő tagjai a téma szakavatott kutatói, akik nagyszámú, releváns publikációkat jelentettek meg az elmúlt időszakban.

---

Adatlap

---

• Dr. Gyimesi Réka, Phd, egyetemi adjunktus, PTE BTK TTI
• Dr. Márkus Beáta, PhD, egyetemi adjunktus, PTE BTK TTI
• Dr. Csibi Norbert, PhD, egyetemi adjunktus, PTE BTK TTI
• Gebhardt Edit, PTE BTK IDI, doktoranda, PTE BTK IDI
• Német Gabriella, helytörténész
• Dr. habil. Vonyó József, az MTA doktora, címzetes egyetemi tanár, PTE BTK TTI
• Dr. Frey Dóra, egyetemi adjunktus, Andrássy Egyetem

---

• Czeferener Dóra
• Gyertyánfy András
• Ritter György
• Pécsi Tibor
• Rédli Mátyás

---

A kutatási területen megjelent publikációk felsorolása

Monográfiák

• Márkus Beáta: „Csak egy csepp német vér”. A német származású civilek Szovjetunióba deportálása Magyarországról 1944/1945. Kronosz, Pécs, 2020.
• Vitári Zsolt: A Hitlerjugend és Délkelet–Európa. Godolat Kiadó, Budapest 2012, 459 o.
• Vitári, Zsolt: Generative Sozialisation und/oder ethnische Mobilisierung. Deutschungarische Kinder und Jugendliche im Volksbund und in der Deutschen Jugend. Waxmann Verlag, Münster – New York 2024, 692 o. (Schriftenreihe der Kommission für deutsche und osteuropäische Volkskunde, 97. kötet)

Forráskiadványok

• Márkus Beáta (szerk.): „Messze voltam én fogságban, nagy Oroszországban”. Magyarországi németek szovjet kényszermunkán 1944/1945–1949. „Malenkij robot” interjúkötet. Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, Pécs. 2013.
• Volksbund és ifjúság. Dokumentumok a magyarországi német ifjúság történetéből 1925-1944. Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Vitári Zsolt. Kronosz Kiadó, Pécs 2015, 686 o.
• Vitári, Zsolt: Ungarn in der Zwischenkriegszeit (1918–1939) – Herder–Institut, Marburg 2012

