A 2026. szeptember 16-i összoktatói értekezleten hirdették ki a 2025-ben megjelent, Az év publikációja 2026 pályázatra benyújtott munkák szerzői közül a szakbizottságok által kiválasztott díjazottakat.
Az idei év során a bölcsészettudomány területéről 7 tanulmány és 8 önálló kötet, a társadalomtudományéról 8 tanulmány és 2 önálló kötet, a neveléstudomány/pszichológiáéról 8 tanulmány és 3 önálló kötet, illetve 2 tudománynépszerűsítő mű. A kiválasztott pályaműveket alább közöljük. Ezúton is gratulálunk a díjazottaknak!
Pilkhoffer Mónika
The Operation of the Local Sections of the Hungarian Association of Engineers and Architects Between the Two World Wars Through the Example of Pécs Section. Építés- Építészettudomány, 53. (2025) 1-2. 1-19.
A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet történetével kapcsolatos tanulmány interdiszciplináris jellege miatt mind a társadalomtörténészek, mind a művészettörténészek érdeklődésére számot tarthat, ráadásul a téma az építészettörténet eddig teljesen feltáratlan területét képezi. Véleményem szerint ez a publikáció két további szempontból jelentős igazán: egyrészt az egyesület pécsi csoportjának működése nem önmagában, hanem az országos történetbe ágyazva, az egyesület többi vidéki osztályával összehasonlítva kerül bemutatásra. Másrészt fontosnak tartom amiatt, mert azt is bizonyítja, hogy helytörténeti témát is lehet angol nyelven publikálni. Erre egyébként borzasztó nagy szükség is lenne, ha a fővároson kívül a vidéki magyar városokat is be szeretnénk kapcsolni az egyetemes történeti kutatásokba.
Alberti Gábor, Farkas Judit
Gábor Alberti & Péter Siptár (eds.): Syntax of Hungarian. Non-Finite Verb Phrases. Amsterdam: Amsterdam University Press.
A kötet hatszerzős, de a gerincét alkotó mintegy 80%-nyi szöveget (553 oldalnyi tanulmányt és kiegészítő jegyzékeket a 646+xxxvi oldalból) Alberti Gábor és Farkas Judit írta, valamint a tudományos és a technikai szerkesztést is ők végezték. A kötet eredetileg az Amsterdam University Pressnél jelent meg, amely azóta részévé vált a Routledge (Taylor & Francis Group) kiadóvállalatnak.
A tanulmányok a következők:
Farkas, Judit: Formation of infinitives. pp. 3-116.
Farkas, Judit & Alberti, Gábor: Internal syntax of infinitives. pp. 117–236.
Alberti, Gábor: External syntax of infinitives. pp. 236–269.
Farkas, Judit & Alberti, Gábor: Participles. pp. 331–480.
Alberti, Gábor & Farkas, Judit: Converbs. pp. 481–615.
Az eddig a Comprehensive Grammar Resources (CGR) sorozatban megjelent 21 kötet mögött az az alapgondolat áll, hogy a sok nyelvről felhalmozódó új, ténybeli és elemző tudásanyag gyakran olyan cikkekben és könyvekben rejtőzik, amelyek elméleti kérdésekre összpontosítanak, és ezért nem állnak rendelkezésre rendszerezett formában. A magyar nyelvet tárgyaló köteteknek is az a célja, hogy az adatokat szisztematikusan összegyűjtve részletes képet nyújtsanak az adott nyelv szintaxisára vonatkozó jelenlegi ismeretekről: elméleti alapokon nyugszik, ugyanakkor rendkívül részletes leírásokat ad, és célja, hogy hasznos legyen a kutatók, a nyelvészet haladó szintű hallgatói, valamint a nem szakemberek számára is. A nyelvtani források tudományos színvonalát a sorozat nemzetközileg elismert szerkesztői közösen garantálják.
Kacziba Péter, Lechner Zoltán
Kacziba, Péter; Gibárti, Sára; Lechner, Zoltán: Assessing Greece’s transition to digital diplomacy: insights from Twitter/X (2021–2022). SOUTHEAST EUROPEAN AND BLACK SEA STUDIES, 32 p. (2025)
A benyújtott mű kiemelkedő erőssége, hogy elsőként nyújt átfogó, nagymintás elemzést Görögország digitális diplomáciájáról. A szerzők 2021–2022 között 40 kormányzati szereplő Twitter/X-aktivitását, hozzájuk kapcsolódóan több mint 23 ezer bejegyzést dolgoztak fel, ami szilárd empirikus alapot biztosított átfogó következtetések levonásához. Az esettanulmány eredményei mellett a tanulmány módszertani értéke is kiemelhető: háromszintű tartalomelemzési megközelítése stratégiai dokumentumok, gépi témamodellezés és kvalitatív mikroszintű elemzés összekapcsolásával más kutatási témákban is alkalmazható. A mű D1-es folyóiratban jelent meg, tudományos hatását pedig eddig 10 független hivatkozás jelzi.
Madácsy József
Madácsy, J. (2025). A mélypont ünnepélye: Az Anonim Alkoholisták Közössége Magyarországon. Kultúrák keresztútján 34. kötet (sorozatszerkesztő: Vargyas Gábor). L'Harmattan Kiadó; PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék; HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Néprajztudományi Intézet, az MTA Kiváló Kutatóhelye.
