NKFI

PROGRAM CÍME: Középkori német nyelvű elbeszélő források - Magyarország Mügeln Henrik (Ungarnchronik), Ottokár aus der Gaal (Chronik) és Jakob Unrest (Ungarische Chronik) c. művében

SZAKMAI VEZETŐ: Prof. Bagi Dániel

PROJEKT LEÍRÁSA:  A középkori magyar történelem kutatásához és ismeretéhez nélkülözhetetlen az országhatárokon kívül keletkezett középkori elbeszélő forrásanyag vizsgálata. Ezek elsősorban latin nyelven keletkeztek, ám a magyar történelemről elsősorban Ausztriában és Bajorországban, ám a mai német nyelvterület más régióiban is a 12. század vége óta számos német nyelven íródott munka maradt fenn. Ezek közül vannak természetesen értéktelenek és érdektelenek is, ám számos olyan elbeszélő mű létezik, amely önálló és fontos információkat őrzött meg a magyar történelemről. A német nyelvű források kutatása elsősorban kulturális okokból (a német nyelvvel és a németekkel szembeni 19-20. századi averziók miatt), illetve a germanisztikán mint tudományon belül a középfelnémet filológia és irodalomkutatás 21. századi háttérbe szorulása miatt Magyarországon nem fejlődött ki kellő mértékben, ezért a legtöbb német nyelvű szöveg – bár tudunk a létezésükről – tartalmilag ismeretlen, holott nem egy közülük soha nem ismert adatokat tartalmaz. Így hát a tervezett kutatás, amely három ilyen szövegre irányul, nem pusztán alapkutatás, hanem egyben a szó legtágabb értelmében felfedező munka is, amely megítélésünk szerint új és eddig nem ismert információkkal gazdagíthatja a magyar történelemről meglevő tudásunkat.

 PROJEKT IDŐTARTAMA: 2017.09.01 - 2021.08.31

***

PROGRAM CÍME: Pápai megbízottak Magyarországon a XIV. században (1294-1378) - online adattár

SZAKMAI VEZETŐ: Dr. Kiss Gergely Bálint

PROJEKT LEÍRÁSA:  A 14. századi Európában a pápaság az egyik legjelentősebb politikai tényező volt, annak dacára hogy székhely Avigonba került át, és kénytelen volt megújítani teljes intézményrendszerét. Célkitűzéseit az óriási földrajzi távolságok miatt is megbízottak, képviselők útján fejezte ki. A korszakban többféle szintű és formájú pápai képviselet létezett (korlátozott jogú követ, teljes jogú pápai legátus, ill. a jogszolgáltatásban fontos szerepet játszó kiküldött bírók és pápai adószedők (collectorok). A megbízottak feladatai meglehetősen változatosak voltak. Nem egyszerűen csak diplomaták voltak, hanem szerepet játszottak a liturgia, kultúra, művelődés, az egyházjog egységesítésében is, természetesen a pápaság igényeinek megfelelően. Egy-egy pápai megbízott tehát nemcsak pl. egy keresztes hadjárat szervezése miatt érkezett Magyarországra, hanem egyházakat szentelt fel, részt vett szenttéavatásokon, meghatározta egyházi intézmények belső életét, szabályait, fellépett a magyarországi egyháziak jogainak védelme érdekében és természetesen bíráskodott is, ill. beszedte az adókat. Mindebből ma még kevés személy és kevés tevékenység ismert, a hazai kutatás eddig inkább a diplomáciai aspektusra helyezte a hangsúlyt. A jelen kutatás ezt a hiányt kívánja pótolni úgy, hogy feltárja az összes pápai megbízott személyét, ill. tevékenységük minden mozzanatát. A 21. század kihívásainak megfelelően és a könnyebb használat érdekében – folyamatos frissítés, ellenőrzés – a kutatás alapvető célja pápai megbízottak személyi adattárának elkészítése adatbázis formájában. A kutatási eredmények hozzáférhetőségét az online közlés biztosítja.

PROJEKT IDŐTARTAMA: 2017.09.01 - 2021.08.31

***

PROGRAM CÍME: Empirizmus és atomizmus a huszadik századi angolszász filozófiában

SZAKMAI VEZETŐ: dr. Kocsis László

PROJEKT LEÍRÁSA:  A huszadik századi filozófiát két tradícióval szokás jellemezni: a kontinentális Európához kötődő ún. kontinentális filozófiával, illetve az angolszász országokhoz kötődő analitikus filozófiával. Noha az előbbi legfontosabb művei magyar nyelven is hozzáférhetőek, az analitikus filozófia monografikus munkái néhány kivételtől eltekintve máig nem férhetőek hozzá. Vállalásunknak megfelelően három kötetet fordítanánk le, illetve látnánk el olyan szerkesztői bevezetésekkel, amelyek a szélesebb olvasóközönség számára is befogadhatóvá tennék ezeket a könyveket.