Tanulmányok

• Csibi Norbert: „Tolna vármegye német községeit három csoportban meglátogatni szándékozom…”: Steuer György kormánybiztos jelentése a völgységi németek közösségeiről, 1923. szeptember 10. PONTES – A PTE BTK Történettudományi Intézetének Évkönyve 6 (2023) 247–297.
• Csibi Norbert: A Pécsi Egyházmegye Trianon árnyékában (1918–1923). In: Zombori, István (szerk.) Trianon és az egyházak. Budapest, 2023. 493–528.
• Csibi Norbert: Az alsópapság tapasztalatai a szerb megszállás alatt álló pécsi egyházmegyében (1918–1921). In: Balatonyi, Judit; Balikó, Fanni; Barabás, Gábor; Böhm, Gábor; Kovács, Veronika; Pohárnok, Melinda (szerk.) Mesterek és Tanítványok 3. Pécs, 2023. 164–175.
• Csibi Norbert: A Magyarországi Tanácsköztársaság lokális egyházi recepciója. 1919 a pécsi egyházmegye plébániáinak historia domusaiban. In: Karlinszky, Balázs; Varga, Tibor László (szerk.) Rott Nándor és kora: A katolikus egyház 1918-1919-ben és a veszprémi püspökség a két világháború között. Veszprém, 2020. 9–41.
• Csibi Norbert: A világháborús összeomlás és a forradalmak Pakson a pécsi egyházmegyei források tükrében (1918–1920) In: Paksi Múzeumi Füzetek, Paks 2019.
• Gyimesi Réka: Különböző nominális források összekapcsolásának módszertani lépései: Bonyhádi esettanulmány a 19. század második feléből. Pontes - A PTE BTK Történettudományi Intézetének Évkönyve 2023. 211–226.
• Gyimesi Réka: A bonyhádi lakosság a 19. század második felében az első polgári népszámlálások tükrében. In: Csikós Gábor – Ö. Kovács József – Horváth Gergely Krisztián (szerk.): Demográfia & Politika: Kihívások, korlátok, alkalmazkodási módok. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2023.
• Gyimesi Réka: Történeti demográfia lokális keretek között: Korlát vagy lehetőség? In: Lengvári István – Pilkhoffer Mónika – Vonyó József (szerk.): A hely embere – az ember „helye.” Emberközpontú történetírás ‒ helytörténeti kutatás. Kronosz Kiadó–Magyar Történelmi Társulat–Magyar Tudományos Akadémia, Pécs, 2019. 326–343.
• Gyimesi, Réka – Kehl, Dániel: A Spatial Analysis of the Socio-economic Structure of Bonyhád Based on the Census of 1869. Hungarian Historical Review: New Series Of Acta Historica Academiae Scientiarium Hungaricae 2019. 8. 28–51.
• Gyimesi Réka: „…különben is tisztában voltunk, hogy minden honpolgár magyar”: A népszámlálások kérdéskörének változásai 1850 és 1941 között. In: Bene Sándor – Dobos István (szerk.): Az idő alakzatai és időtapasztalat a magyarságtudományokban: A doktoriskolák V. nemzetközi magyarságtudományi konferenciájának előadásai. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2017. 89–102.
• Adalékok a Tolna megyei német telepesek történetéhez. In: Slachta Krisztina – Bánkuti Gábor – Vonyó József (szerk.): Sed intelligere: Tanulmányok a hatvanöt éves Gyarmati György tiszteletére. Kronosz Kiadó, Pécs, 2016. 97–110.
• Márkus Beáta: „Malenkij robot” Püspöknádasdon. In: X. Grastyán Konferencia. Országos Interdiszciplináris Konferencia előadásai. PTE Grastyán Endre Szakkollégiuma, Pécs, 2012. 220–226.
• Márkus Beáta: A német lakosság kényszermunkára hurcolása. In: Rubicon 2012/11. 54–56.
• Márkus Beáta: „Egy ember halála tragédia, egymillióé statisztika...”. A „malenkij robot”kutatás lokális forrásai Baranya megyében. In: Művelődés – közművelődési folyóirat Cluj-Napoca 2012/12. 7–9.