Az alkoholhasználat zavar jelentős társadalmi probléma, melyből az Anonim Alkoholisták (AA) közössége lehetséges kiutat kínál. Magyarországon az AA a rendszerváltás óta van jelen, azóta országos lefedettséget ért el, bár ismertsége még mindig hiányos. A közösség módszereinek, működésének tudományos igényű vizsgálata, az eredmények terjesztése hasznos támpontokat nyújthat mind alkoholproblémával küzdő embertársaink, mind a tudományos közösség, mind a segítő szakmákban dolgozó kollégák számára. A kötet a magyarországi AA-közösség első átfogó, etnográfiai leírása, tudományos és szakmai körökben „hiánypótlónak”, „alapműnek” mondják. – Ezt ma még nehéz tárgyilagosan megítélni, az mindenesetre tényszerűen elmondható, hogy megjelenését szakmai szervezetek támogatták, azóta pedig számos meghívást kaptam könyvbemutatókra, előadásokra, beszélgetésekre.
Molnár-Kovács Zsófia
Molnár-Kovács Zsófia (2025): A középiskolai tantervek és történelemtankönyvek Mohács-képe (1867-1945). Századok, 159. évf., Különszám. 391-405.
A pályázati mű online nem hozzáférhető.
A tanulmány a hazai történettudomány vezető szakfolyóirata, a Századok Mohács-különszámában jelent meg, aktualitását a csata 500. évfordulója adja. A publikáció újszerűsége a tantervek és történelemtankönyvek párhuzamos, egymásra épülő vizsgálatában rejlik, amely hiánypótló módon tárja fel a középiskolai Mohács-kép változásait 1867-től 1945-ig. A kutatás a forrás-, dokumentum- és tartalomelemzés módszerével, saját kidolgozású, háromszintű kategóriarendszert alkalmazva mutatja be a „mohácsi vész” mint meghatározó nemzeti emlékezeti konstrukció iskolai narratíváit. A tudományos eredményeket a kvalitatív és kvantitatív adatok ötvözése, valamint a Mohács-reprezentáció négy fő típusának – a hadiesemény-, a helyszín-, a korszakhatár- és a veszteségkonstrukciónak – az elkülönítése alapozza meg.
Orbán Rebeka, Kiss Botond László, Zsidó András Norbert, Pohárnok Melinda
Orbán, R., Kiss, B. L., Zsidó, A. N., & Pohárnok, M. (2025). Different pathways leading to prosocial behavior in preschoolers: The role of parenting style, child temperament, and self‐regulation. New Directions for Child and Adolescent Development, 2025(1), 8836802.
A proszociális viselkedés óvodáskori alakulása kulcsfontosságú a gyermek társas-érzelmi fejlődése és későbbi iskolai alkalmazkodása szempontjából. Kutatásunk egy integratív modellben vizsgálta, hogyan formálják a proszociális viselkedést az egyéni tényezők – mint a temperamentum és az önszabályozás – valamint a környezeti hatások, különösen a szülői nevelési stílus. A modell erőssége, hogy nem elszigetelt hatásokat elemez, hanem azok kölcsönhatásait és közvetítő mechanizmusait tárja fel, és ezzel egy pozitív fejlődési kimenet (proszociális viselkedés fejlődési kontextusa) megértésére helyezi a hangsúlyt. A tanulmány tavaly februárban jelent meg, és már 13 nemzetközi hivatkozás igazolja a publikált kutatás tudományos jelentőségét mind a fejlődéslélektan, mind a neveléspszichológia területén.
Bognárné dr. Erdős Márta Gabriella
Marta B. Erdos: Transitions - Liminality as Lived Experience. Cham, Svájc : Springer International Publishing (2025), 211 p.
A fülszöveg és a fejezetek absztraktjai érhetőek el, a teljes szöveg nem osztható meg: PDF
A monográfia tudományterületi határokon átívelő, rendszerszemléletű megközelítéssel íródott. Az első fejezetekben azokat a pszichológiai, valamint nyelvészeti-kommunikációs aspektusokat tárgyalom, amelyek révén a nagyobb változásokat konstruáljuk; majd meghatározom a liminalitás főbb változatait. A permanens/trickster liminalitás a változásban való megrekedést használja a politikai-gazdasági hatalom megragadására. A hagyományos (transzformatív) liminalitást a krízis, a bahtyini dialógus, és a dialogikus szelf elméleteihez kapcsolom. A liminális forrópont (hotspot) mindkét változat sajátja, de konstruktív feloldása csak a transzformatív liminalitásban jöhet létre. Számos hazai, lokális vonatkozása ellenére a könyv jelenlegi elérése (accesses) már 1198, ami nemzetközi aktualitását mutatja.
Rab Virág
Korfű társasjáték. Kutatásalapú, oktatási és tudománynépszerűsítő szerzői mű. A PTE Innovációs Bizottsága a 4./2025.06.10. számú határozattal fogadta be, és határozta el a PTE szellemi termék portfóliójába történő beillesztését.
https://www.youtube.com/watch?v=RlblQRN5dNQ
A Korfű társasjáték kutatásalapú, oktatási és tudománynépszerűsítő innováció, amely a helyi történeti, kulturális és természeti örökséget élményalapú, kooperatív tanulási formában teszi hozzáférhetővé. Erőssége, hogy nem publikációs jellegű, mégis látható, alkalmazott, kari reputációt építő szellemi termék, mely egyszerre szolgálja a tudásépítést, a tehetséggondozást és a PTE-n belül a BTK társadalmi láthatóságát. A PTE Innovációs Bizottsága 2025-ben fogadta be a művet, és határozott a PTE szellemi termék portfóliójába illesztéséről.
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság | Portál csoport - 2020.