Ezek a munkák az analitikus filozófiának azt a tradícióját elevenítik meg, amely szerint a tudásunk fő forrása a tapasztalat, és tárgya az érzékszerveinkkel hozzáférhető, minket körülvevő világ: ezt nevezzük empirizmusnak. Másrészt e szerint a tapasztalatunk elemeit önmagukban, gyakorlatilag környezetükből kiszakítva és elszigetelve kell tekintenünk, majd ezeket összeillesztve kell felépítenünk a tudásunkat: ezt nevezzük atomizmusnak. Az első két könyv az empirizmus és az atomizmus klasszikus kifejtését adja, míg a harmadik az atomizmust kritizálja az empirizmus egy új szemszögéből.

A kérdés azért is tarthat számot az olvasóközönség figyelmére, mert az empirizmusnak a tapasztalatot és a kísérleti tudományokat hangsúlyozó álláspontja a hétköznapok (és a természettudományok) világszemléletének is egyik sarokpontját képezi a tudományos ismeretterjesztés világában. Ám, ha empirizmus és atomizmus együttesen nem tarthatóak, akkor el kell számolnunk azokkal a módosításokkal, amik mentén az empirizmus (vagy az atomizmus) továbbra is védhető. A három fordítás és a hozzájuk kötődő kommentárok ehhez nyújtanak segítséget.

PROJEKT IDŐTARTAMA: 2017.09.01 - 2021.08.31

***

PROGRAM CÍME: Érzelmi információ-feldolgozás: észlelés, (át)értékelés, egyéni különbségek

SZAKMAI VEZETŐ: dr. Deák Anita

PROJEKT LEÍRÁSA:  Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a személyiségünk milyen szerepet játszik az érzelmi információfeldolgozásban. Az érzelmi információ-feldolgozás azt jelenti, hogy hogyan észlelünk, emlékezünk, értékelünk érzelemkiváltó ingereket, helyzeteket, továbbá, hogyan módosítjuk, szabályozzuk a keletkezett érzelmeket (pl. figyelemeltereléssel, átkeretezéssel). Fő kérdésünk az, hogy a biológiai alapokon nyugvó személyiség-vonások az információ-feldolgozásnak melyik szakaszában játszanak szerepet: az észlelésben, az értékelésben vagy a szabályozásban?

Vizsgálatunk több szempontból is újszerű: 1. komplex keretben, az affektív idegtudományi nézőpontból értelmezi a az információ-feldolgozást; 2. feltárja a viselkedésben és az agyműködésben megmutatkozó egyéni különbségeket és mintázatokat; 3. új mérőeszközökkel és módszerekkel gazdagítja a jelenlegi eszköztárat.

PROJEKT IDŐTARTAMA: 2017.09.01 - 2021.08.31

***

PROGRAM CÍME: Katona József korai (Bánk bán előtti) drámáinak kritikai kiadása II.

SZAKMAI VEZETŐ: Prof. Müller Péter

PROJEKT LEÍRÁSA:  Katona főművén – a Bánk bánon – kívül egyetlen más drámájának sem jelent meg kritikai, jegyzetekkel ellátott kiadása, digitalizálva sincs más. (A Magyar Elektronikus Könyvtár csak a Bánk bánt tartalmazza, melynek kritikai kiadását 1983-ban adta közre Orosz László.) Jelen pályázati programunk előzménye 2010-ben indult, OTKA-támogatással, ezt szeretnénk folytatni és befejezni. Katona Bánk bán előtti 10 drámáját 5 kritikai kötetben tervezzük kiadni. Az összes Katona-dráma jegyzetelt kiadása végre megszüntetné a tarthatatlan helyzetet, hogy az egyik legjelesebb magyar drámaszerző művei (tudományos, megbízható) kiadásban hozzáférhetetlenek.

PROJEKT IDŐTARTAMA: 2016.10.01 - 2020.09.30

***

PROGRAM CÍME: Megbízhatóság, érzelmek, vonzerő: az arc szerepe a különböző társas kapcsolatokban

SZAKMAI VEZETŐ: Prof. Dr. Bereczkei Tamás

PROJEKT LEÍRÁSA: A PTE Pszichológia Intézetében hosszú ideje folynak arckutatások, de ezek eddig főleg a párkapcsolat dimenziójában történtek. Jelenlegi érdeklődésünk inkább a társas interakciókra irányul: milyen jellegzetességek alapján ítélünk egy arcot megbízhatónak vagy csalónak, hogyan szabályozzák arckifejezéseink társas kapcsolatainkat, mi a szerepe az észlelt hasonlóságnak a mások iránti részrehajlásokban, milyen hatása van az arc vonzerejének a normafenntartó viselkedésre. Miután az említett témakörök az arc szociális szerepével kapcsolatos jelenségek több szintjét is érintik, vizsgálatunkban számos magyarázó modellt és kísérleti paradigmát alkalmazunk. A kísérleteket különböző módszerekkel (kérdőívek, számítógépes programok, képalkotó eljárások stb.) végezzük, amelyek nagy részét mi dolgoztuk ki. A kutatás keretét illetően építettünk az evolúciós elméletekre. Több kísérletben az arc és az érzelmek detektálásával kapcsolatos kognitív folyamatokat tanulmányozzuk. Lényeges részét képezi a kutatásnak az arc jellegzetes mintázatai és a szociális ítéletek (megbízhatóság, csalás) közötti kapcsolatok tisztázása. A viselkedéses megnyilvánulások jobb megértéséhez pedig elengedhetetlen az ezek alapjául szolgáló idegrendszeri háttér megismerése. Pályázatunk három önálló, mégis összefüggő kutatási projektet tartalmaz, amelyekben összesen több mint 20, kísérletileg tesztelhető hipotézist fogalmaztunk meg. Azt reméljük, hogy ezek a kutatások nem csupán a korábbinál mélyebb ismeretekkel látnak el bennünket az arc szociális funkcióinak egy-egy szeletével kapcsolatban, hanem az idő előrehaladtával fokozatosan beágyazódnak egy integrált és átfogó elméleti keretbe.