• Márkus Beáta: „Malenkij robot” Baranya vármegyében. Döntési folyamatok: hogyan választották ki a civil lakosok közül azokat, akiket a Szovjetunióban végzendő jóvátételimunkára mozgósítottak 1944/1945-ben? In: Múltunk 2014/3. 62–104.
• Márkus, Beáta: „Malenkij robot” im Komitat Baranya. Entscheidungsprozesse bei der Auswahl der Zivilbevölkerung zur Deportation in die Sowjetunion 1944/1945. Danubiana Carpathica: Jahrbuch für Geschichte und Kultur in den deutschen Siedlungsgebieten Südosteuropas. München: De Gruyter Oldenbourg. - 7 = 54(2013), 297–326.
• Márkus Beáta: „Malenkij robot” a „Sváb Törökországban”. A német civil lakosság szovjet jóvátételi munkára deportálása 1944/1945-ben. In: Muskovics Andrea Anna (Szerk.): Szabadegyetemi elöadások a Heimatmuseumban 2015/2016. 25–36.
• Márkus Beáta: A magyarországi németek Szovjetunióba deportálása a "Sváb Törökországból" az egodokumentumok tükrében. In: Miklós Péter (Szerk.): Mindennapok a Gulágon. Emlékpont, Hódmezvásárhely, 2017. 49–62.
• Márkus Beáta: A német származású civilek Szovjetunióba deportálásának (1944/1945) lokális forrásai. In: Magyar Nemzeti Levéltár Oktatólapok, Magyarok a Gulag és Gupvitáborokban. http://oktatolapok.mnl.gov.hu/magyarok_a_gulag_es_a_gupvi_taboraiban/ta…
• Márkus Beáta – Ritter György: Nagymarosiak „málenkij robotra“ hurcolása 1945-ben – Források, nézőpontok, emlékezések, in. ArchívNet, 17. évf. (2017) 1. sz. http://www.archivnet.hu/nagymarosiak-malenkij- robotra-hurcolasa- 1945-ben- forrasoknezopontok-emlekezesek
• Márkus Beáta: A "Sváb Törökország" szovjet megszállása (1944–1945). In: Géczi Róbert (Szerk.): Az Elbától Vorkutáig. Magyarok és magyarországi németek szovjet hadifogságban, kényszermunkán és a GULÁG-on. Veritas, Budapest, 2017. 243–266.
• Márkus, Beáta: Prześladowanie mniejszości niemieckiej na Węgrzech po wkroczeniu Armii Czerwonej na teren „Szwabskiej Turcji” w latach 1944–1945. In: Sebastiana Rosenbauma - Dariusza Węgrzyna (Szerk.): Pod czerwoną gwiazdą. Aspekty sowieckiej obecności w Europie Środkowo-Wschodniej w 1945 roku. Instytut Pamięci Narodowej, Katowice - Warszawa, 2017. 78–89.
• Márkus Beáta: A dél-dunántúli elűzött németek és a "málenkij robot" - A Szovjetunióba deportálás korai forrásai Németországban. In: Bognár Zalán - Muskovics Andrea Anna (Szerk.): Emberek az embertelenség világában. A Gulág és a Gupvi. GNKT, Miskolc, 2017. 178–190.
• Márkus, Beáta: Behandlung der deutschen Minderheit Ungarns während und nach dem Zweiten Weltkrieg. Das Fallbeispiel des Lagers in Mohács. In: Réka Szentiványi – Béla Teleky (Szerk.): Brüche - Kontinuitäten - Konstruktionen. Mitteleuropa im 20. Jahrhundert. New Academic Press, Wien, 2017. 247–268.
• Márkus, Beáta: Erzählungen über die Deportation deutschstämmiger Zivilisten in die Sowjetunion 1944/1945 – Eine kollektive Biografie? In: Márkus, Beáta – Medolago, Martina – Niklas, Silke Antje (Szerk.): Menschen und ihre Biografien. Mitteleuropäische Lebenswege im Brennpunkt. New Academic Press, Wien, 2018. 227–254.
• Márkus Beáta – Tóth Ágnes: A németek elhurcolásának és kitelepítésének magyarországi emlékhelyei (1952-2015). In: Filep Tamás Gusztáv (Szerk.): Ünnep és felejtés. Emlékezet, identitás, politika. Pesti Kalligram, Budapest, [2018.] 2019. 142–171.
• Beáta, Márkus: Die Deportationen ‘deutschstämmiger’ Zivilist/innen in die Sowjetunion 1944/1945. In: Marija Wakounig, Ferdinand Kühnel (Eds.), Approaching East-Central Europe over the Centuries, Europa Orientalis 19, Lit Verlag, Wien/Berlin 2019, 141–161.
• Márkus Beáta: A délszláv megszállók szerepe a Bács-Bodrog vármegyei civilek Szovjetunióba deportálásában 1944/1945. in: Cseresnyésné Kiss Magdolna (Szerk.): Délvidéki magyar Golgota. Tanulmánykötet a 75. évforduló alkalmából. Keskenyúton Alapítvány, Budapest, 2020.
• árkus Beáta: A „német származás” értelmezései a magyarországi németek „malenkij robot”- ra hurcolásának helyi végrehajtása során (1944–1945). In: Eiler Ferenc - Tóth Ágnes (Szerk.): A magyarországi németek elmúlt 100 éve. Nemzetiségpolitika és helyi közösségek. Argumentum, Budapest, 2020. 167–193.
• Márkus Beáta: "Soha életükben nem voltak németek". A német származású civilek Szovjetunióba deportálása egy északkelet-magyarországi régióból 1944/1945. In: Berecz, Anita; Gál, Máté; Péterffy, Gergely (Szerk.): Vörös és fehér. Társadalmi-politikai átmenetek Északkelet-Magyarországon a 19-20. század fordulójától. EKE Líceum Kiadó, Eger, 2020. 191–212.
• Márkus, Beáta: "Sie waren nie in ihrem Leben Deutsche". Lokale Archivquellen zur Deportation der Ungarndeutschen in die Sowjetunion. Ein atypisches Beispiel. In: Spiegelungen. Zeitschrift für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas. 15 (2020) 2. 109–118.
• Márkus Beáta: A német származású lakosság Szovjetunióba deportálása a délkelet-magyarországi lokális források tükrében 1944/1945. In: Virányi Péter (Szerk.): Európa 1944/1945 konferenciakötet. MTA II. világháború története albizottság, Budapest, 2021. 170–196.
• Márkus Beáta: Elhurcolás, deportálás, málenkij robot és internálás Középnyugat- Magyarországon 1944/1945 - a lokális levéltári források tükrében. In: Muskovics Andrea - Ritter György (Szerk.): "Elhurcolva". Kényszermunka, deportálás és ezek formái a középnyugat-magyarországi régióban, 1944/1945. Napkút Kiadó, Budapest, 2021. 349–408.
• Márkus Beáta: A német származású lakosság Szovjetunióba deportálása a délkelet-magyarországi lokális források tükrében 1944/1945. In: Virányi Péter (Szerk.): A háború sodrásában Európa, 1944-1945. Gondolat, Budapest, 2021. 152–175.
• Márkus, Beáta: Deportation deutschstämmiger Zivilisten aus Ungarn in die Sowjetunion 1944/1945. Regionale Besonderheiten und Differenzen im Spielegel lokaler Archivquellen. In: Suevia Pannonica. Archiv der Deutschen aus Ungarn Jg. 43 (2022). 4–31.
• Márkus, Beáta: Deportation deutschstämmiger Zivilist*innen aus Ungarn in die Sowjetunion im Jahr 1944/1945. Die Region Békés-Csanád als Fallbeispiel. In: Kühnel, Ferdinand - Wakounig, Marija - Kuč, Nedžad (szerk.) Framing History in East-Central Europe and Beyond : Politics - Memory - Discourse. LIT Verlag, Münster, 2022. 317–338.
• Márkus Beáta: A német kisebbség női tagjai a második világháború éveiben. Szerepvállalás, konfliktusok, következmények. In: Virányi Péter (szerk.): Nők a hátországban. Kronosz Kiadó, Pécs, 2022.
• Márkus Beáta: „Munkatábor, tehát nem büntetőtábor” – Törvényen kívüli állapot a vidéki Magyarországon 1945-ben a mohácsi láger példáján. In: Pontes. A PTE Történettudományi Intézet évkönyve. 2022. 179–203.
• Beáta Márkus: Interethnische Konflikterfahrungen nach der Vertreibung der Deutschen aus Ungarn. In: Zeitschrift für Migrationsforschung. 23: 2023. 173–197.
• Márkus Beáta: Törés a vidéki magyar társadalomban: A német lakosság Szovjetunióba hurcolásának következményei. In: Bognár Zalán - Pomázi-Bárdonicsek Dominika (szerk.): Közösség és egyén a szovjet fogságba hurcoltak