PROJEKT IDŐTARTAMA: 2015.01.01 - 2018.12.31

***

PROGRAM CÍME: Konzorcium, társ p.: A társas identitás hatása a csoportközi előítéletekre és a kollektív cselekvésre

SZAKMAI VEZETŐ: Dr. Bigazzi Sára

PROJEKT LEÍRÁSA: Nemzeti identitásunk alapvetően meghatározza, hogyan érezzük magunkat és hogyan cselekszünk egy-egy helyzetben, például büszkeséget élünk-e át, amikor Oscar-díjat nyer egy magyar film, vagy fenyegetőnek látjuk-e, ha menekültek érkeznek az országba. Világos törésvonalakra utal, hogy nem mindenki egyformán büszke más magyarok sikereire, és nem mindenki egyformán fél, ha más kultúrájú emberekkel kerül kapcsolatba. A nemzeti identitás nagy mértékben függ attól, hogy milyen képet tartunk fenn a magyarok történelméről, veszteségeiről és áldozati szerepéről. Korábbi kutatások szerint a történelmi áldozati szerep azt is meghatározza, ahogyan az emberek ma viszonyulnak más csoportokhoz, különösen azokhoz akik náluk hátrányosabb helyzetben vannak. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a nemzeti identitás sajátosságai milyen módon határozzák meg a más csoportokhoz, különösen a romákhoz való viszonyulást, azt, hogy őket fenyegetőnek látják-e az emberek, és ezzel összefüggésben elutasító vagy segítő módon viselkednek-e velük szemben. A romákkal szembeni előítéletek átfogó problémájára régóta keresnek a kutatatók megoldást, a gyakorlatban kevés eredménnyel. Kutatásunkban egy új megközelítésben a nemzeti identitás összetevőiből indulunk ki, és azonosítjuk az identitás és a más csoportokkal szembeni viselkedés közötti oksági összefüggéseket, hogy ezáltal megteremtsük a hatékony intervenció lehetőségeit. Javaslatainkat előbb kísérletileg teszteljük, majd valós középiskolai kontextusban is. Célkitűzésünk, hogy csökkentsük az előítéleteket, és egyben növeljük a társadalmi tudatosságot és motiváljuk a más csoportok felé irányuló társadalmi felelősséget.

PROJEKT IDŐTARTAMA: 2015.01.01 - 2018.12.31

***  

PROGRAM CÍME: Fegyver mellékletes sírok az 5–6. századi Kárpát-medencében. Tipológia, kombinációk, kronológia és a férfi társadalom rekonstrukciója

SZAKMAI VEZETŐ: Dr. Kárpáti András

PROJEKT LEÍRÁSA:  A dithyrambos (Dionysos tiszteletére énekelt ünnepi kardal) a görög kultúra egyik legizgalmasabb, legsokoldalúbb műformája, kiemelten fontos tárgya lehet a vallás-, irodalom-, zenetörténetnek, illetve a társadalomtörténetnek, ám mivel az eredeti dithyrambos-szövegekből csak kevés töredék maradt ránk, a dithyrambos egészen a legutóbbi időkig a kutatásban a dráma mögé szorult. Az utóbbi két évtized szemléletváltása, amely a kutatást a kiterjesztette a nyilvános előadások, így a drámai és dithyrambos-versenyek szövegen túli aspektusaira is, a dithyrambos-kutatás számára is merőben új, nem egy esetben tudományközi megközelítéseket is igénylő kérdéseket tett fel. Egyrészt ezekhez kíván a magyar kutatási program hozzászólni, illetve nemzetközi perspektívában is érdeklődésre számot tartó új kérdéseket megfogalmazni. PROJEKT IDŐTARTAMA: 2017.09.01 - 2021.08.31

***

PROGRAM CÍME: Megközelítő és elkerülő viselkedés: személyiségvonások affektív idegtudományi megközelítésben

SZAKMAI VEZETŐ: Dr. Deák Anita

PROJEKT LEÍRÁSA:  Kutatásunkban egy új irányzat, az affektív idegtudomány szempontjából arra keressük a választ, hogy a személyiségünk hogyan befolyásolja az érzelmi tartalmú ingerek észlelését, értékelését?

PROJEKT IDŐTARTAMA: 2017.09.01 - 2021.06.30