  kontextusában: A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága IX. nemzetközi konferenciájának tanulmánykötete. GKNT, Miskolc, 2023. 360-374.
• Márkus Beáta: A német-német kapcsolatok egy sajátos példája: magyarországi németek a Waffen-SS-ben. In: Regio: Kisebbség - kultúra - politika - társadalom. 31:2023. 59–80.
• Márkus, Beáta: Ungarndeutsche in der Waffen-SS. Ereignisse, Folgen, Rezeption. In: Eiler Ferenc, Márkus Beáta (szerk.): Im Fokus: Deutsche in Ungarn. Landesselbstverwaltung der Ungarndeutsche, Pécs, 2023. 67–86.
• Márkus, Beáta: Az első legális Waffen-SS toborzások és lokális következményeik Magyarországon. In: Virányi, Péter (szerk.) Fordulat a háborúban (1942-1943). Frontok, sorsok, áldozatok. Budapest, MTA II. világháború története albizottság, 2024. 117–136.
• Márkus, Beáta: A német származású civilek Szovjetutunióba való deportálásának (1944-1945) lokális forrásai Magyarországon. In: Benkő, Levente; Papp, Annamária (szerk.) Fogság, zaklatás, emlékezés: A "málenkij robot" és az elhurcolások változatai a Kárpát-medencében 1944-1953. Kolozsvár: Polis Könyvkiadó, Historikus Egyesület, 2024. 107–144.
• Márkus, Beáta: A kisebbségi emlékezet változásai a 20. századi Magyarországon a német kisebbség emlékműveinek példáján. In: PONTES - A PTE BTK TTI Évkönyve, 2024. 125–143.
• Márkus, Beáta: Ethnic Germans from Hungary in the Waffen-SS. Case Study of the Western Hungarian Borderland. In: West Boheman Historical Review 14:2024. 291-317.
• Márkus, Beáta: Ungarndeutsche in der Waffen-SS.: Freiwillige Meldung als Folge der Kontakte zum "Dritten Reich". In: Ottmar, Traşcă; Cornerliu, Pintilescu; Virgiliu, Ţârău Building a Nazi Racial Community in the South-East: Mobility and Transnational Transfers between Nazi Germany and the South-Eastern European 'Volksdeutsche'. Regensburg, Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas, Verlag Friedrich Pustet. 2024. 295–320.
• Márkus, Beáta: From Tabooization to Memorial Year: The Deportation of Hungarian Germans to the Soviet Union in 1944/145 as Part of the Hungarian Culture of Remembrance. In: Paul, Srodecki; Daria, Kozlova (szerk.) War and Remembrance : World War II and the Holocaust between Tabooization and Competing Narratives in Post-Socialist Europe. Paderborn: Brill | Schöningh (2025) 163–186.
• Márkus, Beáta; Tóth, Ágnes: Gedenkstätten der Verschleppung und Aussiedlung der Deutschen in Ungarn 1952-2015. Halbjahresschrift für Geschichte und Zeitgeschehen in Zentral- und Südosteuropa. 36:1-2. 2025. 88–113.
• Vitári Zsolt: A nemzetiszocialista népcsoportjog mint kihívás a magyar kisebbségpolitika számára. Díké. A Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoport folyóirata, 8 (2024) 1-2, 389-416. o.
• Vitári Zsolt: „A Magyarországba menő német gyarmatosok a bajor, sváb, frank és rajnai kerületek legalább való söpredékéből valók”. In: Benke László (szerk.): Legendás csontoktól egy matrózlázadásig. Huszonnégy írás a múlt és a történeti források kapcsolatáról a hatvanéves Grüll Tibor köszöntésére. Kalligram,
  Budapest 2024, 212-219. o.
• Vitári Zsolt: A jövő német elitje – Nemzetiszocialista Nevelőotthonok Magyarországon. In: Virányi Péter (szerk.): Fordulat a háborúban (1942 – 1943). Frontok, sorsok, áldozatok. MTA II. Világháború Története Albizottság, Budapest 2024, 137-155. o.
• Vitári Zsolt: A leventeintézmény es a magyarországi német kisebbség ifjúsága. Századok 159 (2025) 2, 351-389. o.
• Vitári Zsolt: A Magyarországi „Német Ifjúság” működésének kezdetei. Engedélyezés, legalizálás, állami kontroll. Századok 155 (2021) 1, 135-175.o.
• Vitári Zsolt: A magyarországi németek önszerveződésének korlátai a Rákosi-korszakban (1949–1956). In: Vonyó József: Egy monolit rendszer árnyalatai. Tanulmányok Magyarország 1945 utáni történelméről. Kronosz Kiadó, Pécs 2012, 63–81. o. [társszerző: Vonyó József]
• Vitári Zsolt: A Német Ifjúság háborús szerepvállalása. In: Virányi Péter (szerk.): Európa 1944-1945. MTA II. Világháború Története Albizottság, Budapest 2021, 8-31. o. https://ia803200.us.archive.org/29/items/europa_1944_1945/Europa_1944-1…
• Vitári Zsolt: A Német Ifjúság háborús szerepvállalása. In: Virányi Péter (szerk.): A háború sodrásában Európa, 1944-1945. Gondolat, Budapest 2021, 9-29. o.
• Vitári Zsolt: A német ifjúsági mozgalom a két világháború közötti Magyarországon mint identitást erősítő intézmény. Kisebbségi remények és többségi restrikciók. In: Minderheiten und Mehrheiten in ihren Wechselbeziehungen im südöstlichen Mitteleuropa. Festschrift für Gerhard Seewann zum 65. Geburtstag/Ünnepi kötet Gerhard Seewann 65. születésnapjára. Herausgegeben von/Szerkesztette: Kathrin Sitzler – Zsolt Vitári. Universität Pécs/Pécsi Tudományegyetem Pécs 2009, 145–164. o.
• Vitári Zsolt: Az ifjúság előtérbe kerülése a magyarországi németek csoportképző folyamatában. In: Pontes. A PTE BTK Történettudományi Intézetének évkönyve 2024: Kisebbség - Közösség – Nemzet. PTE BTK TTI, Pécs 2024, 79-110. o.
• Vitári Zsolt: Generációs szocializáció és/vagy etnikai mobilizáció. Magyarországi német fiatalok a Volksbundban és a Német Ifjúság előkészítése. In: Eiler Ferenc – Tóth Ágnes (szerk.): A magyarországi németek elmúlt 100 éve. Nemzetiségpolitika és helyi közösségek. Társadalomtudományi Kutatóközpont – Argumentum Kiadó, Budapest 2020, 143-166. o.
• Vitári Zsolt: Kínálkozó alkalom vagy bosszú? Elűzések Magyarországon. Utószó. In: Hans Lemberg – K. Erich Frantzen: Hitler utolsó áldozatai. Az elűzöttek, Canissa Kiadó, Nagykanizsa 2003, 300–341. o.
• Vitári Zsolt: Még egyszer a hidasi harangról? In: Vitári Zsolt (szerk.:) Globális vetületek. Ünnepi kötet Fischer Ferenc 65. születésnapjára. PTE BTK TTI – Fakultás Kiadó, Pécs 2018, 307-314. o.
• Vitári Zsolt: Új kisebbségpolitika ellenérzésekkel? Etnopolitikai irányváltások Magyarországon 1918 és 1920 között. In: Sed intelligere. Tanulmányok a hatvanöt éves Gyarmati György tiszteletére. Kronosz, Pécs 2016, 181-199. o.
• Vitári Zsolt: Volksbund és ifjúság (Bevezető tanulmány). In: Volksbund és ifjúság. Dokumentumok a magyarországi német ifjúság történetéből 1925-1944. Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Vitári Zsolt. Kronosz Kiadó, Pécs 2015, 7-45. o.
• Vitári Zsolt: Volksbund és Német Ifjúság. A magyarországi németek náci szervezetei? In: Böhm Gábor – Czeferner Dóra – Fedeles Tamás (szerk.): Pécsi Tudományegyetem Bölcsészakadémia 4. PTE, Pécs 2020, 189-224. o.
• Vitári, Zsolt - Vonyó, József: Schranken der gesellschaftlichen Organisierung der Ungarndeutschen in der Rákosi-Ära (1949–1956). Spiegelungen. Zeitschrift für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas, 5/59 (2010) 4., 365–380. o.
• Vitári, Zsolt: Controlled youth emancipation: Hungarian Germans as part of the group formation process in the interwar period. In: „Ethnicising Europe: Hate and Violence after Versailles”, edited by Éva Kovács, Raul Cârstocea and Gábor Egry. Afterword by Tara Zahra. Purdue University Press. West Lafayette 2025, 167-196. o.
• Vitári, Zsolt: Das nationalsozialistische Volksgruppenrecht als Herausforderung für die ungarische Minderheitenpolitik. In: Eva Schumann/Eszter Cs. Herger (Hgg.), Nationalsozialismus transnational. Rechts- und Ideologietransfer insbesondere zwischen dem „Dritten Reich“ und Ungarn. Universitätsverlag Göttingen, Göttingen 2024, 505-543. o.
• Vitári, Zsolt: Die Kulturbeziehungen der Minderheiten von Baranya/Branau. In: Karpf, Peter – Puschnig, Udo – Valentin, Hellwig: Die Volksgruppen und der Kulturaustausch im Raum Alpen–Adria. Kärnten Dokumentation, Band 23. Amt der Kärnter Landesregierung, Klagenfurt 2007, 151–164. o.
• Vitári, Zsolt: Ethnic revival der Donauschwaben in Ungarn zwischen Selbstorganisation und Neuorientierung (1920–1944). In: Das Ende des Ersten Weltkrieges und seine Folgen im Donauraum. Herausgegeben von Márta Fata und Olivia Spiridon. Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, Tübingen 2022, 66-74. o.
• Vitári, Zsolt: Gruppenbildungszwang bei den Ungarndeutschen im Schatten der ungarischen Nationalisierungs- und Homogenisierungsbestrebungen. In: Linek, Bernard et al. (Hgg.): Europa nach dem Großen Krieg. 23. Schlesienseminar (Groß Stein 2018). Haus der Deutsch-Polnischen Zusammenarbeit, Gleiwitz-Oppeln 2019, 66-77. o.
• Vitári, Zsolt: Jugendbewegungen im Zeichen nationalpolitischer und paramilitärischer Ausrichtung im Vorkriegsungarn. Suevia Pannonica. Archiv der Deutschen aus Ungarn, Jahrgang (35) 2007, 50–74. o.
• Vitári, Zsolt: Jugendmobilisierung bei den Ungarndeutschen nach rechsdeutschem Muster? Die Vorbereitung und Gründung der Deutschen Jugend. In: Traşcă, Ottmar – Târău, Virgiliu – Pintilescu, Corneliu (eds.): Building a Nazi Racial Community in the South-East. Mobility and Transnational Transfers between Nazi Germany and the South-Eastern European ’Volksdeutsche’. Friedrich Pustet Verlag, Regensburg 2024,165-204. o. (Veröffentlichungen des Instituts für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas an der Ludwig-Maximilians-Universität München, 144. kötet)
• Vitári, Zsolt: Krieg als Katalysator der Jugendemanzipation? Ungarndeutsche Kinder und Jugendliche und deren Politisierung und Mobilisierung vor und während des Zweiten Weltkriegs. In: Bewegte Jugend im östlichen Europa. Volkskundliche Perspektiven auf unterschiedliche Ausprägungen der Jugendbewegung seit dem ausgehenden 19. Jahrhundert. Jahrbuch für deutsche und Osteuropäische Volkskunde, 58. kötet, Waxmann, Münster – New York 2017, 32-50. o.
• Vitári, Zsolt: Kulturni stiki med manjšinami v Baranji. In: Karpf, Peter – Puschnig, Udo – Valentin, Hellwig: Die Volksgruppen und der Kulturaustausch im Raum Alpen–Adria. Kärnten Dokumentation, Band 23. Amt der Kärnter Landesregierung, Klagenfurt 2007, 165–176. o.
• Vitári, Zsolt: Minderheitengeschichte und Schulpraxis in Ungarn – Bestandaufnahme und Konsequenzen. Deutsch Revital. Pädagogische Zeitschrift für das Ungarndeutsche Bildungswesen, 5 (2008) 5., 61–74. o.
• Vitári, Zsolt: Minderheitenrecht in Ungarn in der Zwischenkriegszeit und dessen Anwendung im Alltag am Beispiel der Ungarndeutschen. Díké. A Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoport folyóirata, 3 (2019) 2, 118-144. o.
• Vitári, Zsolt: Organiserte Leibeserziehung als Mittel der ethnischen Mobilsierung bei der ungarndeutschen Jugend. Danubiana Carpathica. Jahrbuch für Geschichte und Kultur in den deutschen Siedlungsgebieten Südosteuropas 13 (2023): Bewegung – Organisation – Ideologie. Sportliche Mobisierung in Südosteruopa im 19. und 20. Jahrhundert. hrsg. von Angela Ilic und Tobias Weger, De Gruyter-Oldenbourg, München 2023, 179-203. o.
• Vitári, Zsolt: Staatliche Zugeständnisse und sozialistische Integration. Möglichkeiten und Grenzen der Bewahrung einer ungarndeutschen Identität in den 1950er und 1960er Jahren. In: Rudolf Gräf – Gerald Volkmer (Hgg.): Zwischen Tauwettersozialismus und Neostalinismus. Deutsche und andere Minderheiten in Ostmittel– und Südosteuropa 1953–1964. IKGS Verlag, München 2011, 65–82. o. (Veröffentlichungen des Instituts für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas an der Ludwig-Maximilians-Universität München, Wissenschaftliche Reihe (Geschichte und Zeitgeschichte) 179. kötet)
• Vitári, Zsolt: Zwei Erziehungsmodelle – Gleiches Ergebnis? Parallelen, Unterschiede und Beziehungen zwischen der Deutschen und Ungarischen Staatsjugend der 1930-er Jahre. In: Arbeitshefte des Ungarndeutschen Sozial- und Kulturwerks e.V., Heft Nr. 2., Backnang 2003, 1–12. o.
• Vitári, Zsolt: Entwicklung einer multiethnischen Sichtweise. Spiegelungen. Zeitschrift für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas, 3/57 (2008) 2., 128–131. o.
• Vonyó, József: Die Rolle de Bodenreform und der Umgestaltung bei der Vertreibung der Ungarndeutschen. In: Karl-Peter, Krauss (szerk.) Agrarreformen und ethnodemographische Veränderungen: Südosteuropa vom ausgehenden 18. Jahrhundert bis in die Gegenwart. Stuttgart 2009, 237-254.
• Vonyó József: Torzképek, sztereotípiák és azok revíziója. Gondolatok a magyarországi tör-ténetírás honi németségről alkotott képének változásairól. In: Vitári, Zsolt (szerk.) Minderheiten und Mehrheiten in ihren Wechselbeziehungen im südöstlichen Mitteleuropa : Festschrift für Gerhard Seewann zum 65. Geburtstag = Ünnepi kötet Gerhard Seewann 65. születésnapjára. Pécs 2009, 221-230.
• Spannenberger, Norbert – Vonyó, József: Rezeption der nationalsozialistischen Ideologie in Ungarn und in der deutschen Volksgruppe In: Mariana, Hausleitner; Harald, Roth (szerk.) Der Einfluss von Faschismus und Nationalsozialismus auf Minderheiten in Ostmittel- und Südosteuropa. München, 2006, 237-251.
• Spannenberger, Norbert – Vonyó, József: A földkérdés és a nemzetiségi kérdés szerepe a magyarországi németek elűzetésében SOPRONI SZEMLE: KULTURTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 60: 4, 380-394.
  11
• Vonyó József: A választói mentalitás változásai Baranya megyében az 1931, 1935. és 1939. évi képviselőházi választások során. (A baranyai németek és a választások). In: Pap, N; Tóth, J (szerk.) Változó világ, átalakuló politikai földrajz: Első magyar politikai földrajzi konferencia: konferenciakötet Pécs 1999,109-117.
• Vonyó József: A „Nemzeti Egység” és a magyarországi németek. A Baranya megyei németek reagálása Gömbös politikájára. In: Á, Varga László (szerk.) Vera (nem csak) a városban: Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Debrecen 1995, 409-418.

---